Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap közölte, hogy az európai vezetők megállapodtak egy ukrajnai béketerv kidolgozásában, amelyet az Egyesült Államok elé tárnak. Ez létfontosságú lépés ahhoz, hogy Washington biztonsági garanciákat tudjon adni Kijevnek Oroszország elrettentéséhez.
A londoni csúcstalálkozón – alig két nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij összetűzött Donald Trump amerikai elnökkel, és rövidre zárta washingtoni látogatását – Európa vezetői határozott támogatásukról biztosították az ukrán elnököt, és megígérték, hogy még jobban segítik országát. Egyetértettek a védelmi kiadások növelésében, hogy megmutassák Trumpnak: a kontinens meg tudja védeni magát, és mivel sok ország államháztartása amúgy is feszes, az Európai Bizottság vezetője azt javasolta, hogy az unió könnyítsen az adósságszabályain.
Starmer, aki szombaton meleg öleléssel üdvözölte a láthatóan megrendült Zelenszkijt, azt mondta: Nagy-Britannia, Ukrajna, Franciaország és néhány más ország létrehozza „a hajlandók koalícióját” és kidolgoz egy béketervet, amelyet bemutat Trumpnak. Nem említette, hogy mely országokról van szó, de azt mondta, hogy több ország is kész csatlakozni. „Ma a történelem válaszútjához értünk – mondta. – Ez nem az a pillanat, amikor még többet kell beszélni. Itt az ideje a cselekvésnek. Ideje felgyorsulni, vezetni és egyesülni egy új terv körül az igazságos és tartós békéért.”
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij meleg fogadtatást és jelentős hitelt kapott Londonban az európai csúcs előestéjén
Miután Trump összetűzése óta Zelenszkijjel az Ovális Irodában sokan attól tartanak, hogy az Egyesült Államok megvonja a támogatását Ukrajnától, helyette egy Oroszországgal megtárgyalt béketervet kényszerít rá, Európa azon fáradozik, hogy ne zárják ki Kijevet semmilyen tárgyalásból. Hogy ezt elérjék, több vezető kijelentette: növelniük kell a védelmi kiadásokat – ami segíthet Trumpnak abban, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciát nyújtson béke esetére.
„A szükségesnél kisebb befektetések hosszú ideje után most rendkívül fontos a védelmi beruházások növelése hosszabb távon – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újságíróknak. – A tagállamoknak nagyobb fiskális mozgástérre van szükségük a védelmi kiadások felpörgetéséhez” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Európának „olyan acélborotvává kell változtatnia Ukrajnát, amely megakad a potenciális betolakodók torkán”.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte: a vezetők egyetértettek abban, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia, és viselnie kell annak terhét, hogy „többet költ a saját védelmére a NATO-n belül”. A vezetők mindegyike úgy véli, hogy szoros kapcsolatot kell fenntartaniuk az Egyesült Államokkal – tette hozzá.
Európa reméli, hogy meg tudja győzni Trumpot arról, hogy képes megvédeni magát amerikai fegyverzet és lőszerkészlet nélkül, de Oroszország csak olyan békemegállapodást fogadna el, amelyet az Egyesült Államok támogat.
Az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések középpontjában az állt, hogy Washington úgynevezett védőhálót biztosít egy európai békefenntartó szerepkörhöz, vélhetően légi fedezet, hírszerzés és megfigyelés, valamint egy nagyobb, egyelőre tisztázatlan fenyegetés formájában, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb területek elfoglalására törekedne a jövőben. Ahhoz, hogy Trump megállapodást érjen el, kulcsfontosságú, hogy az európai országok növeljék védelmi kiadásaikat, és jelezzék, hogy részt vennének bármilyen békefenntartó szerepben – amit, mint Starmer elismerte, nehéz egyhangúlag elérni. Starmer múlt heti washingtoni látogatása előtt megnövelte a védelmi kiadásokat, Mark Rutte NATO-főtitkár pedig azt mondta, hogy néhány európai vezető bizalmasan új terveket terjesztett elő a védelmi kiadásokról a találkozón, de részleteket nem kívánt közölni.
„Kínos volt látni”
Amióta Trump januárban visszatért a Fehér Házba, felforgatta az Egyesült Államok politikáját a három éve tartó háborút illetően, kétségessé tette Ukrajna – és Európa – katonai és politikai támogatását, és véget vetett Moszkva elszigeteltségének. Meglepte Európát, amikor figyelmeztetés nélkül felhívta Putyint, és küldöttséget indított Szaúd-Arábiába tárgyalni Oroszországgal Ukrajna vagy Európa bevonása nélkül. Trump hamisan azt állította, hogy Kijev felelős a háború kirobbantásáért, pénteken pedig azzal bírálta Zelenszkijt, hogy nem hálás az amerikai segítségért.
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij rövidre zárta látogatását a Fehér Házban, miután összekülönböztek Trumppal
Zelenszkij és Trump pénteki veszekedése egy olyan hétnek vetett véget, amikor Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő szívélyes washingtoni fogadtatása után úgy tűnt: Európa sikeres lehet törekvésében, hogy Ukrajna további támogatására ösztönözze Trumpot.
Starmer azt mondta: kínos volt látni Zelenszkij és Trump szóváltását az Ovális Irodában, de szívesen előmozdítaná a beszélgetést közvetítőként. Később az ukrán elnök támogatásának újabb megnyilvánulásaként Károly király kelet-angliai magánrezidenciáján fogadta Zelenszkijt.
Washington és Kijev között továbbra is törékeny a viszony. Ezt az is jelzi, hogy Mike Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta a CNN-nek: az Egyesült Államoknak olyan ukrán vezetőre van szüksége, aki hajlandó tartós békét kötni Oroszországgal, de nem világos, hogy Zelenszkij kész-e erre.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szintén méltatta Trump „józan ész” megközelítését, és azzal vádolta az európai országokat, hogy a konfliktus elnyújtására törekszenek, amikor „békefenntartó egységek formájában szuronyaikkal” támogatnák Zelenszkijt.
Starmer azt mondta: vasárnap arról is döntöttek az európai vezetők, hogy dolgoznak azon, hogy Kijev minden béketárgyaláson ott legyen, és fokozzák az ország saját védelmi képességeit. „Európának el kell végeznie a nehéz munkát, de erőfeszítéseikhez és a béke fenntartásához a kontinensen erős amerikai támogatásra van szükség” – tette hozzá újságíróknak.
