Az utolsó kompetenciamérés alapján igen komolyan bezuhant a magyar nyolcadikosok szövegértése, durván negyven százalékuk az alapszintet sem érte el. Tavaly először volt online a teszt, ezért viszont más típusú problémák is közrejátszhattak, nem biztos, hogy ennyien nem értik, amit elolvasnak. Járásonként térképre tettük a 2022-es eredményeket, böngéssze őket végig!
A tavalyi országos kompetenciamérés eredményei közül kilógott a nyolcadikosok minden korábbinál rosszabb eredménye. E szerint a magyar nyolcadikosok negyven százalékának nem sikerült az alapszintű szövegértés elsajátítása a közoktatásban.
Ez egyben
történelmi mélypontot jelentett
a nyolcadikosok szövegértésénél.
A kompetenciamérés alapjáraton egy különlegesen hasznos magyar intézmény, ugyanis gyakorlatilag minden évben minden 6., 8., és 10. évfolyamos diákot letesztelnek.
Nemcsak szövegértésből, hanem matematikából és már természettudományokból és idegen nyelvből is.
Óriási különbségek mutatkoztak akár közvetlenül egymás melletti járások között is. A budapesti kerületek a térképen összevontan szerepelnek
A mérés során a feladatok hangsúlyozottan nem a Nemzeti alaptantervre épülnek, de nem kérnek számon olyan tudást, amelyet a diáknak még nem kellett volna tanulnia az iskolában.
A feladatok lehetőség szerint a hétköznapi élethez igazodnak: mondjuk ki kell számolni, hogy mekkora távolságra lesz elég az autóban lévő benzin adott fogyasztás mellett.
Vagy mondjuk egy színházi programfüzetből kell kiolvasni, hogy mikor szoktak kezdődni bizonyos előadások.
A szegények gyerekei nálunk szegények lesznek
A korábbi és a mostani eredmények is komoly régiós különbségeket mutatnak. Nagyon leegyszerűsítve a gazdagabb vidékeken sokkal jobban teljesítenek, mint a szegényebbeken, az urbánusabb környéken élő diákok jobban teljesítenek, mint a falusiasabb vidékeken élők, és minden lista élén Budapest áll.
Járásonként nézve a lista elején csak budapesti kerületeket találunk szövegértésnél, pontosabban a leggazdagabb budapesti kerületeket.
Általánosságban egyébként az egész magyar közoktatásról elmondható, hogy nem igazán tud segíteni a társadalmi mobilitásban: akiknek a szülei képzetlenebbek, azok átlagosan látványosan rosszabb eredményeket fognak felmutatni a kompetenciaméréseken is; az iskoláknak nem sikerül ezt a hátrányt csökkenteniük a gyerekeknél.
Azt is lehet tudni, hogy Magyarországon érdemben jobb munkaerőpiaci esélyei vannak azoknak, akiknek nyolcadikban-tizedikben jobbak a szövegértési (vagy egyébként a matematikai) eredményei a kompetenciaméréseken.
Ez egyébként nem csak szövegértéstől függhet, de nem légből kapott feltevés azt gondolni, hogy mára a legalapvetőbb betanított gyári munkához is egyre inkább szükséges lesz magabiztosan olvasni, és felfogni egy rövid leírás alapvető összefüggéseit.
Ehhez kapcsolódóan: Mi a szülők és mi a tanárok felelőssége a magyar közoktatás szétesésében? Interjú Lannert Judit oktatáskutatóval
Leegyszerűsítve úgy is mondhatjuk, hogy a gazdag szülők gyerekei képzettek és jellemzően gazdagok lesznek, a szegényeké pedig átlagosan képzetlenek és szegényebbek. A jelenség szinte mindenhol létező probléma, csak Magyarországon az OECD-átlagnál lényegesen súlyosabb; pontosabban az európai OECD-országok közül a legrosszabb.
Mindez eddig is ismert volt, de nem magyarázza, miért történt volna 2022-ben ilyen súlyos visszaesés a diákok szövegértésében.
Tavaly már számítógépen ment a teszt
Fontos különbség volt, hogy a korábbi évektől eltérően tavaly minden diák számítógépen, online felületen töltötte ki a teszteket, korábban pedig teljesen papíralapú volt a felmérés.
2015-ös kapcsolódó videó egy mosonmagyaróvári iskoláról. Van, ahol egész évben készülnek a kompetenciamérésre, de a legtöbb iskolában külön erre valószínűleg egyáltalán nem
Ez azt is magával hozta, hogy a korábbi évektől eltérően nem lehetett mindenkinek egy napon megtartani a tesztet, mert egyszerűen nem volt elég számítógép az iskolákban, ezáltal a felmérés is többhetes folyamattá húzódott.
Ehhez pedig sokkal több új tesztfeladatra is szükség volt, hogy mindenki garantáltan olyat kapjon, amit nem töltött ki a szomszéd évfolyam korábban. Mellesleg az egymás mellett ülő diákoknak is rotálni kellett a feladatokat, hogy ne másolhassanak egymásról.
Ezért felmerül a kérdés, hogy mennyiben összemérhető az így kapott eredmény a korábbi évek eredményeivel. Sok új probléma merülhetett fel ugyanis, attól kezdve, hogy egyesek feladatmegoldás helyett mondjuk inkább neteztek vagy játszottak a gépen, odáig, hogy nem szóltak, ha akadt a gép vagy rossz volt az egér.
De az sem a tényleges szövegértést minősíti, ha sokaknak egyszerűen annyira gyengék a digitális tapasztalatai, hogy nem görgeti végig a szöveget, vagy nem mer visszalépni egy kérdést.
A mérést megszervező Oktatási Hivatalra (OH) ráadásul óriási feladat hárult az átállás megszervezésével egy év alatt. Összehasonlításképp: a papíralapú tesztelést 2001-es indulásához képest 2008-ra sikerült olyan szintre hozni, hogy az egymást követő évek pontszámait össze lehessen hasonlítani.
„Hasonló teszteknél sok országban azt láttuk, hogy a tanulók szövegértési eredményének átlaga csökken, amikor valahol áttérnek a papíralapú felmérésről a digitálisra. Nem azért, mert rossz a szoftver, hanem mert szokatlanabb nekik a számítógépes feladatmegoldás. Sok helyen fegyelmezetlenebbül is állnak hozzá, de a platformváltás utáni eredményromlás jelentős részénél is szignifikáns, akik végigcsinálják a tesztet a legjobb tudásuk szerint. Ráadásul a képernyőről olvasás és a papíralapú feladatlapról olvasás és szövegértés egyáltalán nem ugyanaz, és ez sokszor a mérési eredményekben is visszaesést eredményez. Ezt a jelenséget vizsgálják is nemzetközi szakemberek, szervezetek” – válaszolta kérdésünkre Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke.
Elmondása szerint az volt a felügyelőtanároknak kiadott instrukció, hogy a tesztet kitöltő gyerekeknél nem lehet nyitva más böngésző, eszközeik megfelelő működését pedig elvileg ellenőrizték előtte.
Emellett szerinte a magyar gyerekek rendelkeznek elemi digitális kompetenciával, tudják, hogyan kell legörgetniük, vagy arrébb húzni egy elemet, haladni a mérési szoftverben a feladatokkal.
„Azt, hogy a gyereknek mekkora nehézséget jelent a digitális eszközökön való munka, nem lehet előre bemérni, mert ez csak most indult el. Ez pedig elsősorban a szövegértésnél jelentkezik a diákoknál” – közölte Brassói Sándor.
Az elhúzódóbb felmérési időszak is okozhatja azt, hogy a 2022-es felmérés kevésbé összehasonlítható a korábbi évek eredményeivel.
„Korábban voltak olyan jelzések, hogy egy-egy iskolában nem erőltették a gyengébb diákok mérésen való megjelenését, hogy ne rontsák az iskola eredményeit. Az új rendszerben az adott napon hiányzó diák 15 napon belül beosztható lett a későbbi mérésre, így sokkal kevesebb diák hagyta ki a digitális felmérést, mint korábban a papíralapút, amelyet egyetlen napon szerveztek minden évben – akár ez is hozzájárulhatott az eredmények romlásához. Éppen ezért tartalmazza világosan a 2022-es mérésről kiadott elemzés, hogy csak korlátozottan vethető össze az előző évek adataival. Mindezen módszertani eltéréseken túl azt se felejtsük el, hogy 2020–2022 között volt egy világjárvány, számos iskolát kellett huzamosabb időn át tantermen kívüli, digitális munkarendben működtetni, amiről pontosan tudható, hogy nem annyira hatékony, mint a jelenléti oktatás. Ennek is mindenhol látszik a hatása a nemzetközi és a magyar méréseken is” – magyarázta Brassói Sándor.
Megkérdeztük azt is, hogy tud megbirkózni a hivatal azzal, hogy tavalytól már negyediktől tizenegyedikig az összes évfolyamot mérniük kell, ami sokszoros terhet ró a szervezetre.
„Megbirkózunk vele” – válaszolta az OH elnöke.
