Két munkanap alatt kért javaslatot a kormány az Orvosi Kamarától az egészségügy országos átalakításáról. A MOK szerint a határidő jelzi a kérés komolytalanságát, látszat-konzultációról beszélnek.
„A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége a médiahírekből értesült arról, hogy az EMMI vezetése a Szakmai Kollégium tagozataitól 4 napos (két munkanapos) határidővel kért javaslatot arra, hogy szakmájukban országos lefedettségben milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség” – olvasható a MOK honlapján megjelent közleményben.
Megszüntethetik a kisebb kórházakat
A kamara közleménye arra a pénteken, kiszivárgott levél alapján megjelent hírre utal, amely szerint a Kollár Lajos professzor, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének tanácsadója levélben kérte az Egészségügyi Szakmai Kollégiumok tagjait, hogy tegyenek javaslatokat a szakterületük fejlesztésére.
A levélben arra kérdeznek rá, hogy az adott szakmában hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség, milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel. A levél hozzáteszi, „amennyiben számszerű adatokra van szükség, az a neak adatbázisból lekérhető". A levélre május 18-ig várják a választ a minisztériumban, azaz alig két munkanapot kaptak az orvosok a javaslataik elkészítésére.
Szombaton a Portfolio azt írta, hogy a tervezett egészségügyi reformnak köze lehet az EU járvány utáni segélycsomagjához. A források felhasználására kiírt eredeti Helyreállítási Alap magyar terveiben szerepelt egy kórházreform, amely alapján átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben lehet hozzájutni. Egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bizottságnak benyújtott tervben ugyanez szerepelt-e, de elképzelhető, hogy az EMMI által most elindított "felmérés" ezzel az átalakítási kísérlettel függ össze.
„Komolytalan, látszatkonzultáció”
A MOK honlapjára kikerült válaszüzenet kifogásolja, hogy a szakma lényegében most sem szólhat bele az egészségügy átalakításába. Mint írták, a kamara korábban többször is tett javaslatot az ellátórendszer komplex átalakítására, de eddig erre nem kaptak választ, és maga a MOK a mostani levelet sem kapta meg, arról csak a tagságtól és a sajtóhírekből értesülhettek.
A kamara közleménye szerint a két munkanapos határidő jelzi a kérés komolytalanságát, ráadásul nem látni, hogy szakértőket is bevonnának a komplex ellátás- és kapacitástervezési feladatba. „Így, mindezek nélkül ez csupán látszat-konzultációnak, felelősség-áthárításnak tekinthető” – írták. A szervezet közleménye szerint az ellátás átalakítása halaszthatatlan feladat, de nem valószínű, hogy az egyes szakmák saját hatáskörükben meg tudnának szervezni ekkora reformokat, ez pedig a jelenlegi rendszer konzerválódásához vezethet.
Rejtett áldozatok
A MOK vezető a közelmúltban többször bírálták az EMMI és a kormány egészségügyi politikáját. Május elején például Dr. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke egy interjúban azt mondta, Kásler Miklós miniszter kijelentésével ellentétben nagyon is megrendült az egészségügy, és a járvány lecsengése után a dolgozók akár harmada is felmondhat, többek között az új, állami- és magánpraxist szétválasztó egészségügyi jogviszonyról szóló szerződés.
Lénárd Rita beszélt arról is, hogy a koronavírus-járvány túlságosan leterhelte az egészségügyet, és a covidos betegek ellátása érdekében sok létfontosságú szűrést és kezelést kellett leállítani. Ez számtalan „láthatatlan áldozathoz” vezetett, ám erről az Országos Kórházi Főigazgatóság nem hajlandó adatokat kiadni.
Rosszabb helyzetben a női betegek
Az egészségügyi praxisokról szóló törvény kifejezetten érzékenyen érintheti például a női betegeket, köztük azokat, akik endometriózisban, a méh belső felszínét borító szövetet érintő betegségben szenvednek. Az endometriózis népbetegségnek számít Magyarországon, a nők csaknem tizede érintett lehet, és a meddőségek 40-50 százalékában e betegség szövődményei állnak.
A Szabad Európa cikkéből kiderül, hogy számos, endometriózisos pácienst kezelő nőgyógyász a magánpraxist választotta az állami egészségügyi rendszer helyett, ami miatt sok beteg nem jut megfelelő ellátáshoz, mivel nem tudják megfizetni a magánklinikai kezelés költségeit.
