Az alaszkai csúcs utáni szeptemberi békevárakozások helyett a lengyel légtérben lelőtt orosz drónok jelzik, hogy Moszkva a NATO tűrőképességét méri. Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szerint tartós rendezés csak erős biztonsági garanciákkal képzelhető el – akár fájdalmas területi kompromisszum árán is. Sz. Bíró szerint ugyanakkor ki kell mondani, hogy a rendkívüli tűrőképességet és hősiességet mutató ukránokat illeti a döntés joga arról, mikor és hogyan zárják le a háborút.
Itt tudja megnézni a beszélgetést:
Itt tudja meghallgatni a beszélgetést:
A beszélgetés összefoglalója:
Lengyel légtér, lelőtt orosz drónok: „nem véletlen”
Sz. Bíró Zoltán szerint ennyi eszköz betévedése nem magyarázható hibával: „tíz vagy annál több drón esetében véletlenről aligha lehet beszélni”. A kép szerinte inkább az, hogy Oroszország „a NATO tűrőképességét” méri, külön érzékeny pontként Lengyelországgal. A moszkvai lapok (Kommerszant, Vedomoszty, RBK) óvatos narratíváját is említi, miközben azt várja, a roncsok azonosítása tisztázhatja a kérdést.
Orosz teljesítmény és erőforrás-optika
2024-ben az orosz hivatalos közlés szerint kb. 4.500 km² volt a nettó területi nyereség – „0,7% az egész Ukrajnából”, míg 2022 februárja óta összesen kb. „13%” került orosz kézre (a 2014–15-ös részekkel együtt). Ez szerinte nem látványos katonai siker. A „súly” fenntartását három pillérre vezeti vissza: nukleáris arzenál, BT-tagság, és a tudatos destrukció mint módszer.
Alaszka, Isztambul, „garancia, garancia” – hol áll a békekép?
Az alaszkai Trump–Putyin-találkozóról kevés kézzelfogható jött ki, szerinte Trump kemény orosz feltételekkel szembesült. Az ukrán oldal elsődleges fókusza mindenesetre a garanciák – „a garancia a garancia” – nem a terület.
Lehetséges végkifejlet: „Terület az erős garanciákért”
A legéletszerűbb kompromisszum Sz. Bíró szerint: Ukrajna ideiglenesen tudomásul veszi bizonyos területek elvesztését, cserébe erős, érdemi biztonsági garanciákért és tartós felfegyverzésért – miközben a jogi elismerés (Krím, megszerzett területek) nem történik meg. A gyors NATO-felvétel szerinte most irreális, ezért marad az „izraeli modellhez” hasonlított fegyveres elrettentés, vagyis az ukrán hadsereg olyan mértékű felfegyverzése, ami Putyint is elrettenti.
Társadalmi tűrőképesség, civil célpontok és drónháború
A sűrű orosz támadások célja szerinte a lakosság megtörése, de ez vissza is üthet: „ha eddig kitartottunk, tovább is kitartunk”. A 20. századi ukrán szenvedéstörténet miatt az ellenálló képesség magas; végső soron az ukrán társadalom döntése, mikor és hogyan tekinti lezárhatónak a háborút.
Magyar–ukrán viszony: kampány, gesztusok, Barátság-vezeték
A romló kapcsolatokat Sz. Bíró Zoltán részben orosz irányba tett gesztusokkal és a „hisztérikus” hazai kampánylogikával magyarázza, amely szerinte nem a helyzethez méltó. A Barátság-kőolajvezeték elleni támadások elsődleges célpontja Oroszország meggyengítése, ugyanakkor üzenet is Orbánnak és Ficónak. Szerinte politikailag és erkölcsileg is helyesebb lett volna nagyvonalúságot gyakorolni Ukrajnával.
