Belaruszban az egyik legalacsonyabb a koronavírus ellen beoltottak aránya Európához képest, és ennek ahhoz is köze lehet, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök tavaly „tömegpszichózisnak” nevezte, elbagatellizálta a járványt, és nem rendelt el korlátozásokat.
Megszokott látvánnyá vált az utóbbi hetekben egy minszki kórháznál, hogy tömött sorokban várakoznak az emberek az oltásra. Eddig nem sokan jártak sikerrel, június 25-ig a nagyjából kilencmilliós ország lakosságának mindössze négy százalékát immunizálták.
A volt szovjet tagköztársaságot keményen sújtotta a fertőzés, amely ellen Lukasenka szerint hatásos védelmét nyújt a vodka, a szaunázás, a jégkorongozás és a traktorozás. Az országot 1994 óta vaskézzel irányító elnök egészségügyi szakértők szerint ezen kívül is számos hamis információt terjesztett a járványról.
Korlátozások híján Belaruszban rendkívül magas fertőzöttségi adatokat regisztráltak tavaly, most pedig az oltási kampány van hatalmas lemaradásban a kontinens többi részéhez képest.
Miközben az orvosok minden rendelkezésre álló eszközzel próbálnak küzdeni a járvány ellen a gyakran rosszul felszerelt kórházakban, sokuk a rezsim célkeresztjébe került a kormányzati politikai kampány keretében.
Belaruszban a tavaly augusztusi, sokak szerint elcsalt elnökválasztást követően hónapokon át tömegdemonstrációkon követelték az emberek Lukasenka távozását. A rendőrség keményen fellépett a tüntetők ellen, több mint harmincezer embert őrizetbe vettek, többen meghaltak, sokan még most is rács mögött vannak, az ellenzék számos vezetőjét is letartóztatták, mások külföldre menekültek.
Azokat az egészségügyi dolgozókat, akik részt vettek a tüntetéseken vagy csak felszólaltak a tiltakozókkal szembeni brutális fellépés ellen, kemény retorziók érik a hatóságok részéről – közölte az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem június 25-i adatai szerint Belaruszban több mint 413 ezer igazolt koronavírus-fertőzöttet tartanak számon, közülük 3082-en belehaltak a fertőzésbe. A szakértők azonban úgy vélik, hogy a valós számok ennél lényegesen magasabbak lehetnek, a kormány titkolni próbálhatja a járvány súlyosságát.
Lassú felzárkózás
Összehasonlításképpen: Oroszországban a lakosság 11 százaléka van teljesen beoltva, ahol a kormány a jelek szerint akadályokba ütközött az emberek meggyőzését illetően, a Szputnyik V orosz oltóanyag egy évvel ezelőtti engedélyezése ellenére sokan szkeptikusak a vakcinával szemben. Az Egyesült Államokban már több mint 46 százalék kapta meg mindkét dózist, míg Franciaországban nagyjából 27 százalék.
Belaruszban a Szputnyik egydózisú verziója, az orosz hatóságok által május 6-án jóváhagyott Szputnyik Light elérhető, illetve a kínai Sinopharm Vero Cell nevű készítménye, amelynek a vészhelyzeti felhasználását május 7-én engedélyezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ez az első nem nyugati fejlesztésű készítmény, amely ezt a minősítést megkapta.
A Szputnyik Lightot Belaruszban is gyártják, így abból nagyobb mennyiség áll rendelkezésre, mint a Vero Cellből.
Az oltási kampány elég későn, csak áprilisban kezdődött meg a kelet-európai államban, és sokak szerint még Oroszország beérése is nehéz lesz.
„Oroszországban az orvosokat, a magas kockázatú csoportok tagjait elkezdték oltani már tavaly december elején, a tömeges oltás pedig 2021. január 18-án elindult. Belaruszban az első orvosok január 19-án kapták meg a vakcinát. Lassan mentek a dolgok” – mutatott rá egy névtelenül nyilatkozó orvos.
Kiemelte, hogy a világjárvány elbagatellizálása, valamint a nyugati fejlesztésű vakcinák iránti bizalmat aláásó, alaptalan állítások gyanakváshoz és közönyhöz vezettek a társadalomban.
„Nagy károkat okozott itt a hivatalos propaganda. Nem ismerték fel a járvány veszélyét, szándékosan alábecsülték a statisztikákat, majd az állami csatornák félelmet gerjesztettek a külföldi vakcinákkal szemben, a Moderna és az AstraZeneca oltóanyagának borzalmas következményeit ecsetelték” – tette hozzá.
Miközben a kormány nem sokat tett, sokan saját kézbe vették a védekezést, műanyag arcmaszkokat készítettek, védőmaszkokat varrtak.
Lukasenka korábban elmondta, hogy pozitív lett a koronavírus-tesztje, de nem produkált tüneteket, anélkül esett át a betegségen, hogy kórházba került volna. Hamisan azt állította, hogy a belarusz lakosság 97 százalékánál hasonló a lefolyása a fertőzésnek.
Sok halott
A belarusz egészségügyi dolgozók nagy erőkkel küzdenek a járvány ellen, miközben zajlik a másként gondolkodók elleni hadjárat az országban.
„Az egészségügyi dolgozók az ország emberi jogi válságának frontvonalában vannak, kezelik a sebesült tüntetőket, leleplezik a vérontás enyhébb beállítását célzó kormányzati kísérleteket. Sokan súlyos árat fizettek az integritásuk megőrzéséért, elvesztették a megélhetésüket, egyes esetekben megfosztották őket alapvető emberi jogaiktól” – húzta alá Bruce Millar, az Amnesty International kelet-európai és közép-ázsiai részlegének igazgatóhelyettese.
„Katasztrofális az egészségügyi helyzet Belaruszban, különösen a vidéki területeken. Az emberek belehalnak az alapvető ellátás hiányába. A járvány legrosszabb időszakaiban az orvosok éjt nappallá téve dolgoztak, és nem kaptak semmilyen elismerést. Ehelyett a kormány kirúgja az eltérő véleményen lévő orvosokat és ápolókat, sokakat fenyeget” – mondta egy orvos.
Egy minszki klinika egyik dolgozója elmondta, hogy nehezen tudják meggyőzni arról az embereket, hogy a vakcinák biztonságosak.
Az épület előtt kígyózó sorban egy fiatal nő azt panaszolja, hogy az ígéretekkel ellentétben nem váltak elérhetővé más gyártók oltóanyagai is, különösen azok, amelyeket az Európai Unió engedélyezett.
„Vártam és vártam, de mostanra világossá vált, hogy ez nem fog megtörténni. Nem arról van szó, hogy nem bízom az orosz vakcinában, mivel szerintem jórészt politikai kérdés, hogy nem hagyta jóvá az EU” – jelentette ki.
Hasonlóan nyilatkozott egy másik várakozó is, mondván, a Szputnyik Lighttal szemben ő is más készítményt részesített volna előnyben, a lehetőségek azonban korlátozottak. „Természetesen én is Pfizerrel szeretném beoltatni magam, de hol kaphatok itt olyat?” – tette fel a kérdést.
