Mindenkinél gyorsabb volt a magyar állam az Európai Unióban, amikor az orosz vakcina engedélyezéséről volt szó. Nincs akadálya már, hogy itthon oltsanak a Szputnyik V vakcinával, az orvosok szakmai szervezete ugyanakkor a nyilvánosan elérhető dokumentációt hiányolja. Az azonban cikkünk megjelenésekor még nem volt elérhető az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján.
Egyre több nyilatkozat jelenik meg a nemzetközi sajtóban az orosz vakcináról, amelynek vasárnap zöld utat adott a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Múlt kedden húszezer adag érkezett belőle az országba, és további kétmilliót várunk, ami – miután kétdózisú vakcináról van szó – egymillió ember beoltására lesz elegendő.
György István államtitkár, az oltási munkacsoport vezetője az operatív törzs hétfői tájékoztatóján azt mondta, hogy a kórházi oltópontokon már az orosz vakcinát is alkalmazzák.
Hogyan működik?
Az orosz vakcina kifejezetten modern, harmadik generációs vakcinának számít. Azon belül is az úgynevezett vektorvakcinák csoportjába tartozik. Ezekben egy a koronavírustól eltérő vírust használnak a bejuttatáshoz, amelynek során a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét a vektorként használt vírus genetikai állománya hordozza.
Így a vektorként felhasznált, betegséget nem okozó vírus juttatja be a kifejezni kívánt célgént. A vektorként használt vírus általában valamely humán vagy nem humán adenovírus módosulata, számos fejlesztő alkalmazza ezt a technológiát. Az orosz Gamaleya Intézet egy harmadik generációs, adenovírus-alapú vakcinát fejlesztett.
Az orosz vakcina, csakúgy, mint az oxfordi AstraZeneca készítménye, egy replikációra képtelen vírusvektoron alapul – magyarázza elemzésében a pécsi virológus, Kemenesi Gábor. Két eltérő emberi adenovírust használnak a két dózis során, ezek beadása között 21 nap telik el.
Mindkét vektorvírus, hasonlóan az AstraZeneca vakcinájához, a SARS-CoV-2 tüskefehérje genetikai kódját viszi be a szervezetbe, ahol ezek kiváltják a védelmet szolgáló immunválaszt.
Oltási reakciók
A tekintélyes tudományos folyóirat, a Lancet hat nappal ezelőtt közölte az orosz vakcina klinikai hármas vizsgálatának eredményeit. A vizsgálatot 18 év feletti felnőtteken végezték. Összesen 16 501 ember kapott vakcinát és 5476 placebót. A 60 évesnél idősebb teszteltek közül összesen 1611 beoltott és 533 placebocsoportba tartozó személyt vizsgáltak.
A leggyakoribb oltási reakciók:
- influenza-szerű tünetek,
- az oltási hely reakciója,
- fejfájás, gyengeség.
A 60 év felettiekből álló tesztcsoportban:
- az influenza-szerű tünetek 15,2%-ban,
- az oltási helyhez köthető reakciók 5,4%-ban,
- az általános gyengeség 2,5%-ban jelentkeztek.
Súlyos mellékhatásokat 68 páciensnél regisztráltak, de egyik esetben sem volt köthető a vakcinához, míg összesen négy halálesetet regisztráltak, és egyik sem volt köthető a vakcinához. A Pécsi Virológia közösségi oldalán található, a Lancet alapján készített elemzés közlője, Kemenesi Gábor kutató posztjában hangsúlyozza, "minden klinikai kísérlet során a populációra általában jellemző jelenségek előfordulnak (halálozás, egyéb kórképek felbukkanása) ..., és a vakcinával való összefüggés lehetőségét ebben a tanulmányban kizárták".
Hatékonyság
A vizsgálat 91,6 százalékos hatékonyságot állapított meg. Az orosz vakcina az első dózist követően 15 nappal mutat mérhető védelmet. 15 és 21 nap között a hatékonyság 73,6 százalékos, a második dózist követően pedig 100 százalékosnak írja a Lancetben megjelent tanulmány alapján Kemenesi Gábor.
Az oltottaknál, 42 nappal az oltás beadása után a neutralizáló antitestek megjelenése 98 százalékban volt megfigyelhető.
Csakúgy, mint az összes eddigi vakcinánál, a védelem időbelisége, tartóssága, foka még nem ismert, ahogyan azt sem látják a kutatók, hogy a vakcina a fertőzéstől is véd-e vagy csak a megbetegedéstől.
Szállítás, tárolás
A Lancetben megjelent és a Kemenesi Gábor által is elemzett tesztek során a vakcina -18 fokon tárolandó, „folyékony” verzióját használták. A járvány elleni védekezésben azonban a vakcina fagyasztva szárítással kerül kiszerelésre, ami lehetővé teszi a 2-8 fokos tárolást.
Hol engedélyezték a Sinopharm vakcinát?
Kétségek, az átláthatóság hiánya
Miközben jogszabályi előírás, hogy egy gyógyszer alkalmazási előiratát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján közzé kell tenni, cikkünk megjelenésekor ez még nem történt meg
A honlapon január 27-én kelt az orosz vakcinával kapcsolatos utolsó bejegyzés, ebben egyebek között arról írnak, hogy az oltóanyag csak abban az esetben használható fel Magyarországon, ha a laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján a vakcina megfelelő minőségű. (Ennek alapján adta ki most az engedélyt a Nemzeti Népegészségügyi Központ.) Továbbá, annak érdekében, hogy minden beérkező vakcinaszállítmány minősége biztosított legyen, az NNK minden gyártási tételt külön ellenőriz majd.
Közben az orvosok legnagyobb szakmai szervezete is választ vár az egészségügyi kormányzattól. Mint arról a Szabad Európa beszámolt, a betegek és az orvosok biztonsága miatt is kérte a MOK, hogy hozzák nyilvánosságra, mi alapján engedélyezték itthon az orosz és a kínai vakcinát. Addig ugyanis - mint közleményében írja a szakmai szervezet - nem tudják "tiszta lelkiismerettel" ajánlani ezek alkalmazását.
Egyre több helyen engedélyezik
A Bloomberg, a TASZSZ és a BBC cikkei alapján készült összesítésünk szerint az orosz vakcina eddig legkevesebb 20 országban kapott valamiféle használatba vételi engedélyt. Legutoljára Örményország és Tunézia adott engedélyt az orosz oltószernek, Magyarország pedig az Európai Unióból eddig egyedüliként január végén adott rendkívüli használatbavételi engedélyt a vakcinának.
- Oroszországban már folyik az emberek tömeges oltása – bár a híradások szerint régiónként igen eltérő a hozzáférhetőség az oltóanyaghoz.
- Argentína januárban kezdte el használni az orosz oltóanyagot, miután félmillió adagot kaptak belőle.
- Nicaragua, Paraguay és Venezuela követték a dél-amerikai ország példáját.
- Afrikában a Guineai Köztársaság volt az első, akik leszerződtek az orosz vakcinára, az oroszbarát guineai kormány 1,6 millió adagot vár a Szputnyikból.
- Irán kétmillió adagot kap a héten az orosz oltószerből.
- Ázsiában a többség a kínai oltószerek mellett tette le a voksát, de a Fülöp-szigeteken terve van, hogy vásárolnak 25 millió adagot az orosz oltóanyagból.
- Szerbiába, ahol január elején kezdték el használni az orosz oltószert a kínai és a Pfizer-oltóanyagok után, már a második szállítmány Szputynik-V érkezett meg január 29-én.
Hol engedélyezték az orosz vakcinát?
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
