Komoly fenyegetés alatt: A sajtószabadság világszerte
Május 3-án van a sajtószabadság világnapja. Ez alkalom arra, hogy megünnepeljük a szabad sajtó alapelveit, emlékeztessük a kormányokat eme szabadság tiszteletben tartására, és tisztelegjünk a munkájuk során életüket vesztett újságírók előtt.
Milyen a sajtószabadság helyzete a világon? Milyen akadályokkal néznek szembe az újságírók? És mit gondolnak a különböző országokban a sajtójogok korlátozásáról, amivel nap mint nap szembesülnek?
A sajtószabadság helyzete a világon
A párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (RSF) minden évben közzéteszi a Nemzetközi Sajtószabadság Indexet, amely 180 országot rangsorol a média függetlensége, átláthatósága, az újságírók elleni erőszakos cselekmények és sok más kritérium alapján. A 2021. áprilisában közzétett felmérés szerint az újságírás az országok csaknem háromnegyedében komoly veszélyben van. A jelentés "problémásnak", "rossznak" vagy "nagyon rossznak" minősíti a helyzetet az ilyen helyeken. Mindössze 12 országban működik valóban szabad sajtó. Ez a legalacsonyabb szám 2013 óta, amikor bevezették a jelenlegi értékelési módszert.
Sajtószabadság országonként
(Az RSF 2021-es jelentése alapján)
Az RSF-anyag szerint a sajtószabadság helyzete a Szabad Európa által lefedett egyetlen országban sem volt "jó". Románia "viszonylag jó" besorolást kapott, de a Szabad Európa által lefedett többi ország a "problémás" vagy "rossz" kategóriába került. Tádzsikisztánban, Azerbajdzsánban, Iránban és Türkmenisztánban a sajtószabadság helyzetét "nagyon rossznak" minősítették.
2013 óta a Szabad Európa lefedettségi területén 12 ország besorolása javult, míg 10 országé romlott. A legjelentősebb különbség Georgiában volt tapasztalható, amely 40 helyet ugrott a rangsorban. Ukrajna 29 helyet, míg Kirgizisztán 27 helyet javított. Tádzsikisztánban volt a legnagyobb visszaesés (-39 hely), Magyarország 36 helyet, Moldova pedig 34 helyet rontott.
A sajtószabadság helyzete
egyes országokban
(A 2013-as és a 2021-es
rangsorok összehasonlítása)
Az újságírókra leselkedő veszélyek
Az újságírók sok országban szembesülnek erőszakkal és a megfélemlítés formáival, különösen amikor autoriter rendszerekről vagy szervezett bűnözésről tudósítanak.
1992-2021 között a New York-i székhelyű Újságíró-védő Bizottság (CPJ) több mint 1400 olyan újságíró nevét jegyezte fel, akit munkája miatt, megtorlásként öltek meg. További 560 gyilkosság során nem volt egyértelmű a pontos indíték. 2012-ben ölték meg a legtöbb újságírót - több mint 100-at - a szíriai konfliktusban és a Szomáliában elkövetett rekordszámú gyilkosságokban.
Bár úgy tűnhet, hogy a meggyilkolt újságírók száma az elmúlt években csökkent, a CPJ arra figyelmeztetett, hogy a riportereket egyre gyakrabban ölik meg békésnek tartott területeken. Például 2016-ban a gyilkosságok 42 százaléka nem háborús övezetekben történt, 2020-ban ez az arány már 68 százalék volt.
Megölt újságírók száma éves bontásban
(Megerősített és meg nem erősített indítékkal elkövetett gyilkosságok együtt)
Emellett 2020 végén 274 újságíró ült börtönben, és 65-öt tartottak nyilván eltűntként, ami a valaha mért legmagasabb szám.
A bebörtönzött és eltűnt újságírók száma
(Az adatok az év végi helyzetet mutatják)
Az elmúlt három évtizedben a meggyilkolt újságírók több mint egynegyedét három országban - Irakban, Szíriában és a Fülöp-szigeteken - ölték meg. Afganisztán, Pakisztán és Oroszország - a Szabad Európa lefedettségi területéhez tartozó országok - szintén azon 10 ország között vannak, ahol a legtöbb újságírót ölték meg. Továbbá a CPJ által 2020. decemberében kiadott Büntetlenség-index jelentésében is szerepeltek, amely felsorolja azokat az országokat, ahol "elhatározzák újságírók meggyilkolását, gyilkosaik pedig megússzák a büntetést".
A legveszélyesebb országok
az újságírók számára
(A meggyilkolt újságírók száma
országonként, 1992‑2021)
Sok újságírónak online üldöztetéssel is szembe kell néznie, beleértve a zaklatást, a gyűlöletbeszédet és a trollkodást. A női újságírók jelentős gondokkal néznek szembe. A Nemzetközi Újságíró Központ és az UNESCO 2020 novemberében készített tanulmánya szerint a felmérésben részt vevő női újságírók csaknem háromnegyede kapott online fenyegetéseket a munkája miatt. Csaknem 50 százalékukat gyűlölködő szavakkal támadták, egynegyedüket pedig fizikai erőszakkal fenyegették meg.
Fontos az embereknek a szabad sajtó?
2019-ben az amerikai székhelyű Pew Közvéleménykutató Központ több mint 30 országban kérdezett meg embereket arról, hogy fontos-e számukra a média szabadsága. Az amerikaiak azok közé tartoztak, akiknek ez a legfontosabb - 80 százalékuk mondta azt, hogy nagyon fontos számukra, hogy a média állami vagy kormányzati cenzúra nélkül tudósíthasson. Oroszországban csak 38 százalék értett egyet ezzel az állítással -- 8 százalékponttal kevesebb, mint 2015-ben.
A sajtószabadság nagyon fontos
(Az egyetértők százalékos aránya, a kiválasztott országokat is beleértve)
Az Edelman Bizalom-barométer, amely 2020 novemberében 28 országban végzett felmérést, úgy találta, hogy az emberek több mint 60 százaléka úgy véli: a média nem tud objektív és pártatlan lenni. Az embereket arról is megkérdezték, hogy bíznak-e abban, hogy a média "azt teszi, ami helyes" -- a bizalom Indonéziában volt a legmagasabb (72 százalék) és Oroszországban a legalacsonyabb (29 százalék).
Bizalom a médiában, "hogy azt
teszi, ami helyes"
(A top 3 és az alsó 3 országot is beleértve)
2020 októberében az Ipsos piackutató csoport megállapította, hogy az oroszok és a magyarok mintegy 80 százaléka csak olyan híreket olvas, amelyekhez ingyen hozzáférhet - ez a legnagyobb arány a 27 vizsgált ország közül. Egy külön kérdésben arról kérdezték az embereket, hogy hajlandók-e fizetni a megbízható forrásokból származó hírekért. Oroszországban csak 15 százalék válaszolt igennel, Magyarországon 23 százalék.
Csak olyan híreket olvasok, amelyekhez ingyen hozzáférhetek
(Az egyetértők százalékos aránya,
2020-as adatok)
Néhány Szabad Európa újságíró, aki életét vesztette munkája során
2000: Iszkandar Hatloni
A 45 éves Iszkandar Hatloni a Szabad Európa tádzsik szolgálatának moszkvai tudósítója volt. Miután lakásán egy ismeretlen támadó megtámadta, 2000. szeptember 21-én a kórházban belehalt sérüléseibe. Hatloni számos témáról tudósított, de elsősorban a csecsenföldi emberi jogokkal és a tádzsikisztáni kábítószer-kereskedelemmel foglalkozott.
2006: Ogulszapar Muradova
Az 58 éves Ogulszapar Muradova 2006 szeptemberében halt meg rendőrségi őrizetben, miután 2006 júniusában a türkmén kormány másként gondolkodók ellen indított rajtaütésében elfogták. A hírhedt Ovodan Depe börtönben történt halála körülményei nem tisztázottak. Miután a holttestét átadták a családjának, Muradova gyermekei azt mondták, hogy "nagy sebet" láttak a fején. Muradova a Szabad Európa türkmén szolgálatának riportere volt, és az ország emberi jogi helyzetéről tudósított.
2007: Nazar Abdulvahid al-Radhi
A 38 éves Nazar Abdulvahid al-Radhit 2007. május 30-án a dél-iraki al-Amarah város egyik szállodája előtt nem sokkal azután lőtték agyon, hogy befejezte tudósítását egy újságírói workshopról. Radhi az Aswat al-Irak hírügynökség és a Szabad Európa Szabad Irak rádiója tudósítója volt. Szenvedélye volt a fiatal újságírók képzése.
2007: Khamail Muhsin Khalaf
Miután az 50 éves Kamail Muhszin Halaf két napra eltűnt, 2007. április 5-én holtan találták Bagdadban. Megkínozták, és fejbe lőtték. Halaf a Szabad Európa Szabad Irak Rádiójának dolgozott. A nők jogai és más reformok szószólója volt.
2007: Aliser Szajpov
A 26 éves Aliser Szajpovot halálos lövés érte, miközben a kirgizisztáni Osban 2007. október 24-én egy barátjával az irodája előtt taxira várt. Amellett, hogy a Szabad Európa üzbég szolgálatának dolgozott, az Amerika Hangja üzbég szolgálatának, a BBC Világszolgálatnak és más médiumoknak is tudósított. Szajpov különösen az üzbegisztáni korrupcióról és a Fergana-völgyben elkövetett jogsértésekről tudósított.
2014: Mohammed Bdaivi Ovaid al-Sammari
A 46 éves Mohammed Bdaivi Ovaid al-Sammarit 2014. március 22-én halálos lövés érte Bagdadban az irodája közelében lévő ellenőrzőponton. Egy szolgálaton kívüli elnöki testőr lőtte le, akit később bíróság elé állítottak, és bebörtönöztek. Shammari a Szabad Európa Szabad Irak Rádiójának irodavezetője és több iraki médiaintézmény szerkesztőbizottságának is tagja volt.
2018: Maharram Durrani
A 28 éves Maharram Durrani még diák volt, amikor meghalt egy Kabulban 2018. április 30-án elkövetett öngyilkos merényletben. A helyi rendőrség szerint az összesen 25 ember halálát okozó támadás kifejezetten a sajtót vette célba. Durrani iszlám jogot hallgatott a Kabuli Egyetemen, és szenvedélyesen tudósított az afganisztáni nők problémáiról.
2018: Abadulla Hananzai
A 26 éves Abadullah Hananzai 2018. április 30-án halt meg egy összehangolt öngyilkos merényletben az afganisztáni Kabulban. Hananzai az RFE/RL Szabad Afganisztán Rádiójának kábítószerekről szóló tudósítói projektjét vezette.
2018: Szabavun Kakar
A 30 éves Szabavun Kakar 2018. április 30-án halt meg, miután súlyosan megsérült egy összehangolt öngyilkos merényletben az afganisztáni Kabulban. Kakar videós újságíró volt, és gyakran tudósított öngyilkos merényletek utóhatásairól, terrorellenes műveletekről és más biztonsági témákról.
2020: Mohamed Iljasz Daijí
A 33 éves Mohamed Iljasz Daijí a Szabad Európa Szabad Afganisztán Rádiója újságírója volt. Egy autós robbantásban halt meg Lashar Gahban, Afganisztán délen fekvő Helmand tartományának fővárosában, 2020. november 12-én. Daijí szülőföldjéről, Helmand tartományból tudósított (itt termelik a világ tiltott ópiumának nagy részét).