A magyar kormány 2016 óta több tízmillió eurót különít el hargitai-kovásznai és marosvásárhelyi sportklubok, sportarénák finanszírozására, akadémiákat hoz létre, infrastrukturális beruházásokat hajt végre a Székelyföldön. A beruházások meghaladják a bukaresti hatóságok itteni, de román városokban eszközölt sport-infrastrukturális befektetéseit.
Székelyföldön a meccseken a drukkerek eléneklik a székely himnuszt és lengetik a székely zászlót. Az itteni csapatok sportolói úgy érzik, ők is a Székelyföldet képviselik – többek között a különböző európai versenyeken is, ahol a szélesebb közönség viszont azt várná, hogy Romániát képviseljék.
A székelyföldi meccseken olykor még Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is megjelenik a lelátón. Ez történt július 21-én, a Sepsi (a román bajnokság 3. helyezettje) és a szlovén Olimpija Ljubljana találkozóján. A meccsre néhány nappal Orbán nagy port felvert, Európa-szerte élesen bírált rasszistának és érezhetően Nyugat-ellenesnek tartott tusnádfürdői beszéde előtt került sor.
Az index.hu által végzett felmérés szerint 2016 óta a magyar kormány több mint 83 millió eurót fektetett be a romániai sportba. Orbán Viktort különösen érdekli a jégkorong és a futball anyagi támogatása. Az összeg jelentős a térség más típusú beruházásaihoz képest, és akkora, amit sokan hosszú éveken át hiába vártak a bukaresti hatóságoktól.
„A sport a nemzeti identitás és büszkeség megőrzésének és építésének egyik fő eszköze” – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter 2022 januárjában. A konferencia Eduard Novak romániai sportminiszter részvételével zajlott, bizonyítva, hogy a román hatóságok a szomszédos és baráti országok együttműködésének biztató példájaként kezelik a romániai magyar sportberuházásokat.
A probléma az, hogy Orbán Viktor kormánya szerint a magyar identitás és a nemzeti büszkeség Magyarországra és a Kárpát-medencére is kiterjed. A magyar miniszterelnök július 23-i beszédében nagyon világosan fejezte ki magát ebben a kérdésben.
Az ország előtt álló nehézségekről szólva megemlítette a gazdasági problémákat, a „szlávok közötti háborút”, az Európai Unióban a „fajok keveredéséhez” vezető migrációt, és így zárta: „Az előttünk álló nehéz időszakban ahhoz, hogy nemzet maradjunk, ambíciót kell mutatnunk, egységesnek kell maradnunk. A hazának egységesnek kell maradnia, Erdélynek és a többi, magyarok által lakott Kárpát-medencei területnek egységesnek kell maradnia.”
Ez az a kontextus, amelyben a budapesti finanszírozású romániai egyesületek részvételével zajló sportversenyek alkalmat adnak arra, hogy a helyi magyar lakosság körében népszerűsítsék a Romániában hevesen vitatott politikai elképzeléseket.
Ezeknek az évek óta tartó heves vitáknak – esetenként szélsőséges megnyilvánulásoknak – tárgyát képező elképzelések a régió által óhajtott autonómia mértékére és típusára vonatkoznak. Orbán Viktor romániai magánlátogatásai pedig – a kollégákkal való találkozás és/vagy a bukaresti hatóságok bevonása nélkül – csak fokozzák ezeket a vitákat.
Az RMDSZ nincs kizárva a vitából, éppen ellenkezőleg. Közvetítőként jelenik meg a radikális és a mérsékelt áramlatok között. Viszont nyomást gyakorol rá Budapest egyre jobban érezhető befolyása. Jelenleg az RMDSZ-t gyakran vádolják azzal, hogy „ösztönzi Székelyföld sportautonómiáját”. Mint a Szabad Európa megtudta, a budapesti források egy részét a Tánczos Barna romániai környezetvédelmi miniszter által vezetett Mens Sana Alapítványon keresztül utalják át.
Orbán Nyugat-ellenes és oroszbarát székelyföldi beszéde
Az ellentmondásosan megítélt magyar miniszterelnök gyakran látogat Székelyföldre. A magyar hatóságok és cégek sportberuházásai tömegeket toboroznak Orbán Viktornak ezeken a magyar többségű területeken.
„Számomra nagyon furcsának tűnik ez a kép. Hogy van az, hogy Magyarország miniszterelnöke Romániába jön, és egy romániai csapatnak drukkol? Apolitikus vagyok, nem akarok belemenni ezekbe a vitákba, de nem hiszem, hogy Magyarországon hasonló helyzet előfordulhatna” – mondta Florin Răducioiu volt labdarúgó az OrangeSport csatorna műsorában.
Orbán július végén háromszor is fellépett nyilvánosan Székelyföldön, a bukaresti hatóságok meghívása nélkül. A magyar kormányfő az első két romániai vizitjén a Székelyföldet és a magyar kormány futballal összefüggő beruházásait népszerűsítette a térségben.
- Július 21-én Orbán részt vesz a sepsiszentgyörgyi csapat (Kovászna megye) Európa-kupa-debütjén.
- Július 23-án a budapesti miniszterelnök részt vett a Székelyföld–Magyarország ifiválogatottak nem hivatalos mérkőzésén, amelyre Csíkszeredában került sor.
- Július 23-án megérkezett a Hargita megyei Tusnádfürdőre. Az ott zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, más néven Tusványos eseményein vett részt. A rendezvényt a budapesti kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád János koordinálta.
Orbán Viktor itt bírálta a NATO-t és az EU-t az Ukrajnának nyújtott katonai segítség miatt azzal, hogy az csak elnyújtja a háborút. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok és az EU Oroszország elleni szankciói kudarcot vallottak, a lengyelek azért keverednek bele a háborúba, mert szlávok, mint az oroszok és az ukránok, ellentétben a magyarokkal, akiknek távol kell maradniuk. Mindez etnikai/faji megkülönböztetésre utal. Továbbá kijelentette, hogy a migráció miatt vegyes etnikai lakosságú európai országok „már nem nemzetek”.
„Mi (magyarok) nem vagyunk egy kevert faj (…) és nem is akarunk azzá válni” – mondta többek között Tusnádfürdőn.
„Sajnálatos, hogy Románia területéről ilyen gondolatokat terjesztenek. Hivatalos álláspontunk eltér ezektől a tézisektől. Egyértelmű, hogy nem tudunk egyetérteni velük. Elfogadhatatlanok” – mondta Bogdan Aurescu román külügyminiszter a Digi24-nek adott interjúban hétfőn.
Orbán Viktor egykori közeli munkatársa a nácinak minősített kijelentések után lemondott, és a nemzetközi sajtónak az Orbán romániai kijelentéseivel foglalkozó elemzéseiben rendszeresen visszaköszön a rasszista kifejezés..
Paul Stănescu, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára Bukarestben egy kemény hangú sajtóközleményben kijelentette, hogy „Románia nem ugródeszka az Európa-ellenes és oroszbarát üzenetekhez, sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem a magyar kormány tagjai számára”.
Marcel Ciolacu, a PSD vezetője pedig azt mondta: „Koalíciós megbeszélést folytatunk róla. A kijelentés mindenki számára sértő volt. Nem kifejezetten a románok ellen irányult a sértés. Azt szerettem volna, ha ez nem Románia területén történik” – mondta.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője, Ionuț Stroe úgy fogalmazott: „Aggasztó, hogy Orbán úr úgy döntött, hogy ezeket az üzeneteket közvetíti a romániai közönséghez, a román állampolgárokhoz, még akkor is, ha magyar nemzetiségűek, egy Vlagyimir Putyin számára kedvező trendet teremtve Romániában.”
Az RMDSZ vezetői (a párt politikusa Románia miniszterelnök-helyettese is) nem akarták kommentálni a magyar miniszterelnök kijelentéseit. Számukra azonban fontos a tusnádfürdői éves találkozó, amelyen minden alkalommal részt vesznek. Az pedig nem titok, hogy közeliek a kapcsolataik az Orbán-kormánnyal.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy Orbán vitatott beszédének előestéjén Tusnádfürdőn vacsorázott a magyar miniszterelnökkel. Az RMDSZ-vezető a sepsiszentgyörgyi stadion lelátójára is elkísérte Orbánt.
A sport mint a soft power igazi alkalmazása
A Budapestről Hargitába és Kovásznára sportra érkező pénz azt a benyomást tudta kelteni, hogy ez a terület Budapesttől és nem Bukaresttől függ – mondja Bogdan Deșan környékbeli tanár, aki főleg magyar származásúakból álló családban él. Félő, hogy a sport lehetővé teszi, hogy a szélsőségesek könnyebben megnyilvánuljanak a sportesemények során, és egyre több követőre tegyenek szert – jegyzi meg.
„A Székelyföld már nem egy elvont eszme, néhány szélsőséges csoport elmélete. Ez Orbán politikájának legnagyobb győzelme. A Székelyföld zászlaja, a himnusz már nem csak az olyan szélsőséges mozgalmakhoz kötődik, mint a Magyar Gárda, az Új Magyar Gárda, az Erdélyi Gárda, a 64 Vármegye vagy a hargitai-kovásznai vagy marosvásárhelyi szélsőséges mozgalmak. Így volt ez 2013, 2014, talán 2016 és 2017 környékén. A sportversenyeken keresztül, amelyeken Budapestről finanszírozott egyesületek vesznek részt, a régióban bárki kapcsolatba kerülhet a Székelyföld szimbólumaival” – tette hozzá.
A tanár arról is beszélt, hogy szerinte a sportberuházások megváltoztatták a környéken élők felfogását a Székelyföldről. Különösen azért, mert úgy tűnik, a bukaresti hatóságok hiányoznak. És nem csak a sportban.
„A sportsajtó arról számolt be, hogy a mérkőzéseken a játékosok és a nézőtér a Székelyföld himnuszát énekli, és minden sporttalálkozón ennek a földnek a zászlaját lengetik. Most már nem kell szélsőségesnek lenni ahhoz, hogy önkéntelenül, tudat alatt is támogasd a Székelyföld autonómiáját, csak szeretni kell a sportot, a sporttevékenységen keresztül szocializálódni, és tudat alatt ragaszkodni ahhoz, hogy a székelyföldi élet inkább magyarországi élet legyen a szemedben, és semmiképp ne romániai. Nincs olyan foci-, jégkorong- vagy akár kosárlabda-mérkőzés, ahol ne lennének jelen a székelyföldi vagy magyarországi jelképek” – mondja
Bogdan Deșan egyetért azzal, hogy a sportinfrastruktúra hasznos a közösség számára, de úgy véli, hogy ha a sport és az arénák egyre inkább azzá a hellyé válnak, ahol a Székelyföld elszakadásának és autonómiájának elképzelését népszerűsítik, „előbb-utóbb konfliktus robban ki, ami erőszakba torkollik. Ez elkerülhetetlen.”
Diószegi László, a Szabad Európa által megkérdezett sepsiszentgyörgyi futballklubelnök viszont azt mondja, hogy minden ilyen értelmezés erőltetett. Világossá teszi, hogy a sepsi drukkerek lelkesedése inkább a legitim, toleráns, európai típusú, regionális identitásról szól, nem pedig a Románia vagy a románok rovására irányuló politikai napirendről.
„Nagy ostobaság feltüzelni a dolgokat. Ha erre a himnuszra akarunk hivatkozni, le kell szögeznünk, hogy ez a dal nincs betiltva. De ez nem egy Románia vagy románok elleni dal! Száz éve énekeljük. Ez nem a másik csapat vagy szurkolók ellen szól. Tizenegy éve éneklik a nézők a meccs végén. A drukkerek éneklik, nem a hangszórókon keresztül játsszák” – magyarázza.
Magyarországi pénzen szerzett „függetlenség”
Stefano Bottoni olasz történész, a Firenzei Egyetem oktatója a Szabad Európának adott interjúban úgy véli, hogy Orbán Viktor jól bevált séma szerint cselekszik, de ragaszkodik ahhoz, hogy ez a terv nem a határok megváltoztatásáról, hanem a tudatról szól.
„Ezt nevezhetjük revizionizmusnak. Orbán pénzen, vízión, ideológián, nyári iskolákon, társadalmi és kulturális hálózatokon keresztül határokon átívelő politikai és kulturális rendszert épített fel. Mert amikor Orbán a Kárpát-medencéről beszél, az természetesen magában foglalja az egykori Osztrák–Magyar Monarchia összes területét. Nem jár területi revízióval. Szerintem ez különbözik a két világháború közötti revizionizmustól. A húszas-harmincas évek revizionizmusa a területek visszaszerzését célozta. Itt már nem a terület a legfontosabb. Az emberek fontosabbak!” – olvasható Stefano Bottoni elemzésében.
Úgy tűnik, hogy a sport az a terep, amelyen keresztül az Orbán-kormány megpróbálja visszaszerezni a székelyföldiek Magyarország-tudatát.
A magyar hatóságok más országokban is finanszírozhatnak sporttevékenységet, ha ezekben az országokban jelentős magyar közösségek élnek.
Az egyik ilyen kormányrendelet az 1.801/2016. Csíkszereda és Sepsi (Sepsiszentgyörgy) e kormányrendeletnek megfelelően egy-egymilliárd forintot (3,2 millió eurót) kapott a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül.
A Sepsi labdarúgócsapatának elnöke, Diószegi László soha nem kendőzte el, hogy Budapestről kap pénzt teljes átláthatóság mellett. A Szabad Európának pontosította, hogy az összegeket kizárólag a sportinfrastruktúrára fordítják, nem a játékosok fizetésére.
A játékosok fizetését a Sepsi, de más székelyföldi klubok is magyarországi cégekkel kötött szerződésekből fizetik.
A Szabad Európa felmérése szerint a régió futballja a pénz közel 75 százalékát kapta ebből a támogatásból. Fontos összegek jutottak el a jégkorong-, a röplabda-, a kosárlabda- és kézilabdaklubokhoz is.
A főbb támogatások listája:
- stadion a sepsiszentgyörgyi futballklubnak: hozzávetőleg 25 millió euró, az összeget még a klubvezetés is elismerte. A román sportsajtó néhány cikkben megemlíti, hogy a magyar beruházás 35 millió eurót tehetett ki;
- edzőtelep a Sepsi klub összes csapatának (juniorok, ifik, felnőttek): mintegy hétmillió euró, amint az a magyar kormány rendeleteiből kiderült;
- stadion a csíkszeredai labdarúgóklubnak: hárommillió euró a klub vezetése szerint;
- a csíkszeredai klub futballakadémiájának edzőtelepei: tizenötmillió euró, amint az a budapesti kormányhatározatokból kiderül;
- marosszentgyörgyi jégstadion: egymillió euró a Mens Sana Alapítvány bejelentése szerint – ezen az alapítványon keresztül történt a finanszírozás;
- jégkorongakadémia a Székelyföldön: hárommillió euró, amint az a magyar kormány határozataiból kiderül;
- szatmárnémeti futballakadémia: nyolcszázezer euró – közölte a román sportsajtó.
A futball Orbán szenvedélye
Orbán Viktor gyermekkora nagy részét a Fejér megyei Felcsút községben töltötte, és az ifjúsági labdarúgó-bajnokság negyedik osztályában focizott. Még a kilencvenes évek végén, első miniszterelnöksége alatt is sportolt.
A magyar miniszterelnök Felcsúton töltött ideje alatt barátságot kötött Mészáros Lőrinccel, Magyarország jelenleg legbefolyásosabb üzletemberével. Mészáros a legtöbb hazai futballprojekt koordinátora, illetve a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia irányítója.
Orbán idővel nem korlátozta magyar területre a futballba való állami befektetéseket. Ez mostanában még szembetűnőbbé vált. A magyar miniszterelnök szurkolói sállal a nyakában nézte végig a Sepsi–Olimpia Ljubljana-meccset a Conference League második fordulójának első mérkőzésén, 2022. július 21-én. A stadiont az Orbán-kormány által biztosított pénzből építették. A tavaly felavatott, 8500 férőhelyes aréna 25 millió euróba került.
A magyar miniszterelnök a meccs előtt és után Sepsi-szurkolókkal készített képeket, dedikált, majd ezeket hivatalos Instagram-fiókjában tette közzé: „Éljenek a magyarok!” és „Szelfigyár a Székelyföldön”.
„Orbán Viktor gratulált nekünk. Soha nem tagadtuk, hogy a magyar kormány építette a stadionunkat. Az egész kormány eljött a meccsre. Gratuláltak, elmondták, jó csapatunk van” – magyarázta Diószegi László, a Sepsi elnöke.
Nem ez volt az egyetlen meccs Romániában, amelyen Orbán részt vett a közelmúltban. A miniszterelnök július 23-án, szombaton is megjelent a székelyföldi válogatott barátságos mérkőzésén.
A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) bejelentette, hogy nem hagyja jóvá az FC Csíkszereda stadionjának avatására javasolt, július 23-i Székelyföld–Magyarország U18-as mérkőzést.
De végül az FRF ellenkezése ellenére mégis lezajlott a meccs. Az 1400 férőhelyes aréna hárommillió euróba került a csíkszeredai klub vezetősége szerint. Ez szintén a magyar kormány beruházása volt.
A két klub stadionjai mellett a magyar kormány a két klub utánpótlás- és ifjúsági csapatának infrastruktúráját és felszerelését is finanszírozta.
A budapesti kormány a Sepsi OSK és Csíkszereda mellett anyagilag támogat Románián kívüli futballklubokat is. Ezek a Dunaszerdahely (Szlovákia), az NK Eszék (Horvátország) és a Backa Topola (Szerbia), amelyek jelentős magyar lakosságú települések klubjai.
OSK Sepsiszentgyörgy, sport- és pénzügyek
A budapesti támogatás fő kedvezményezettje a Sepsi OSK futballklub volt. A 2011-ben alapított csapat 2017 nyarán feljutott a román I. Ligába. Tavasszal megnyerte a Román Kupát, és később az európai kupákban is játszott.
A futballklub a sepsiszentgyörgyi OSK Sportklub Egyesületen keresztül működik. Az egyesületek bejegyzési helyéről kapott igazságügyi minisztériumi adatok szerint a Sepsi klubot irányító szervezet igazgatótanácsát a következők alkotják: Diószegi László elnök, Kertész Dávid alelnök, Kovács Attila titkár és Hadnagy Attila.
A civil szervezet két cégrészvényesből áll. 49 százalékos a részesedése a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK SA-nak, míg a Hodut Rom SRL 51 százalékos részesedéssel rendelkezik. A Hodut Rom SRL a magyarországi Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. romániai leányvállalata.
A Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. tulajdonosa Mészáros Lőrinc felcsúti labdarúgóakadémia-elnök közeli rokona, egykori munkatársa, Varga Károly. Sajtójelentések szerint Orbán Viktor gyerekkori barátja.
A sepsiszentgyörgyi Fan Shop SRL a második olyan társaság, ahol az egyesület részvényes – ezúttal egyedüli részvényes. A Sepsi OSK SA és a Fan Shop összesített forgalma ötszázezer lej volt. Az információkat a Terme.ro platform segítségével szereztük be.
Diószegi László, a klub elnöke azt állítja, hogy a Magyarországról érkező pénz nem a klub első ligában való tevékenységére, vagyis a játékosok bérének kifizetésére szolgál, hanem a jogszabályok értelmében az infrastruktúrára.
„Nincsenek titkaink. A költségvetés kétharmadát magyar forrásból, a magyar kormánytól kapjuk. Arról van szó, hogy a költségvetésnek a fiatalkorúak, a gyermekek és az ifjúsági korosztályra szánt része van. Mint ismeretes, az európai szabályok tiltják a profi csapatok finanszírozását” – magyarázza Diószegi.
A kifizetések átutalását fontos szponzorok biztosítják. A 2011-es népszámlálás szerint mindössze 55 ezer lakosú vidéki város csapatának hatalmas ajándék, hogy a klub szponzori szerződéseit kivétel nélkül magyarországi cégek írták alá.
A Maszol.ro magyar nyelvű oldal azt állítja, hogy Diószegi László csapatának szerződése van többek között a Gyermelyivel – Magyarország legnagyobb tésztagyártójával. Egyedül a Gyermelyi szezononként egymillió euróval járulhat hozzá a Sepsi költségvetéséhez.
A klub felszerelésén a Diószegi pékség, Diószegi László cégének és a Gyermelyi cég partnerének a címere is ott van. A Sepsi pólóin OTP Bank- és és Belfry- (építőipari cég) logók is találhatók. A hivatalos honlapon említik még a Mol, a Hódút, a Depo, a Trio Impex, a City Slo, a Bertis, az Aluco, az Ariadne és a Vakond Via Kft. nevét. E cégek többsége magyar nemzetiségű tulajdonosok kezében van, vagy Magyarországon tevékenykedik.
Mindezek a cégek évente összesen 4,5 millió euróval járulhatnak hozzá a Sepsi költségvetéséhez – írja a Maszol.ro. Ez az összeg igazi rekordot jelentene a romániai csapatok szponzori bevételei történetében.
Sokkal több, mint a Románia talán legnépszerűbb csapata, az FCSB bevételei. Szponzorálásból az FCSB kevesebb mint 2,5 millió euróhoz jut, derült ki a klub szponzori szerződésekkel kapcsolatos közleményeiből.
Csíkszereda, a születőfélben lévő hercegnő
Nem csak Kovászna megyében van Budapestről finanszírozott csapat, Hargita sem maradt alul. A 2011-es népszámláláskor 39 500 lakosú Csíkszereda klubhagyománya 2012-ben támadt fel. A következő évben a klub a Magyar Puskás Akadémia FC-vel kötött együttműködést, amelynek révén megalapították a Székelyföldi Labdarúgó Akadémiát.
Eközben a Csíkszereda feljutott a román labdarúgás másodosztályába, tavaly pedig kis híján csúszott le az ottani NB1-be való feljutásról. Az új idényben a Csíkszereda a továbbjutásra esélyes favoritok között szerepel.
Közben a Csíkszereda égisze alatt Székelyföld Labdarúgó Akadémia néven Budapest által finanszírozott futballprojekt zajlik. A csíkszeredai sportcentrum partnerkapcsolatban áll a budapesti Puskás Ferenc Akadémiával. A magyarországi akadémia alapítója Orbán Viktor.
Az akadémia évi kétmillió euróval támogatott projekt. Szondy Zoltán projektkoordinátor adatai szerint megközelítőleg háromezer gyermek és utánpótlás-játékos lép be az oktatóközpontba, azaz a marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi vagy kézdivásárhelyi centrumokba. A projekt évi kétmillió eurót emészt fel a csíkszeredai képviselők szerint. A finanszírozás Budapestről érkezik.
A jégkorong hagyománya Romániában
Ha a futball népszerűbb is, a magyar nemzetiségűek hagyományos sportágának a jégkorongot tartják, amit főleg a Székelyföld nagy részét alkotó Hargita és Kovászna megyében űzték mindig is.
A jégkorong iránti érdeklődést egy objektív, természeti dolog is megteremtette: az időjárás. Hargita megye Románia hideg pólusa, rekordfagyokkal és elhúzódó telekkel.
A 2010-es évekig Romániában a központi és a helyi hatóságok hanyagsága nyomán válsághelyzetbe került a székelyföldi jégkorong a jégkorongcentrumok forráshiánya miatt. A fiatal játékosok számára az egyetlen igazi alternatíva a külföld volt. Még a zászlóscsapatot, a HC Csíkszeredát is feloszlatták.
Ám 2015 után a székelyföldi jégkorongklubokat és infrastruktúrát a budapesti és a bukaresti kormány is támogatta.
Romániának ebben a régiójában ma már öt fedett jégpálya működik, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson, Csíkkarcfalván, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön.
Az utóbbi hármat csaknem tízmillió euróból építette vagy újította fel a Nemzeti Befektetési Társaság (CNI). Ezen az öt arénán kívül ott van a Marosvásárhelytől hat kilométerre fekvő marosszentkirályi jégpálya is, amely egymillió euróból, a budapesti kormány pénzéből épült.
A Román Jégkorongszövetség elnöke, Alexandru Hălăucă úgy véli, hogy a jégpályák székelyföldi koncentrációja az RMDSZ által követelt politika része volt.
„Így, ha olyan városokban, mint Bukarest, Suceava, Jászvásár, Constanța, Buzău egyetlen jégpálya sem épült, addig Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában pályák épültek, és további 4 (négy) korcsolyapálya épül. A Nemzeti Befektetési Alapból, ugyanazon a településen található jégpályák” – küldték el nekünk megjegyzéseiket a Román Jégkorongszövetség vezetőségének képviselői.
Az ország többi részén mindössze három fedett jégpálya működik. Itt nem a szabadtéri jégpályákra gondolunk, hanem a fedettekre, amelyeken ősztől tavaszig lehet versenyezni. A brassói, galasi és a főváros szélén fekvő Băneasa-környéki fedett jégpályákról van szó, amelyek Ion Țiriac kezdeményezésére épültek.
Az ország legnagyobb korcsolyapályája, a bukaresti Ion Flamaropol a régi épület lebontása után a projekt helyreállítási szakaszában van.
Ez a politika hozzájárult ahhoz, hogy a nyolc romániai jégkorongklub négy csapata székelyföldi. Azaz az összesnek a fele.
„Ily módon ellentmondásos légkör jött létre, amely valószínűleg megtöri a válogatott és a klubok között fennálló egyensúlyt. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ez a kibillent egyensúly annak is köszönhető, hogy az e sporttevékenység fejlesztéséhez oly szükséges infrastruktúra kiépítésére szánt források elosztásában volt és van is egyértelmű különbség” – mondta a Román Jégkorongszövetség 2022 májusi nyilatkozatában.
A székelyföldi himnusz örömteli éneklése Románia veresége után
A román sport idei egyik legfontosabb botránya a román jégkorong-válogatotthoz kapcsolódik.
Május 8-án a román jégkorong-válogatott játékosainak többsége „a fair play hiányát demonstrálta saját országával szemben” – mondta Alexandru Hălăucă, az FRHG elnöke és Alexandru Nistor, a szövetség főtitkára.
A többségében magyar származású, Hargita és Kovászna megyéből érkező sportolók úgy döntöttek, hogy tapsolnak, és eléneklik a székely himnuszt, hogy inkább Magyarország győzelmét ünnepeljék egy olyan jégkorongmérkőzésen, amelyen ők épp Romániát képviselték.
A Román Jégkorongszövetség végül feladta, hogy értékelje a helyzetet. Május 24-én közölte a himnusz kapcsán: „Nincs joghatósága annak eldöntésére, hogy egy országhoz, régióhoz kötődő himnuszról vagy egyházi énekről van-e szó.”
Az Alexandru Hălăucă vezette FRHG közleményében ugyanakkor azt írja, hogy ebben az ügyben két miniszter részéről volt politikai nyomás, ők Eduard Novak sportminiszter és Tánczos Barna.
„Vitát váltott ki a román kormány két miniszterének bevonása és nyilatkozataik, olyan nyilatkozatok, amelyek közvetlen érintettségre utalnak a 2022. május 8-án, a világbajnokság részeként lejátszott mérkőzéssel kapcsolatban” – áll a szövetség május 24-i közleményében. Eduard Novak és Tánczos Barna azonban az eset után azonnal tagadta a vádakat.
A román válogatott egyik magyar származású játékosa így látta a májusi incidenst: árnyaltabb azon román nemzetiségűek hozzáállása is, akik nem voltak hajlandók elénekelni a Székelyföld himnuszát.
„Szerződés nélkül érkeztem a válogatottba. Ha balesetet szenvednék, ki vinne el?! Tiszta szívemből mentem oda a válogatottal, fájdalmas, ami most itt elhangzik. Nos, Magyarországot szerettük volna legjobban legyőzni. Három perccel a vége előtt 3–2 volt nekik. A székely himnusz alatt csak álltam a jégen, tiszteletből. Ha a magyar nemzetiségű román játékosok nem lennének a válogatottban, Románia az utolsó csoportba kerülne, nem létezne többé a jégkorongban” – mondta a médiának Tőke Zoltán, a román válogatott kapusa.
A román válogatott három tagja úgy döntött, hogy bemegy az öltözőbe, és nem vesz részt a székely himnusz éneklésében.
Egyikük, Mircea Constantin a Gazeta Sporturilor című lapnak mesélt a helyzetről. „Gligával és Berdilával rájöttünk, hogy énekelni akarnak. Én nem érzem magam székelynek, én ezt nem tehettem, és ők sem. Énekeltek a nézőtérről és a játékosaink, hallottam őket. Tudtuk, mi következik. A csíkszeredai szurkolók a magyar lelátó tagjai, és arra kérték a játékosokat, hogy üljenek le és énekeljenek, mert ők is folyamatosan szurkoltak nekik. Nem értek egyet, főleg, hogy Románia színeiben voltak, de megértem őket” – magyarázta Mircea Constantin.
Székelyföldi Jégkorong Akadémia
A Székelyföldi Jégkorong Akadémia (SZJA) 2016-ban kezdte meg működését a magyar kormány támogatásával.
Az akadémia a Székelyföld területén nyolc központban kezdte meg a fiatal sportolók képzését. Az intézmény központja adminisztratív és infrastrukturális szempontból a felcsíki Csíkkarcfalva faluban található.
A csíki műhely mellett a képzési elvek és az SZJA-filozófia jegyében tartanak edzéseket Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön.
„Az edzés infrastrukturális feltételeinek javítása érdekében Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön sátrak formájában mobil jégpályákat építettünk, Kársán pedig az orvosi és módszertani központ fogadására került sor” – mondták el nekünk a klub képviselői.
Magyar jégpálya vs. román jégpálya
A Székelyföldi Jégkorong Akadémiát finanszírozó Mens Sana Alapítvány a LIDER Egyesülettel együttműködve 2021 februárjában avatott fel Marosszentgyörgy községben egy fedett jégpályát több mint egymillió euró értékű, nagyrészt magyar forrásból.
Az aréna alig egy év alatt épült fel.
Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter a Mens Sana Alapítvány elnöke. Úgy véli, a sepsiszentgyörgyi jégpálya az utánpótlássport és a tömegsport kiindulópontja.
„Egy olyan alapítvány elnöke vagyok, amely 2016 óta infrastruktúrát épített ki a jégkoronghoz, a jeges sportokhoz. Ez egy olyan beruházás, amelyet kilencven százalékban a magyar kormány valósított meg” – mondta Tánczos Barna a beruházás avatóünnepségén.
Szintén Maros megyében, ezúttal a megyeszékhelyen, Marosvásárhelyen 2008-ban megkezdték az európai versenyek helyszínéül szolgáló fedett jégpálya építését. A romániai központi és helyi hatóságok által felügyelt beruházás jelenleg sem áll készen, a munkálatok elakadtak.
A Nemzeti Befektetési Társaság 2021 októberében nyilvános árverésre bocsátotta a jégpálya befejezésének munkálatait. 28 millió lejt, azaz 5,6 millió eurót ajánlottak fel. Ha a beruházás 2024-ben befejeződik, a jégpálya összesen 13 millió euróba fog kerülni.
Összehasonlításképpen: 2016-ban Ion Țiriac üzletember Otopeniben egyetlen év alatt, 3,2 millió eurós beruházással korszerű, ötszáz férőhelyes fedett jégpályát épített.
Lányoknak és nőknek: kézilabda és kosárlabda
A sepsiszentgyörgyi Sepsi Sportklub az elmúlt hat évben volt bajnok a női kosárlabdában. A csapat költségvetése évente mintegy négyszázezer euró, amelyet Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata biztosít.
Egy másik helyi klub a sepsiszentgyörgyi Nemzeti Kiválósági Központ Románia első női kézilabda-bajnokságában. A csapatot a helyi hatóságok, de az Oktatási Minisztérium is finanszírozza, amely szállást és élelmet biztosít a sportolóknak.
Budapest sportakadémiával is készül
A Prosport című kiadvány szerint a budapesti hatóságok már megvásároltak egy telket Szatmárnémetiben, Románia északnyugati részén, ahol új, modern futballakadémia épül. A szatmári önkormányzat beruházása egy, a Székelyföldön kívül eső, de a tizenegy évvel ezelőtti népszámlálás szerint 35 ezer magyar lakosú városban történne.
A kivitelezési munkáknak ez év végére kellett volna elkészülniük, bár eredetileg 22 hónapos határidő volt. Az akadémia megnyitása utáni első évben körülbelül 150 gyereket regisztráltak.
A futballakadémia építésének és üzembe helyezésének költségeit nyolcszázezer euró körülire becsülik, ezt az összeget az Orbán Viktor vezette magyar kormány biztosítja.
„A magyar kormány megbízható partner a romániai sportfejlesztésben. A magyar kormány már számos sportinfrastruktúra-fejlesztést finanszírozott, és ez a jövőben is így lesz, amint azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megerősítette” – mondta Eduard Novak egy 2022. januári sajtótájékoztatón a kormányfő mellett ülve.