Aljakszandr Lukasenka szovjet mintájú „Összbelarusz Népi Közgyűlés”-t kezdeményezett, hogy megvitassa az elkövetkező öt évre vonatkozó reformokat, ideértve az alkotmány esetleges módosítását is. Az autoriter vezető a kezdeményezést nyilvánvalóan az uralma ellen folytatott tömeges tüntetések miatt indította, amelyekért a nyugatot hibáztatja.
A 66 éves Lukasenka, aki 1994 óta vezeti az országot, február 11-én azzal nyitotta meg a közgyűlés kétnapos ülését, hogy a Belarusz ellen folytatott külföldi „villámháború" kudarcot vallott.
„Egy színes forradalom kitörése Belaruszban lehetetlen volt. Ezért egyes belföldi erők [idegen nemzetek] támogatásával nem egy színes forradalmat, hanem egy villámháború elvén elkövetett lázadást próbáltak megszervezni. A villámháború kudarcot vallott. Sikerült megtartanunk hazánkat. Egyelőre ... Nem számít hogyan, de ki kell tartanunk. A 2021-es év döntő év lesz" – mondta Lukasenka a közgyűlésen, amelyen mintegy 2700 küldött, főleg kormánypárti tisztviselők és a hatóságok által kiválasztott személyek vettek részt.
Lukasenka ellenfelei a közgyűlést „színlelésnek” minősítették, amelynek célja, hogy a jelenlegi – az ellenzék által törvénytelennek tartott – vezető a hatalomba kapaszkodhasson.
Lukasenka a tavaly augusztusi választáson győzelmet aratott, de az ellenzéki vezetők és a nyugati országok szerint a választásokat elcsalták.
A közgyűlés nem folytat valódi párbeszédet
A minszki amerikai nagykövetség február 11-én közleményt adott ki, miszerint a közgyűlés nem folytat valódi párbeszédet az emberekkel.
A közgyűlés „nem valódi és nem tartalmazza a belarusz nézeteket, ezért nem foglalkozik az ország jelenlegi politikai válságával. A kormány börtönbe vetette a tüntetések belarusz vezetőit, aktivistákat és másként gondolkodókat – gyakran koholt vádak alapján – másokat pedig erőszakkal száműzött. A politikai foglyoknak, a száműzetésben élőknek és a 2020. augusztus óta letartóztatott becslések szerint további 30 ezer embernek joga van beleszólni országuk jövőjének meghatározásába egy inkluzív párbeszéd útján, valamint szabad és tisztességes választások révén "– áll az amerikai nagykövetség közleményében.
Az augusztus 9-i választásokon elkövetett állítólagos csalások az ellenzék és a belarusz közvélemény felháborodását vonták maguk után és folyamatos tiltakozásokat váltottak ki, amelyek keretében több tízezren vonultak az utcára követelve Lukasenka lemondását és az új választások kiírását.
Erőszakos fellépések – külföldi szankciók
A biztonsági erők keményen léptek fel a tüntetők ellen: ezreket tartóztattak le, köztük tucatnyi újságírót, akik a megmozdulásokról tudósítottak. Az ellenzék legfelsőbb vezetői rétegének nagy részét pedig kitoloncolták az országból.
Az erőszakos fellépések következtében több tüntető is életét vesztette. Néhány jogvédő szervezet szerint hiteles bizonyítékok utalnak arra, hogy a biztonsági erők kínzásokat alkalmaznak egyes őrizetbe vett személyek ellen.
Lukasenka tagadja a választásokkal kapcsolatos esetleges szabálytalanság elkövetését és nem hajlandó az ellenzékkel tárgyalni sem egy új választások lehetséges kiírásáról, sem a hatalomról való lemondásáról.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és több más ország sem hajlandó elismerni Lukasenkát Belarusz legitim vezetőjeként, ezért a választási „csalások” és a választás utáni erőszakos megtorlások miatt válaszul szankciókkal sújtották őt és több más magas rangú belarusz tisztviselőt is.
Készült a BelTA tudósítása felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
