Nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén Ukrajnába vezényelte országa hadseregét, Vlagyimir Rumjancev a lakásából kezdett el a független médiából szerzett híreket posztolni – sőt rádión sugározni – az invázióról. Számos olyan atrocitást emelt ki, amelyet állítások szerint az orosz csapatok követtek el.
A Moszkvától mintegy ötszáz kilométerre északra fekvő Vologdában élő Rumjancev azt állítja, hogy nem csodálója Putyinnak vagy az általa indokolatlanul indított ukrajnai inváziónak. Azt mondja, azért kezdte el posztjait és adásait, mert az oroszoknak szükségük volt független információkra – amelyek nagy része ellentmond a hivatalos narratívának. Mindezt azért, hogy „maguk tudják felmérni a hatóságok tetteit”.
A hatóságok azonban nem értettek egyet ezzel. Mint mások előtte, Rumjancev is célkeresztbe került háborúellenes nézetei miatt. Egy bíróság bűnösnek találta az orosz hadseregről szóló „hamis információk” terjesztésében, és három év, büntetőtelepen letöltendő fogságra ítélte.
Rumjancev tagadja, hogy bármi rosszat tett volna, és eltökélte, hogy fellebbez a bírósági döntés ellen.
Március elején, néhány nappal azután, hogy Oroszország február 24-megindította az Ukrajna elleni háborút, Putyin aláírt egy törvényt, amely hosszú börtönbüntetést ír elő az orosz katonai műveletekről szóló „szándékosan hamis információk” terjesztéséért. Ez a Kreml egyik lépése, amellyel kontrollálni igyekszik az ukrajnai háborúról szóló narratívát.
A törvény tíz évig terjedő börtönbüntetést irányoz elő az ilyen bűncselekményért elítélt személyekre, míg az orosz hadseregről szóló „szándékosan hamis információk” terjesztéséért, amely „súlyos következményekhez” vezet, 15 év börtönbüntetés jár.
Emellett illegálisnak minősíti „az orosz csapatoknak az orosz érdekek védelmében történő fellépése ellen” vagy „az ilyen fellépés lejáratására” irányuló felhívásokat, amiért akár három évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik az Oroszország elleni szankciókra való felhívásokra is.
Május 30-án az oroszországi távol-keleti területen egy bíróság meghozta az ország első elítélő határozatát az ukrajnai háborúval kapcsolatos „álhírek” terjesztése miatt.
„Oroszország ma elnyomóbb, mint a posztszovjet korszakban valaha is volt. A hatóságok lecsapnak a kritikus médiára, zaklatják a békés tüntetőket, lejáratókampányokat folytatnak független csoportok ellen, és pénzbírsággal hallgattatják el őket. A külföldi szervezeteket egyre gyakrabban tiltják be nemkívánatos szervezetként, és orosz állampolgárokat és szervezeteket büntetnek meg a velük való feltételezett együttműködés miatt” – közölte a Human Right Watch emberi jogi szervezet.
December 22-én a Vologdai Városi Bíróság az orosz fegyveres erőkről szóló szándékosan hamis információk terjesztése miatt bűnösnek mondta ki Rumjancevet, és három év büntetőtelepre ítélte.
A bíróság szerint Rumjancev március 18. és június 22. között hat videót tett közzé az orosz közösségi médium, a VKontakte oldalán, amelyek a bíróság szerint „hamis információkat” tartalmaztak arról, hogy „az Orosz Föderáció fegyveres erőinek tagjai Ukrajna területén civileket rabolnak ki, ölnek és erőszakolnak meg, kórházakat, szülészetet, iskolákat és óvodákat rombolnak le”.
„Nem vallom bűnösnek magam”
Az ítélet meghozatalakor Rumjancev már öt hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Tagadta, hogy bármi rosszat tett volna, mondván, hogy csak információkat akart eljuttatni az emberekhez.
„Ahhoz, hogy az ember értékelni tudja a hatóságok tevékenységét, információra van szüksége, és nem csak a hivatalos információra. Ami a hivatalos verziót illeti, az élet már megtanított arra, hogy ne bízzak benne. Nem ismerem el a bűnösségemet” – mondta Rumjancev a bíróságon.
A bíróság azt is kimondta, hogy Rumjancev április 7. és április 13. között vologdai lakásából rádión több, állítólag hamis információt sugárzott Oroszország ukrajnai megszálló erőiről, köztük iskoláskorú lányok megerőszakolásáról szólókat.
Szergej Tyihonov ügyvéd szerint Rumjancev „a proletariátus embere”. Elmondta, hogy védence az évek során többfajta különböző fizikai munkát végzett Vologdában. Volt trolibuszvezetőtől kezdve szerszámgépgyári szerelőig sok minden. Legutóbb fűtőként dolgozott, helyi vállalatok kemencéit kezelte. Példás alkalmazott volt, nem ivott és nem dohányzott, és mindig időben jelent meg a munkahelyén – mondta Tyihonov, aki szerint ügyfele fellebbezni fog az ítélet ellen.
Az évek során szabadidejében Rumjancev amatőr rádiózással kezdett foglalkozni. Kis teljesítményű FM-adóvevőket vásárolt, és végül magasföldszinti lakásából elindította saját rádióműsorát, a Radio Vovant, ahogy tréfásan nevezte.
A műsoridő nagy részét a klasszikus zenétől a popzenéig terjedő zene sugárzására fordította. Tyihonov szerint szinte mindent régi szovjet archívumokból töltött le.
A jel sosem volt erős, valószínűleg nem jutott messzebbre, mint a szomszédos lakóházak.
Rumjancev február 24-e után változtatta meg a kizárólag zenét sugárzó formátumot, amikor Putyin elindította a második világháború óta legnagyobb fegyveres konfliktust Európában.
Független és ellenzéki orosz bloggerek és újságírók felvételeit gyűjtötte össze és sugározta újra, többek között a Meduzától és az Eho Moszkvitól, amelyek régóta a Kreml független média elleni kampányának célkeresztjében vannak.
A lettországi székhelyű, független Meduza kiadót az orosz kormány 2021 áprilisában külföldi ügynöknek minősítette, ami miatt így kell meghatároznia magát.
Az Eho Moszkvi, amely először 1990. augusztus 22-én kezdett sugározni Moszkvában, március 3-án jelentette be, hogy tekintettel a kormánynak a sugárzási övezete korlátozására irányuló lépéseire, kénytelen bezárni.
Hogy pontosan kik hallgatták Rumjancev adásait, az nem világos, de úgy tűnik, hogy a hallgatók között volt a szovjet KGB fő utódja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB helyi részlege.
Április elejére elkobozták az adóját – mondta Tyihonov.
„Házkutatási paranccsal jöttek Vlagyimirhez, és lefoglalták az összes adóját. Nem tartóztatták le, de felszólították, hogy hagyja abba az összes ilyen ellenzéki anyag sugárzását. Azt mondta, hogy szégyellné magát, ha úgy tűnne, mintha meghátrált volna azzal, hogy abbahagyja” – magyarázta Tyihonov.
Rumjancevet később kihallgatta az FSZB, majd a VKontaktye nevű oldalon, amely Oroszország legnagyobb közösségi médiuma, egy nyilatkozatot tett közzé csupa nagybetűvel, amelyben kijelentette, hogy szerinte Oroszország ukrajnai fellépése a nemzetközi jog megsértése, háborús bűncselekmény és népirtás.
Az FSZB azt is kiderítette, hogy Rumjancev a rádióműsorok sugárzása mellett háborúellenes videókat is közzétett a VKontaktye oldalán, amelynek az invázió első napjaiban nem volt több mint húsz követője.
Július 12-én a rendőrség őrizetbe vette Rumjancevet az orosz fegyveres erők lejáratását célzó információk terjesztése miatt, és büntetőeljárás indult ellene.
Egyéb dolgok mellett a vizsgálat fókuszába kerültek azok az anyagok, amelyeket Rumjancev leadott Bucsáról, Irpinyről és Mariupolról.
A Kijev környéki Bucsa és Irpiny súlyos károkat szenvedett az orosz erők rövid, de brutális megszállása során az invázió kezdetén. Az orosz erőket a polgári lakosság ellen elkövetett gyilkosságokkal és háborús bűnökkel vádolják.
Mariupolt az orosz bombázások romhalmazzá változtatták, a civil áldozatok pontos száma még mindig nem ismert, becslések szerint több ezerre tehető.
Kihallgatása során a férfi megosztotta a Putyinnal kapcsolatos, nem éppen szimpatizáló nézeteit, az ezekről szóló jegyzőkönyvet felolvasták a bíróságon.
„Határozottan ellene vagyok az Orosz Föderáció jelenlegi kormányának, beleértve V. V. [Vlagyimir Vlagyimirovics] Putyin elnököt is. Úgy vélem, hogy már nagyon régóta hatalmon van (…) és nem a való világban él, hanem illúziókban – mondta Rumjancev, mielőtt Putyin döntését ostorozta volna Ukrajna megtámadásáról, amiről azt mondta: – Oroszország inváziója előtt ott senki nem ölt meg senkit, és minden nyugodt volt.”
A bíróságon Rumjancev elismerte, hogy háborúellenes anyagokat tett közzé és sugárzott, de azt mondta, hogy nem érzi tetteit bűncselekménynek.
A tárgyalás során az ügyész hat év börtönbüntetés kiszabását követelte Rumjancevre, rámutatva egyéb ellenzéki tevékenységére, többek között arra, hogy részt vett háborúellenes tüntetésen, amiért hatvanezer rubeles (311.000 forintos) bírsággal sújtották, és támogatta a bebörtönzött Alekszej Navalnij ellenzéki politikust.
A bíróság ítélethirdetésének napján az OVD-Info, a letartóztatásokat országszerte figyelemmel kísérő orosz civil szervezet közzétette Rumjancev levelét, amelyben a múltjáról és arról beszélt, hogy miért indította el szerény mikrorádióját.
Megemlítette a híres szatirikus és egykori szovjet disszidens, Vlagyimir Vojnovics 1987-es disztópikus regényét, a Moszkva 2042-t, amelyben az országot az „Állambiztonsági Kommunista Párt” irányítja, amely a szovjet kommunista párt, az orosz ortodox egyház és a KGB titkosrendőrség elemeit egyesíti.
„Nem számítottam arra, hogy ez valósággá válik” – jelentette ki Rumjancev.
