Călin Georgescu indulásának megtiltása a május 4-i romániai elnökválasztáson elmélyítette a politikai megosztottságot, tiltakozásokat váltott ki, és aggodalmat keltett Románia demokratikus jövőjét illetően.
Egyesek szemében Călin Georgescu veszélyes populista, mások számára ő a hatalomellenesség ügyének rettenthetetlen bajnoka. Az, hogy a romániai választási bizottság kizárta a május 4-i elnökválasztásból, csak elmélyítette a megosztottságot, elégedetlenséget és bizonytalanságot keltett az ország politikai jövőjét illetően.
Mély megosztottság
A válság már forrt egy ideje; nem Georgescu az első szélsőjobboldali jelölt, akit megakadályoztak abban, hogy induljon a romániai választásokon. 2024 októberében a bíróság eltiltotta az indulástól az elnökválasztáson Diana Iovanovici Șoșoacă oroszbarát, EU-ellenes, szélsőjobboldali jelöltet, mondván: nyilvános kijelentései és magatartása szisztematikusan sérti az ország alkotmányos alapjait és tagságát az euroatlanti szervezetekben.
A döntés, amelyet sokan vitattak – még olyanok is bírálták, akik visszataszítónak találták a nézeteit –, egyben a jövő hírnöke is volt. Miután Georgescu tavaly novemberben meglepetésszerű győzelmet aratott az elnökválasztás első fordulójában, az alkotmánybíróság törölte a második fordulót, újabb válságba taszítva az országot.
Ehhez kapcsolódóan: Lemondott a román elnök az érvénytelenített választást követő válság miatt
A bíróság a határozatát az orosz beavatkozással indokolta a választási folyamatba. Román titkosszolgálati jelentések szerint külföldi szereplők manipulálták a közösségimédia-platformokat, különösen a TikTokot a NATO-val szemben kritikus és az orosz invázió ellen Ukrajnának nyújtott román támogatást ellenző Georgescu javára. A titkosszolgálati jelentések szerint a kampányt valószínűleg Oroszország szervezte, bár Moszkva tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá.
Mélyen vitatott a bíróság döntése Georgescu jelöltségének érvénytelenítéséről . A FlashData felmérése szerint a románok 46 százaléka vélekedik úgy, hogy a lépés indokolatlan volt, míg 41 százalékuk úgy gondolja, hogy „szükséges intézkedés volt a választási folyamat tisztességességének biztosítása érdekében”.
Mi történik, ha Georgescu nem indul?
Georgescu fellebbezett a döntés ellen. A román alkotmánybíróság március 11-én ül össze, hogy megvitassa a beadványt. Tekintettel arra, hogy a bizottság döntésének alapjául az szolgált, hogy a bíróság előzetesen érvénytelenítette az elnökválasztás második fordulóját, szinte biztos, hogy a kizárás érvényben marad.
Az egyik lehetőség az, hogy Georgescu támogatói egy másik jelölt, például George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője mögé tömörülnek. Simion nyilvánosan kijelentette, hogy nem kíván indulni a választáson, egyes elemzők szerint azonban rá lehetne beszélni.
Alternatív megoldásként Georgescu maga is támogathat maga helyett egy másik jelöltet a nacionalista körökből. A nacionalista pártok együttesen a szavazatok 25-30 százalékát szerezték meg Romániában a 2024. decemberi parlamenti választásokon, ami a közvélemény növekvő elégedetlenségét tükrözi a mainstream politikai erőkkel szemben.
A román választási iroda elutasította a szélsőjobboldali, oroszbarát Georgescu elnökjelöltségét
Vezetői vákuum Romániában
Bár a válság nemzetközi dimenziót öltött – év elején J. D. Vance amerikai alelnök is említést tett róla –, mégis alapvetően helyi jellegű: tükrözi azt, amit Romániában sokan a politikai vezetés hiányának tekintenek.
Elena Tănase, a Szabad Európa román szolgálatának igazgatója arra mutat rá, hogy a volt elnök, Klaus Iohannis az elmúlt években nem tartott sajtótájékoztatót kizárólag román újságíróknak, és nem mondott beszédet a nemzet állapotáról.
A jelenlegi kormányt botrány övezi. Marcel Ciolacu miniszterelnököt ingatlankorrupciós ügyben való részvétellel vádolják, míg elődjét, Nicolae Ciucăt, a Nemzeti Liberális Párt korábbi vezetőjét azzal, hogy plagizált a doktori értekezése elkészítésekor, és rossz gazdasági-pénzügyi döntéseket hozott.
Tănase szerint Romániában ráadásul hiányzik egy erős, Európa-párti, liberális-konzervatív párt, amely hatékonyan tudná képviselni a hagyományos dolgozó osztályokat. Ez tette lehetővé a nacionalista mozgalmaknak, hogy a maguk malmára hajtsák a választók elégedetlenségét.
Miközben Georgescu megdöbbentő első körös győzelmét egy okos – és potenciálisan illegális – TikTok-kampány segítette, ráérzett arra, hogy sok román rosszul van már a széles körben elterjedt korrupciótól és a széteső egészségügyi rendszertől. (Romániában bevett mondás, hogy egy betegséggel mész be a kórházba, és tízzel jössz ki.) Románia vagyontalan polgárai alapvetően korruptnak tartják a társadalmukat, úgy vélik, hogy a kormányzó elitet jobban érdekli a személyes haszonszerzés, mint a köz szolgálata.
Tovább terjedhetnek a tiltakozások?
Nagy a feszültség Bukarestben, ahol a választási bizottság március 9-i döntését követő tiltakozásokban a biztonsági erők tizenhárom tagja megsérült. Attól tartanak, hogy a nyugtalanság eszkalálódhat. Georgescu március 10-én a közösségi médiában arra szólította fel a híveit, hogy maradjanak békések, miközben a választási bizottság döntésének megváltoztatásáért küzd. „Nem szabad okot adnunk erőszakra vagy más olyan cselekedetekre, mint amilyeneket tegnap este láttunk.”
Kulcsfontosságú lesz, hogy az AUR vezetője, Simion és a nacionalista pártok hogyan reagálnak majd. Simion március 10-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy pártjának Georgescuval közösen van egy terve, de részleteket nem árul el. Georgescu megjegyzéseit ismételve ő is diktatúrának nevezte a jelenlegi politikai rendszert, és megerősítette, hogy a nacionalista pártok a végsőkig kitartanak Georgescu mellett.
