Egy széles körű orosz invázió lehetősége sem kizárt tavasszal; az Európai Unió gyenge, de most kegyelmi állapot van, és ez időt adhat arra, hogy felkészüljön az orosz fenyegetésre – többek között erről beszélgettek szakértők az Európa Pontban péntek este.
„J. D. Vance amerikai alelnök a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián megalázta német vendéglátóit, annyira éles kritikát fogalmazott meg a német kormányokkal szemben. Az amerikai republikánus elit lenézi Európát, meggyőződése, hogy elment az idő a kontinens fölött. Meggyőződése, hogy Európa politikailag gyenge, gazdaságilag hanyatlik, és fogalma sincs, mi az a negyedik ipari forradalom” – a kemény szavakat Káncz Csaba külpolitikai elemző, a privatbankar.hu munkatársa fogalmazta meg az Európai Bizottság magyarországi képviseletén péntek este.
Az Európa Pontban tartott beszélgetésen rajta kívül Anton Bendarzsevszkij, a posztszovjet térség szakértője, Siklósi Péter Pál, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős volt helyettes államtitkára, valamint Stelbaczky Tibor volt uniós nagykövet, energetikai szakértő vitatta meg Ukrajna és Európa helyzetét. Káncz Csaba úgy folytatta, hogy az európai elit az amerikai kormányzati lépések láttán „levegőért kapkod”, és most ugyan „padlógázt nyomott”, de későn; az oroszok is tudják, hogy az európai államok Amerika nélkül messze nem tudják hatékonyan segíteni Ukrajnát a háborúban, így nem zárható ki egy nagyszabású orosz invázió tavasszal.
A pozitív sokk
Anton Bendarzsevszkij szerint a sokkhatás mellett pozitív hatása is lehet Európára Trump politikájának: korábban például szintén az amerikai elnök kellett hozzá, hogy a NATO tagállamainak legalább a többsége valóban bruttó nemzeti terméke két százalékát kezdje védelemre fordítani – ha ez nem történik meg, akkor az orosz agresszióra sokkal limitáltabban tudott volna reagálni az Európai Unió. „Ne feledjük, hogy a háború kellett hozzá, hogy kiderüljön: a német hadsereg Leopard harckocsijainak egy része valójában csak papíron létezett, mert amikor felajánlották őket Ukrajnának, kiderült, hogy működésképtelenek” – mondta. Arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna felfegyverzése korszerű nyugati haditechnikával „Donald Trump első elnöksége alatt kezdődött el, például az akkor leszállított Javelin páncéltörő rakétáknak köszönheti Ukrajna, hogy az első orosz támadást vissza tudta verni”.
Stelbaczky Tibor arról beszélt, hogy az új politikai környezetben a régi megoldások nyilván nem működnek már. Ez látszik abból is, hogy az Európai Bizottság olyan tabuknak is nekimegy, mint a tagállamok számára előírt, háromszázalékos költségvetési és hatvanszázalékos adósságplafon (utóbbit egyébként sem tartja be egy sor ország – a szerk.), fellazítják ezeket a szabályokat. Ursula von der Leyen így tudott bejelenteni egy nyolcszázmilliárd eurós védelmi csomagot. Csakhogy Stelbaczky Tibor szerint ez valójában nem új pénz: a nagy része (mintegy 650 milliárd) éppen abból jöhet majd, hogy a védelmi kiadások már nem lesznek részei a pénzügyi stabilitási kritériumoknak, így a tagállamok rövid távon szabadabban adósodhatnak el, ha védelemre költik.
Jön a magántőke?
Ezenfelül mintegy 150 milliárd euró vagy uniós kölcsön lesz, vagy a kohéziós alapok pénzét lehet védelemre költeni. Új elem viszont, hogy felmerült a magántőke jobb bevonása – erre már csak azért is lenne lehetőség, mert „rengeteg a megtakarítás Európában”. A nyolcszázmilliárd euró egyébként a volt uniós diplomata szerint nagyságrendileg annyi, amennyit az Egyesült Államok egy évben költ védelemre. Stelbaczky Tibor arról is beszélt: emlékszik, amikor éppen a Fehér Házat kellett arról győzködni, hogy az európai védelmi autonómia nem jelent távolodást Amerikától. Innen nézve valóban sokkoló, amit Trump tesz, „Európa joggal aggódhat, hogy kimarad az ukrán rendezésből”.
Ehhez kapcsolódóan: Takács Márk: Sokan mondják, milyen jó lett volna, ha Európának van három éve felkészülni a háborúra – de volt
Siklósi Péter Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába beszél arról Donald Trump, hogy a NATO tagállamai költsenek öt százalékot védelemre, valójában az Egyesült Államok is csak 3,5 százalék körül fordít erre a célra. „Milyen érdekes, hogy a kettő és az öt között a 3,5 éppen félúton van; nekem ez egy piaci alkudozás kiindulópontjának tűnik” – fogalmazott. Ha az európai NATO-tagállamok valóban elkezdenének öt százalékot költeni, az tíz év alatt ezermilliárd euró pluszforrást jelentene. A volt helyettes államtitkár szerint „ha Európa úgy viselkedik, mint egy gyerek, akkor a gyerekasztalhoz ültetik”, a nemzetközi diplomácia nem jótékonysági intézmény.
Ugyanakkor úgy vélte: teljesen irreálisak azok a félelmek, hogy ha Ukrajna elesik, akkor Oroszország megállíthatatlanul betör Közép-Európába. „Oroszország három év alatt foglalta el Ukrajna területének ötödét. Ha úgy haladnak, ahogy mostanában, akkor az évszázad végére tudnák elfoglalni Ukrajnát magát.” A katonai szakember szerint ráadásul a legmodernebb haditechnika ma éppen a védőt preferálja a támadóval szemben, nem véletlen, hogy nincsenek olyan nagy támadások, amikor pár nap alatt száz kilométerek cserélnek gazdát. „Mi vagyunk a jó helyzetben, hiszen mi nem akarunk megtámadni senkit. Ezt az oroszok is tudják, ezért eszük ágában sincs megtámadni egy Ukrajnánál összehasonlíthatatlanul erősebb entitást. Kegyelmi állapot van. A haditechnika előbb-utóbb biztosan változni fog, de addig van időnk felkészülni” – tette hozzá.
Most nem jelent veszélyt, de…
Bendarzsevszkij Anton annyit tett hozzá, hogy Oroszország ugyan most valóban nem jelent veszélyt, hiszen éppen most semmisítette meg a felhalmozott katonai készleteit, de történelmi léptékben mégis igaz, hogy előbb-utóbb mindig visszatér Kelet-Közép-Európába, hiszen pufferzónának tartja, „ez igaz Magyarországra, igaz a Balkánra, Ausztriára, Lengyelországra, a balti államokra, Georgiára, Örményországra, Moldovára. Ez az iránya a jelenlegi orosz vezetésnek is.”
Ehhez kapcsolódóan: Mi lenne, ha a NATO tényleg annyit költene fegyverekre, amennyit Trump akar?
Káncz Csaba szerint nem működik az amerikai elnök terve, hogy leválassza Oroszországot Kínáról. Május 9-én Moszkvába utazik – ez is azt jelzi, hogy „Kínának stratégiailag szüksége van Oroszországra, hogy a Nyugat ne tudjon behatolni Ázsiába, hogy ne legyen a hátában egy puha Oroszország”.
Végül ismét szóba került a nyolcszázmilliárd eurós védelmi program, bár Stelbaczky Tibor szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok össze tudják-e hangolni a védelmi politikájukat. Siklósi Péter Pál szerint ugyanakkor „nem baj, ha van tizenhétféle harckocsi Európában. Ezek a NATO-sztenderdeknek már megfelelnek, képesek egymás lőszerét használni, ugyanaz a műhely tudja kiszolgálni őket, összehangolt a logisztikájuk.” Ráadásul például a német Leopard 2-es „jobb és olcsóbb is, mint az amerikai Abrams harckocsi. Akár magyar gyártású fegyverekre is lehet majd kereslet a jövőben, esélyünk lehet bekerülni nagy beszállítói láncokba.”
