Abban a köztéri formában, ahogy eddig volt, a jövőben nem lesz Budapest Pride felvonulás – közölte Gulyás Gergely. A kormány törvénymódosítással oldaná fel a gyülekezési jog és a gyerekek testi, lelki és szellemi fejlődése között – szerinte – fennálló ellentmondást. Erre minden lehetősége adott, de a főváros még kitalálhat valamilyen megoldást.
„A gyülekezési jog és a gyerekek testi, lelki és szellemi fejlődési joga közti kollíziót kell feloldani” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Hozzátette: a miniszterelnök álláspontja nyilvánvalóvá vált a szombati évértékelőből, ebből pedig az következik, hogy „abban a köztéri formában, ahogy megismertük eddig a Pride-ot, Pride nem lesz a jövőben. (…) A belvároson átmasírozó Pride-ot nem kell hogy az ország eltűrje” – fogalmazott, ezért törvényt módosítanak, hogy ne legyen ilyen.
A gyülekezési törvény meghatározza, hogy milyen okokból lehet megtiltani egy bejelentett rendezvényt, esetleg korlátozó határozatot hozni vele kapcsolatban. A 2018 óta hatályos gyülekezési törvény alapján még nem tiltottak be Pride-ot. Szigorúan nézve a jelenlegi jogszabályi környezetben nem lehet betiltani, de előfordulhat, hogy a rendőrség vitatható, megalapozatlan tiltó határozatot hoz, amely fellebbezés után egyből a Kúriára kerül, a kormány pedig alappal bízhat abban, hogy a Kúria számára kedvező döntést hoz – mondta a Szabad Európának egy jogi szakértő.
Ezt gyorsan le lehet zavarni, három napon belül lehet megtámadni a rendőrség határozatát, és a Kúria is három napon belül dönt. Utána még lehet menni az Alkotmánybírósághoz, de ott már nincs határidő. Tehát ha a kormánynak az a szándéka, hogy megakadályozza a Pride-ot, elvileg át tud menni a jelenlegi intézményrendszeren: a rendőrség hoz egy tiltó határozatot, a Kúria meg helybenhagyja – magyarázta. Akár a jelenlegi gyermekvédelmi törvényre is hivatkozhatnak, mert abban vannak területi korlátozások, például hogy iskolától, templomtól kétszáz méterre nem lehet meghatározott tartalmú könyveket árulni. Simán benne van a pakliban, hogy a rendőrség megnézi a bejelentett útvonalat , és azt mondja, hogy itt iskola van, ott templom van, ott meg óvoda, tehát ezen az útvonalon nem lehet felvonulni.
A kormány azonban egyértelműen törvénymódosításról beszél, tehát biztosra akar menni a betiltással kapcsolatban. A gyermekvédelmi törvényt feles többséggel, míg a gyülekezési törvényt és az Alaptörvényt kétharmaddal tudja módosítani, bár ez sem akadály. Mint mondta, akár az Alaptörvénybe is beleírhatják – amellett, hogy az ember férfi vagy nő –, hogy a gyermekek védelméhez fűződő jog az élethez való jog után a legfontosabb. Ez azt jelentené, hogy minden alapjogi mérlegelésnél a gyermekek védelemhez való jogát kell előnyben részesíteni. Ebben az esetben a rendőrség nyugodtan hivatkozhat arra, hogy elvégezte az alapjogi mérlegelést, összevetette a gyülekezési szabadsághoz való jogot a versengő alapjogokkal, és megállapította, hogy a gyermekek védelemhez való joga elsőbbséget élvez – tette hozzá a jogi szakértő.
A szervezők június 28-ra tervezik a Budapest Pride-ot. A szabályozás szerint legkorábban három hónappal előre lehet bejelenteni rendezvényt. Ezt a szervezők ki is szokták használni, mert a Mi Hazánk jó pár éven keresztül próbálta azzal ellehetetleníteni, hogy megelőző bejelentést tett az adott útvonalra. Született is egy kúriai döntés, amely kimondta, hogy másodpercre pontosan kell nézni a három hónapot, vagyis adott esetben másodpercek dönthetnek.
A bejelentés legkorábbi időpontja március 28. 0 óra 0 perc 0 másodperc, addig azonban simán hatályba léphet a bejelentett, de eddig nem részletezett törvénymódosítás, amely alapján a rendőrség meg tudja tiltani a felvonulást.
Karácsony Gergely: Ez a város nem porciózza a szabadságot
Karácsony Gergely főpolgármester határozottan kiállt a gyülekezési jog, a szabadságjogok mellett. A főváros akár besegíthet, hogy legyen valamilyen hasonló rendezvény akár az Andrássy úton és a Hősök terén is. Amennyiben a főváros bejelent mondjuk egy kulturális rendezvényt, arra nem a gyülekezési törvény vonatkozik, ami kifejezetten a közéleti véleménynyilvánítási célú összejövetelek szabályozásáról szól, de közterületet sok minden másra is lehet használni.
A főváros maga is rendezhet rendezvényt, ilyen esetben saját hatáskörében tevékenykedik, nyilván nem fog közterület-használati díjat fizetni saját magának, ha szabadtéri koncertet rendez, így akár mondhatja azt is, hogy szervez egy meleg büszkeség napja fesztivált mint kulturális eseményt. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy a kormány milyen törvénymódosítást tervez, akár keresztbe is tehet ennek a szándéknak, bár nehéz elképzelni, hogy milyen hivatkozással.
Lázár János építési és közlekedési miniszter is megszólalt az ügyben. Azt írta a Facebookon, hogy a hálószobában mindenki azt csinál, amit akar, „a Pride azonban közügy, megbotránkoztat és provokál, amit a gyermekek védelmében mihamarabb be kell tiltani. A meleglobbit pedig ideje visszaszorítani.”
Karácsony Gergely főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy a gyülekezési jog minden magyar állampolgári közösségre érvényes, és Budapest „nem porciózza a szabadságot. (…) Ha bárkitől elvesszük ezt, akkor előbb-utóbb másoktól is el fogjuk venni, úgyhogy a harmincadik budapesti Pride-ra készülünk.” Pénteken egyeztet a Pride szervezőivel. A felvonulás szerinte szerves része annak a sokszínű állampolgári közösségnek, amit úgy hívnak, hogy Budapest.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt szombaton tartott évértékelőjében úgy fogalmazott: „Azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő.”
