Magyarország visszakozása után szerdán elhárult az akadály az elől, hogy az EU március 15-én újabb fél évre meghosszabbítsa több mint 1400, az Ukrajna elleni orosz agresszióban játszott szerepe miatt listázott személy elleni szankciókat. A tizedik szankciós csomag elfogadása február 23-ra marad.
Március 15-vel újabb hat hónappal meghosszabbítja az Európai Unió azokkal az orosz katonai és civil személyekkel szemben korábban bevezetett szankciókat, akiket 2014 óta felelősnek talált az Ukrajna területi egysége és szuverenitása ellen végrehajtott orosz akciókban.
Az EU-tagállamok nagykövetei azt követően állapodtak meg a lista változatlanul hagyásáról, hogy a magyar kormány többhetes vonakodás után lemondott arról a szándékáról, hogy több nevet is töröljenek a feketelistáról, mentesítve őket a szankciók alól. A magyarok jól értesült források szerint néhány hete még kilenc orosz állampolgár, zömében az orosz elnökhöz közel álló oligarcha és hozzátartozóik levételét kérték a listáról, kiváltva az uniós partnerek zömének értetlenségét.
Amikor egy januári sajtótájékoztatón ennek okáról kérdezték, Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter a listázás fenntartása mellett szóló kevéssé védhető tartalmi és jogi okokat említett. A magyar „lista” az utóbbi napokban diplomaták szerint leszűkült négy, majd szerdára végül már csak két főre, hogy aztán végül maradjon minden a régiben.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar kormány kilenc embert törölne az EU-s szankciók listájáról
Marad a lista és a hat hónap is
Az Oroszország elleni szankciók terén hagyományosan héjának számító Lengyelország és a három balti állam feltehetően éppen a feketelistázás körüli félévenkénti hercehurca megelőzése érdekében a szankciók érvényességének hat hónapról 12 hónapra való kiterjesztését szerette volna elérni, ezt azonban Magyarország ellenezte. Egy német és francia kompromisszumos javaslat kilenc hónapos hosszabbítást és a tanács jogi szolgálata szerint két olyan személy listáról való kihúzását kezdeményezte, akik esetében jogi szempontból lehet kérdőjel. Végül a felek abban maradtak, hogy a lista sem változik és a hathavonkénti felülvizsgálat is érvényben marad.
Nem ez volt az első alkalom, hogy a magyar kormány kísérletet tesz a szankciók hatálya alá eső orosz személyek mentesítésére. Budapest a legutóbbi frissítéskor három oligarcha mellett kardoskodott, de végül visszakozott. Az Orbán-kormány még korábban egy szankciós csomag elfogadásakor megakadályozta, hogy az EU háborús uszítás miatt a pravoszláv egyház fejét, Kirill pátriárkát is szankciós listára helyezze. A személyekre szabott szankciók az EU-ba való beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást vonnak maguk után. Becslések szerint a háború egy évvel ezelőtti kezdete óta az EU-ban nagyjából harmincmilliárd euró értékben foglaltak le orosz oligarchák tulajdonában lévő villákat, luxusjachtokat és más értéktárgyakat.
Budapest máshol is keresztbe fekszik
Az EU27-ek közben a tizedik szankciós csomag véglegesítéséről is tárgyalnak, de a nagyköveteknek szerdán sem sikerült dűlőre jutniuk, ezért a döntés nagy valószínűséggel csütörtökre várható. Diplomáciai források szerint Varsó, Tallinn és Vilnius nem bólintott még rá a csomagra, mert a magyarok ellenállása miatt nem sikerült elérniük, hogy a jövőben könnyebben ki lehessen terjeszteni a szankciókat a listázott személyek családtagjaira és másokra. Ezt értesülések szerint 26 tagállam ugyan támogatná, Magyarország azonban nem.
Egyelőre Litvánia sem mondott még le arról, hogy a Roszatom vezetőit is szankciók alá vonják, de Magyarország és néhány más tagállam erről az energiaellátás biztonságára hivatkozva hallani sem akar. Megfigyelők szerint Vilnius és szövetségesei azt is akarják, hogy a nukleáris szektor legalább a soron következő szankciós csomag része legyen.
A tizedik szankciós csomagot az Ukrajna elleni orosz agresszió egyéves évfordulója előtt véglegesíthetik a tagállamok. Mint arról már korábban írtunk, az új intézkedések mintegy 11 milliárd euró uniós technológiaexportot érintenek majd, főleg az orosz hadiipari komplexumot célozva. Az unió három további orosz pénzintézet, így a legnagyobb magánbank, az Alfa Bank ellen is szankciókat vezet be, és körülbelül száz újabb személyt, köztük kormánytagokat, katonai vezetőket és propagandistákat is feketelistára helyez.
