Másfél éve szűnt meg a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amit még 1979-ben kötöttek meg. A magyar cégeknek fáj igazán az, hogy nincs érvényes adómegállapodás a két ország között.
Az Amerikai Egyesült Államok kormányzata 2022 júniusában mondta fel a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy 2024. január 1. óta a másik országból származó jövedelem adóztatására mindkét állam a saját, belső jogszabályai alapján jogosult.
Nem egyszerű újrakötni
Az 1979-ben kötött szerződést a Biden-adminisztráció mondta fel, de a magyar kormány által barátiként aposztrofált Trump-kabinet sem siet az egyezmény újrakötésével. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint egyhamar nem is lesz megállapodás. És ha lesz is, csak sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel állapodna meg az amerikai kormány a magyarral.
„Nagyon sokakat érint a kettős adóztatás megszüntetése” – mondta a Szabad Európának Fischer Ádám, a Niveus tanácsadó cég együttműködő jogi partnere. Fischer szerint minden Magyarországon élő amerikait és minden olyan magyar állampolgárt érint, akik az USA-ban dolgoznak, de nincs amerikai állampolgárságuk vagy megtartották a hazai lakcímüket. Mindkét országban adót kell fizetniük, gyakorlatilag kettős adóztatás van.
„Ez leginkább a béren kívüli jövedelmeket érinti, vagyis a befektetéseket és a kamatokat. Ezek után nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is meg kell fizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja)” – tette hozzá. A bérek esetében az alapszabály az, hogy a járulékokat és az adókat az adott országban fizetik meg, ráadásul a magyar szja alacsonyabb, mint az amerikai, ezért a kint dolgozó magyaroknak nem kell itthon adózniuk a munkabérük után.
A cégeknél kevésbé akkut a probléma, kisebb arányban fordul elő, hogy mindkét ország a magáénak vallja az adóilletőséget. Leginkább az osztalék- és egyéb eredménykifizetések esetében lehetnek nehézségek. Egy amerikai cég, ha Magyarországra fizetett osztalékot, akkor az egyezmény értelmében nem lehetett 5 százaléknál több forrásadót levonni, ha ez egy maghatározó befolyás volt. Most alapvetően 30 százalék forrásadót vonnak le az osztalékból az amerikai hatóságok.
Fischer Ádám szerint nem olyan egyszerű egy új egyezményt tető alá hozni. „Ha meg is van rá a szándék mindkét fél részérő, évekig is eltarthat” – tette hozzá. A szakember emlékeztetett arra, hogy 2009-ben Magyarország és az USA aláírt egy új, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, ami már sokkal kedvezőtlenebb volt hazánkra nézve. Ezt az új egyezményt azonban az USA nem léptette hatályba.
„Nem tudni, hogy folynak-e tárgyalások, de ma már az Egyesült Államok csak kedvezőtlenebb feltételek mellett állapodik meg más országokkal a kettős adóztatás elkerüléséről. Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak hatályba léptetik a korábban már letárgyalt és mindkét fél által elfogadott egyezményt” – hangsúlyozta Fischer Ádám.
Biztonsági garancia
„Ez egy nagyon fontos dolog, a hosszútávú bizalmi elköteleződés záloga, hogy legyen kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény a két ország között” – mondta a Szabad Európának Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója, az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara adóbizottságának (leköszönő) elnöke. Radnai szerint ez azért fontos, mert ha az egyik ország esetében változnának az adójogszabályok, akkor a hatályos egyezmény ezeket felülírná.
„Ez a biztonsági garancia az egyezmény felmondásával megszűnt” – tette hozzá. A szakértő szerint a már Magyarországon működő amerikai cégek természetesen nem fognak elmenni, mert a magyar adójogszabályok jelenleg ideális körülményeket biztosítanak számukra. „Magyarországon nincsen forrásadó, a profitot, kamatot, vagy licencedíjat, amelyet külföldre utalnak, jelenleg nem terheli forrásadó. Ez azonban bármikor megváltozhat” – hangsúlyozta. Radnai szerint ezek a cégek csak abban az esetben gondolkodnának Magyarország elhagyásán, ha bevezetnék a forrásadót. Ez azonban nem érdeke a magyar kormánynak.
Az amerikaiaknak nem fontos egy új egyezmény megkötése, mindaddig, amíg Magyarországon nincsen forrásadó. Jelenleg az amerikai cégek pozíciói stabilak, a magyar adórendszer kellően nyitott és rugalmas, egyezmény nélkül is nagyon versenyképesek vagyunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy amerikai cég, ha kifizette a 9 százalékos társasági adót Magyarországon, akkor a fennmaradó 91 százaléknyi összeget minden további adóterhelés nélkül kiviheti az országból.
„Sajnos épp a kedvező hazai jogszabályi környezet miatt nagyon nehéz az amerikai adminisztrációt rávenni arra, hogy új, kettős adóztatást elkerülő egyezményt kössenek Magyarországgal” – tette hozzá. Radnai nem lát esélyt arra, hogy az Obama-adminisztrációval letárgyalt, majd 2009-ben elfogadott megállapodást léptessék hatályba. Szerinte azóta az amerikai adórendszer megváltozott, és már nem ilyen jellegű egyezményeket kötnek.
Bajban a magyar kkv-szektor
A magyar cégeket ugyanakkor kellemetlen helyzetbe hozta az egyezmény megszüntetése. Radnai szerint az USA piacán – leginkább szolgáltatást nyújtó – hazai vállalkozásoknak nehezült meg a helyzete.
„Ha egy hazai cég Magyarországról nyújt szolgáltatást amerikai cégeknek, akkor számos tevékenység esetében a bevételeiket adóztatják meg, ha pedig létrehoznak egy tengerentúli leánycéget, akkor az osztalék-kifizetés után kell forrásadót fizetni. Mindkettőnek a kulcsa 30 százalék az USA-ban” – mondta. A szakértő szerint az érintett magyar cégek túlnyomó többsége kis- és közepes vállalatok (kkv), amelyek informatikával, szoftverfejlesztéssel és kreatív tartalomgyártással foglalkoznak.
Radnai azt is hangsúlyozta, hogy bár a Magyarországon működő amerikai cégek mostanra jól berendezkedtek az egyezmény nélküli létre, de azt sosem fogjuk megtudni, hogy valójában hány amerikai vállalkozás nem jött Magyarországra, vagy a jelenlevő cégek közül hány döntött úgy, hogy nem fejleszti tovább a magyar operációt csak amiatt, hogy a hosszú távú biztonságot nyújtó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény valószínűleg még sokáig nem lesz elérhető.
A Szabad Európa azon kérdésére, hogy miért mondta fel Washington a kettős adóztatást elkerülő egyezményt, Radnai két lehetséges okot vázolt fel.
Egyrészt az 1979-es megállapodás elavult volt, ezért is kötöttek meg egy újat 2009-ben, igaz ez végül nem lépett hatályba. Radnai szerint a másik, közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Magyarország nem írta alá a globális minimumadóval kapcsolatos egyezményt és az erre szóló EU direktíva bevezetését is hátráltatta, amelyet az akkori Biden adminisztráció politikailag egyébként nagyon fontosnak tartott és jó ürügyül szolgált az egyezmény felmondására.
„Érdekesség, hogy aztán az USA igazából belpolitikai okokból sosem tudta azt saját magára nézve is bevezetni és végül az elnökválasztás után éppen az USA akart teljesen kihátrálni belőle” – tette hozzá.
Kerestük az amerikai pénzügyminisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is. Szerettük volna megtudni, hogy folynak-e tárgyalások egy új egyezményről, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
