Egyre több kutyát visznek vissza a menhelyekre, és egyre kevesebbet fogadnak örökbe, miközben rengeteg új állat szorul mentésre, de arra már alig futja az állatvédőknek, akikre sem a rezsicsökkentés, sem az üzemanyag-ársapka nem vonatkozik. Az állatorvos és a táp költsége is megugrott, az adakozók száma pedig zuhan. Kelet-Magyarországon tragikus a helyzet, rengeteg kutya fog elpusztulni, de a fővárosi régióban sem jobbak a kilátások – mondták az állatvédők.
A Noé Állatotthonnál egyáltalán nem volt jellemző, hogy örökbefogadott állatot visszahozzanak, de az utóbbi pár hónapban ugrásszerűen megnőtt az ilyen esetek száma – mondta a Szabad Európának Schneider Kinga, a szervezet munkatársa. A Noé az ország legnagyobb, állatmentéssel foglalkozó szervezete, Budapesten a XVII. kerületben egy 8,5 hektáros, Vas megyében pedig egy 3,5 hektáros menhelyen összesen csaknem 1300 állatról gondoskodnak.
„Mi úgy hívjuk őket, hogy rezsis kutyák. A gazdáik nem tudják eltartani őket. Nem tudnak nekik élelmet vásárolni, nem tudják az állatorvosi kiadásokat fizetni, házból lakásba kényszerülnek, külföldre költöznek” – sorolja az állatok visszaadásának indokait az állatvédő.
Korábbi podcastunk a témában: Hiába a törvény, ha nincs, aki betartassa – Több állatmentő civil szervezet is bedőlhet a drága üzemanyag miatt
Szerinte egyértelműen érezhető a válság hatása, az emberek nehezebben élnek, kevesebb pénzből, de néhány esetben lehet, hogy csak megijednek, félnek a jövőtől, és ezért döntenek az állat visszahozása mellett.
Mint mondta, az biztos, hogy megugrott a visszavitt állatok száma, ezzel párhuzamosan egyre kevesebb az örökbefogadás, közben pedig elképesztő mennyiségű új állat van bajban, dugig vannak a gyepmesteri telepek, szintén a válság miatt. Az emberek adakozókedve vagy lehetősége is szűkült, radikálisan visszaesett az adományok mennyisége, közben magas rezsit fizetnek, és drágán tankolnak – vázolta helyzetüket.
Az állatvédő menhelyek alapítványi vagy egyesületi formában működnek, cégnek számítanak, ezért számukra nincs rezsicsökkentés, az áramért, gázért a többszörösét fizetik, és tankolni sem tudnak lakossági áron, kénytelenek hét-nyolcszáz forintot fizetni az üzemanyagért a mentéshez használt autóikhoz, ugyanakkor a Covid miatti és az egyéb támogatásokból is kiesnek – mondta Schneider Kinga.
A náluk lévő állatokról még tudnak gondoskodni, az a nagy kérdés, hogy képesek-e új állatokat befogadni, mert ez most veszélybe került, és emiatt rengeteg állat fog meghalni, a katasztrófa irányába haladnak – fogalmazott. Próbálkoznak adománygyűjtésekkel, de amikor az embereknek nincs, akkor nincs – foglalta össze tapasztalatait.
Az illegális szaporítótelepekről is írtunk korábban: „Hangszáleltávolítás érzéstelenítés nélkül” – állatmentő beszélt a kutyagyárakról
Kutya-Armageddon Kelet-Magyarországon
Az ország keleti felében is nagyon sokan viszik be a menhelyekre az állataikat, mert nem tudják eltartani őket a megemelkedett rezsiköltségek vagy a munkahely elvesztése és hasonló okokból. Naponta hívják őket ilyen segélykérésekkel – mondta a Szabad Európának Vidra Betti, a PCAS Állatmentő és Környezetvédő Egyesület elnöke. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet 22 éve működik, Hajdú-Bihar és Borsod megyében is dolgoznak, az egész keleti országrészt próbálják lefedni.
Tapasztalatai szerint sok helyen először az állattartáson spórolnak, miután a gondozás költségei, például az állatorvos vagy a tápok ára nagyon megemelkedett. Ezek olyan többletköltségek, amelyeket inkább átcsoportosítanak más kiadásokra a családok.
Nagy problémának nevezte, hogy nincs annyi új, minőségi örökbefogadó, hogy enyhüljön a zsúfoltság a menhelyeken, közben pedig rengeteg új állat kerül bajba.
Szerinte a menhelyeket először az üzemanyagárak emelkedése érintette negatívan, amikor kiszorultak a lakossági árból. Nekik három autójuk van, amelyekkel szinte folyamatosan mennek, mentenek. Ezek költsége több mint ötven százalékkal emelkedett, a tápok, gyógyszerek ára pedig harminc-negyven százalékkal.
Sokkal nehezebb egy-egy mentésre vagy orvosi beavatkozásra összegyűjteni a pénzt, az adományok jelentős mértékben visszaestek a fűtési szezon kezdetével, közben egyszerre nő mindennek a költsége és a mentést igénylő állatok száma – összegezte.
Mint mondta, az örökbefogadások száma szinte a nullára csökkent, emiatt nem szabadul fel férőhely a menhelyeken, nem tudják hova tenni a mentendő állatokat, ezzel pedig bezárult a kör.
„Amit napi szinten látok, az katasztrófa. Borzasztó és rémisztő, hogy milyen mennyiségben vannak mentésre szoruló állatok Kelet-Magyarországon. Nálunk Armageddon van, bármerre megyünk, láncon sínylődő, éheztetett, bántalmazott állatok tömegeit látjuk. Van olyan utca, ami alig van kétszáz méter, de hatvan állatot kellene kiemelni. És ez csak egy kistelepülés egy darab utcája” – fogalmazott.
Több tízezer állatnak lenne szüksége segítségre csak Kelet-Magyarországon, mert tartós szenvedésnek vannak kitéve, ami állatkínzásnak számít, ahogy az is bűncselekmény, ha egy zsákban kirakják a kölyökkutyákat. Ilyennel is rengetegszer találkoznak – mondta Vidra Betti.
Fotógaléria az ukrajnai hadszíntér kutyáiról
Január elsejétől változott a gyepmesteri, ebrendészeti telepek működése, már nem lehet két hét elteltével elaltatni az állatokat. Korábban az is előfordult, hogy abban a két hétben étlen-szomjan tartották az állatokat, mondván, úgyis meghalnak. Az év eleje óta 45 nap a tartási kötelezettség, és annak minőségét és módját is szabályozza a rendelet.
Az állatvédő szerint nehéz érvényre juttatni a törvényi előírásokat, mert nincs hatósági jogkörük, a hatóságok pedig annyira le vannak terhelve vagy annyira tartanak az ilyen ügyektől, hogy az állatvédelem általában az utolsó helyre szorul. Sok behoznivaló van, a törvény jó, csak a végrehajtása, az információ, a tudás hiányzik a hatóságoknál és a lakosságnál is – tette hozzá.
„Amerre tartunk, az a teljes pusztulás, rengeteg élet fog szenvedéssel bevégződni, és nem tudunk semmit tenni értük. Az utolsó óra utolsó percéből is kicsúsztunk, hogy preventív megoldásokat tudjunk alkalmazni; nincs rá rendészeti szerv, nincs rá senki, az állatvédők többszörösen túlterheltek” – mondta Vidra Betti. Az állatvédő szerint lassan ott tartanak, hogy hiába hívják az állatvédőket, maximum az állatok halálát tudják végignézni, vagy eutanáziára vinni őket.
