Az ONT belarusz állami televízió január 17-én sugározta annak a Szvaboda Szlova (Szólásszabadság) című propagandasorozatnak a negyedik részét, amelyben azzal vádolja a Szabad Európa újságíróit, hogy megpróbálták „lángra lobbantani az országot”.
A negyedik epizód főszereplője Jurasz Zjankovics amerikai–belarusz kettős állampolgárságú ügyvéd, aki tizenegy éves büntetését tölti egy szigorúan védett büntetés-végrehajtási telepen.
A korábbi részek szereplőitől, Andrej Kuznyecsik és Ihar Loszik szabad európás újságírótól, valamint a Szabad Európa korábbi riporterétől, Ihar Karnejtől eltérően őt nem rabruhában mutatják a húszperces epizódban, hanem öltönyben és vasalt ingben. A háttérben az ablakon túl forgalmas utca látható, ő maga egy kényelmes szobában ül, kávéval az asztalon. A szemmel láthatóan megrendezett interjúból nem derül ki, hogy mi Zjankovics jelenlegi jogi vagy fogolystátusza.
Zjankovicsot a filmben „amerikai ügyvédként, politológusként és szakértőként” mutatták be, és Andrej Aljakszandrau, a Kozel néven ismert propagandista interjúvolta meg. Róla azt kell tudni, hogy a biztonsági erők kíséretében volt, amikor letartóztatták az ország tekintélyelvű elnöke, Aljakszandr Lukasenka politikai ellenfeleit.
A Szabad Európa régóta azt a protokollt követi, hogy nem idézi bebörtönzött emberek kényszer alatt tett nyilatkozatait.
A négyrészes sorozatot közvetlenül a január 26-i elnökválasztás előtti időszakra időzítették, amelynek győztese minden valószínűség szerint az országot 1994 óta irányító Lukasenka lesz.
Zjankovicsot 2021 áprilisában tartóztatták le az úgynevezett összeesküvők ügyének keretében. Ezt a meghatározást sokan bírálják, hiszen semmilyen bizonyíték nem támasztja alá a valóságtartalmát. Az ügy öt vádlottjából egyedül ő működött együtt a nyomozókkal rendkívül erős és kitartó kényszer hatására. Fenyegetések közepette bűnösnek vallotta magát, majd később bocsánatot kért állítólagos összeesküvő társaitól.
A hatalom alkotmányellenes és erőszakos megszerzésére irányuló összeesküvésben, szélsőséges szervezet létrehozásában és vezetésében, valamint társadalmi gyűlölet szításában mondták ki bűnösnek. 2022 decemberében Zjankovicsot további hat hónap börtönbüntetésre ítélték egy kormánytisztviselő megsértéséért a Telegramon közzétett és szélsőségesnek minősített megjegyzése miatt.
A 2020-as elnökválasztás óta Belarusz fokozza a független média elnyomását. 2020 augusztusában a hatóságok blokkolták a hozzáférést a Szabad Európához és több mint negyven másik hírportálhoz. 2021 júliusában a biztonsági erők razziát tartottak a Szabad Európa minszki irodájában, eszközöket foglaltak le, és szélsőségesnek minősítették a Szabad Európa Telegram-csatornáját és közösségimédia-oldalait. Még abban az évben a belügyminisztérium szélsőséges szervezetnek nyilvánította a Szabad Európát, gyakorlatilag minden tevékenységét kriminalizálta, száműzetésbe vagy illegalitásba kényszerítve az újságíróit.
A propagandasorozat szereplőit, Kuznyecsiket, Loszikot, Karnejt és Zjankovicsot a 2020-as tömegtüntetések után tartóztatták le, amikor tízezrek vonultak utcára, hogy megtámadják az elnökválasztás szerintük meghamisított eredményét. A biztonsági erők erőszakos fellépéssel válaszoltak; több mint harmincezer embert tartóztattak le, közülük sokan kínzásról és rossz bánásmódról számoltak be fogva tartásuk alatt. A megtorlás biztonságuk érdekében menekülésre kényszerítette az ellenzéki politikusok zömét az országból.
A nyugati kormányok többsége nem fogadja el a 2020-as választások eredményét és nem ismeri el Lukasenkát Belarusz elnökének.
A független médiának már 42 képviselőjét tartóztatták le az országban, a Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadságról közzétett, 180 országot rangsoroló listáján Belarusz a 167. helyen szerepel.
Világszerte sokan elítélték a Szabad Európa újságírói, a média más képviselői és a jogvédők üldözését. Az ENSZ önkényes fogva tartásokkal foglalkozó munkacsoportja arra a következtetésre jutott, hogy Belarusz emberi jogi előírásokat és kötelezettségeket sért azzal, hogy olyan embereket tart őrizetben, mint Loszik. Az Egyesült Államok kormánya és az emberi jogi szervezetek az összes belarusz politikai fogoly szabadon bocsátására szólítanak fel, és a sajtószabadság létfontosságú szerepét hangsúlyozzák egy demokratikus államban.
