A kormány tavaly még 3-6 százalékos gazdasági növekedést jelzett idénre. A jelenlegi állás szerint jó, ha egy százalékkal nő idén a hazai gazdaság. Elemzők szerint a kormányzati beavatkozások egyelőre hatástalanok a fogyasztói bizalom élénkítésében, a lakosság nem vásárol többet.
Megerősítette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az idei első negyedéves adatokat, amelyek szerint negyedéves bázison 0,2, éves alapon 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP).
A kormányzati politikusok által vizionált repülőrajt tehát elmaradt, és ennek számos oka van. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a magyar gazdaság továbbra sem képes növekedési pályára állni, miután 2022 közepe óta a GDP volumene összességében változatlan maradt.
Egyedüli meglepetést a mezőgazdaság okozott az előző negyedévhez képest. A KSH kedden közölt részletes adatai szerint az agrárium jelentős negyedéves bázisú növekedést mutatott fel, ám csekély súlya miatt ez nem sokat adott hozzá az összteljesítményhez. A szakember szerint ezzel szemben, ami várható volt, hogy az ipar és az építőipar is jelentősen zsugorodott az előző év utolsó negyedévéhez viszonyítva, összhangban a havi adatok mutatta képpel.
„Az igazán komoly meglepetés a szolgáltatószektor negatív teljesítménye volt. Az mindenesetre valamelyest javít az összképen, hogy a kereskedelem és a logisztika is képes volt a növekedésre. Ugyanakkor a vállalatokhoz köthető szolgáltatások zöme visszaesett, összhangban a gyenge üzleti bizalommal” – tette hozzá.
Virovácz szerint a háztartások fogyasztási kiadása bár bővült negyedéves bázison, annak üteme 2023 második negyedéve óta a legalacsonyabb. Ráadásul a természetbeni juttatások jelentős zsugorodása mellett a háztartások tényleges fogyasztása is csökkent negyedéves bázison. Erre 2023 eleje óta nem volt példa. „Egyértelmű tehát, hogy a fogyasztói bizalom gyengesége és a költségvetés kifeszített helyzete immáron fékezi a fogyasztás növekedését” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Szabó Balázs: A gazdaságnak fontosabb az uniós tagság, mint az EU-s támogatás
A szakember szerint a fekete leves továbbra is a beruházások területe, amely az elmúlt 13 negyedévben immáron tíz alkalommal zsugorodott és nem volt ez másképp 2025 elején sem. „Ilyen kettősség mellett – tehát a fogyasztás gyengülése és a beruházás folytatódó összeomlása – a belső kereslet visszafogta a gazdaság teljesítményét” – tette hozzá.
A rossz ipari teljesítmény mellett némiképp meglepő, hogy az export rég nem látott mértékben bővült, ám ezzel szemben az import is hasonló mértékben növekedett negyedéves bázison. „Ez vélhetően a vámháborúhoz kapcsolódó hatás lehetett, hiszen a vállalatok megpróbáltak még az új vámok életbe lépése előtt többet exportálni. Tették mindezt készletről, ugyanis a készletek is jelentősen csökkentek” – mondta Virovácz. Ezzel szemben az import növekedését elsősorban a szolgáltatások importja dobta meg.
Az éves bázisú GDP-mutatók alapján a mezőgazdaság a tavalyi bázis mellett már csupán enyhe visszaesést regisztrált az első negyedévben. A feldolgozóipar 4,6 százalékos visszaesést mutat, miközben az építőipari teljesítmény közel 5 százalékos mínuszban volt. Egyedül a szolgáltatások éves alapú növekedése járult hozzá pozitívan a GDP-adatokhoz, de ez sem tudta pozitív tartományba lendíteni a mutatót.
A belső kereslet csupán 0,4 százalékkal nőtt az első negyedévben. E mögött elsősorban háztartások éves bázison továbbra is dinamikusan emelkedő fogyasztása húzódik meg. Eközben a közösségi fogyasztás jelentős egyszeri impulzusa (7,3 százalékos növekedés) sokat javított az összképen. „Mindez aggasztó, hiszen, ha csak egyszeri hatásról beszélünk, akkor ennek hiányában a második negyedévben felvetődhet a recesszió rémképe” – fogalmazott az elemző.
A beruházási aktivitás továbbra is 10 százalékos visszaesést mutat. Ez utóbbi folyamat összhangban van a költségvetési helyzettel és a vállalatok csökkenő rendelésállománya és a bizonytalan növekedési kilátások okozta alacsony bizalmával. A nettó export immáron három egymást követően negyedévben is negatívan járult hozzá a GDP-növekedéshez, vagyis visszafogta azt.
Előre tekintve a magyar gazdaság legfontosabb gátja továbbra is a lanyha üzleti és fogyasztói bizalom. „A kiszámíthatatlan külső helyzet fékezi a beruházási aktivitást, a lassan romló munkaerőpiac és a magasan ragadó infláció pedig a megtakarításokat ösztönzi és nem a fogyasztást” – tette hozzá.
Virovácz Péter szerint a kormányzati beavatkozások egyelőre hatástalanok az üzleti és fogyasztói bizalom élénkítésében, sőt talán inkább nevezhetőek kontraproduktívnak, hiszen további bizonytalanságot keltenek. „A választások előtt meg-meglóduló közösségi fogyasztás némi pozitívumot azért hozhat, ám ennek hiányában egyre gyengébb a strukturális összkép” – tette hozzá.
Az elemző szerint a lassuló reálbérnövekedés sem a gyors helyreállás irányába mutat, ahogyan a külső kereslet esetében sem számíthatunk fordulatra a közeljövőben. A német beruházási program és az uniós védelmi kiadások emelése pedig vélhetően csak 2026-2027-ben kezdi el éreztetni majd pozitív hatását.
Emiatt az ING idén 1 százalék körüli GDP-növekedéssel kalkulál csupán, amely előrejelzést negatív kockázatok övezik. A fogyasztás lassú élénkülése vezérli majd ezt a növekedést, ám annak mértéke a korábban vártnál gyengébb lehet.
