A Fidesz mára névtelen politikai mémoldalakkal leuralta a Facebook kevéssé átlátható részét is, a Megafon pedig tényleg jelentős mértékben felhangosította a kormánypárti üzeneteket. A háború jelentős hatással volt ezen oldalak üzeneteire is. Az ellenzéki pártok közül csak a DK és az MSZP van jelen ebben a szegmensben, de sokkal kisebb eléréssel működnek a hozzájuk köthető oldalak – többek között ez derül ki a Political Capital kutatásából, amely a propaganda szürke zónáját vizsgálta.
A Political Capital (PC) kutatásában azt kereste, miként viselkednek és kikhez köthetők a magyarországi szürke zónás médiák. Ezek olyan oldalak, amelyek a közélet befolyásolására törekednek, többnyire dezinformációkat terjesztenek, sokszor megpróbálják elrejteni, ki áll mögöttük vagy hogy milyen forrásból működnek. Ezek a jellemzően propagandaoldalak erősen támaszkodnak a közösségi médiára (ez Magyarországon elsősorban a Facebook), hiszen ezzel meg tudják kerülni a hagyományos híroldalakat, és hatékonyan használják ki a közösségi oldalak algoritmusait. (A fehér, fekete és szürke propagandáról lásd keretes írásunkat.)
Magyarországon a legfontosabb szürke zónás médiumok pártokhoz köthetők, és itt is fölényben vannak a kormánypárthoz köthető oldalak. A kormánypártoknak azért is hasznosak a névtelen oldalak, mert ezekkel olyan olvasókat is elérhetnek, akik amúgy nem kattintanának közismerten kormánypárti oldalra. A PC kutatása három országban vizsgálta az ilyen szürke zónás média tevékenységét, most a magyarországi kutatás eredményeit mutatjuk be. A teljes jelentés itt érhető el.
A Fidesznek nagyon bejött a Facebook leuralására fordított pénz és energia
A teljes magyar szürke zóna középpontjában anonim vagy félig anonim kormánypárti oldalak állnak. Hálózatelemzés alapján ugyanis azt találta a PC, hogy a szürke zóna legfontosabb csomópontja a Számok nevű Facebook-oldal, amelyet a Vadhajtások és a Kurucinfó követ. Ezekhez kapcsolódik sok hasonló web- és Facebook-oldal, amelyek egymás tartalmait (mémstílusú képek, rövid videók) osztják tovább.
Ezek az oldalak többnyire teljesen névtelenek, mint például a Számok. (Ahhoz nagyon hasonló, szintén nagy elérésű oldal az ELÉG, amelyről egy NAV-nyomozás megállapította, hogy a kapcsolat@fidesz.hu címről regisztrálták, ezután azonban leállították a nyomozást.) A Vadhajtások alapítója Bede Zsolt, aki ellenzéki rendezvények megzavarásával szerzett hírnevet, de az oldal készítői többnyire ismeretlenek, ahogy azt sem tudni, miből működik az oldal. A Kurucinfót a Mi Hazánkhoz, illetve Novák Elődhöz lehet kötni, de az újságírókról és a pénzügyi háttérről ebben az esetben sem lehet sokat tudni.
Hozzájuk képest kicsit más a szerepe a Bennfentes nevű oldalnak. Ez főleg az ellenzéki politikusok elleni negatív kampányok beindításában jeleskedik. A Bennfentesnek ismert a tulajdonosa (Pósa Károly képzőművész, író, aki dolgozott a Magyar Nemzetnek is), de ennél többet nem tudni a hátteréről.
Ami a tartalmat illeti, a kutatás szerint ezek az oldalak rendre a kormánypárt aktuális kampányüzeneteit közvetítették szinte teljesen egyoldalúan és nagy hatékonysággal. A „kormánypárti szürke zónás média egyértelműen a kormány legújabb, háborúval kapcsolatos kampányüzeneteinek másodlagos terjesztőjeként szolgált” – írja a kutatás.
Ezek az oldalak nagyban segítették Orbán Viktort abban, hogy a háború indulása után visszaszerezze a kampány feletti irányítást, valamint lehetővé tette a kormánynak, hogy folytassa az Oroszországgal kapcsolatos kettős beszédet. Amíg a kormány hivatalosan megszavazta az Oroszország elleni szankciókat, és elítélte Ukrajna megtámadását, addig ezeken a szürke zónás csatornákon terjedtek az ukránellenes tartalmak. A PC szerint a választási eredmények azt mutatják, hogy a Fidesz jó stratégiai döntést hozott azzal, hogy a propaganda terjesztésének fókuszába beemelte a közösségi médiát is.
A kutatás kiemeli, hogy a kormánypárti média nagyban támaszkodik álcivil, vagy valamennyire függetlenként pozícionált (CÖF, Századvég) szervezetekre és olyan, kevésbé átlátható hátterű médiaszervezetekre, mint a Megafon. Ezeket a szervezeteket azért sorolják a szürke zónába, mert függetlennek állítják be magukat, miközben nem azok, illetve részben vagy teljesen átláthatatlan, milyen anyagi forrásokból működnek. A médiában szintén az a feladatuk, hogy beindítsanak negatív kampányokat, elérjék a közösségi médiában a nem elkötelezetten kormánypárti szavazókat vagy hogy a magukat függetlennek mondó szakértőik hitelességet kölcsönözzenek a kormánypárti üzeneteknek.
A Megafon például majdnem egymilliárd forintot költött el a kampány során csak a Facebookon „influenszerei” népszerűsítésére, de azt nem árulják el, miből volt minderre forrásuk (annyit állítanak, hogy magánadományokból, de valószínűbb, hogy inkább közpénzből). A Megafon alapítója ráadásul az a Kovács István, aki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, amely szintén jelentős szereplője a kormány körüli álcivil szervezeteknek – írja a PC. A CÖF-nek vagy a Századvégnek ugyan kicsi a közvetlen elérése, de szakértőik és elemzéseik fontos elemei a kormánypárti kampányoknak.
Míg a fehér propaganda nyíltan vállalja, hogy melyik politikai oldal vagy párt érdekében dolgozik, és azt is lehet tudni, kik az oldal készítői, tulajdonosai, addig a feketének nevezett propaganda – olvasóit megtévesztve – azt a benyomást kelti, hogy épp azok hozták létre, akiket lejáratni hivatott (például a választáson induló ellenjelölt nevében terjesztenek szórólapot olyan neki tulajdonított idézettel, amelyet soha nem mondott). A kettő között ott a szürke zóna, amelyre a PC kutatása fókuszált. Ezek az oldalak függetlennek állítják be magukat, de elsősorban párt- vagy valamilyen politikai propagandát terjesztenek, néha kifejezetten szélsőségeset. Sokszor dezinformációkat vagy összeesküvés-elméleteket közölnek, nem tartják be az újságírói etikát, nincs mögöttük hagyományos kiadó. Sokszor névtelenek vagy legalábbis megpróbálják elrejteni a valódi tulajdonosaikat, illetve azt, hogy milyen anyagi forrásból működnek.
A DK és az MSZP is észrevette a lehetőséget
Ami a baloldali vagy ellenzéki szürke zónás médiát illeti, több szempontból is lényegesen különbözik a kormánypártitól – áll a kutatásban. Egyrészt ez a szegmens méretében és elérésében sokkal kisebb, mint a kormánypárti. Ezen túl jóval kevésbé koncentrált, a legfontosabb web- és Facebook-oldalak nagyban támaszkodnak a független híroldalak cikkeire. Ráadásul sokszor könnyen be lehet azonosítani, kik állnak ezen oldalak mögött – többnyire itt is pártok vagy pártokhoz köthető emberek. A PC szerint a magyarhoz hasonló médiarendszerben az ellenzéki pártok épp az erős független média hiányát kénytelenek kompenzálni ilyen szürke zónás kiadványok létrehozásával.
A PC hálózatelemzése szerint a legfontosabb ellenzéki oldal az OLKT.net (ezt a Demokratikus Koalícióhoz kötik), amely az egyetlen nem kormánypárti kiadvány, amely befért a legfontosabb oldalak közé. Jelentősnek említik még az MSZP-közeliként jellemzett Gondolkodó nevű Facebook-oldalt, valamint az inkább a DK-hoz sorolt Hírek a színfalak mögül nevű oldalt. Ezek a Facebook-oldalak annyiban kapcsolódnak, hogy többnyire ugyanazon független híroldalak cikkeit osztják meg. Ez nem jellemző a hasonló, de kormánypárti oldalakra, amelyek inkább politikusok (főleg Orbán Viktor és Varga Judit) posztjait osztják, ha külső tartalmakról van szó.
Az egyik legfontosabb weboldalként a Nyugati Fényt említi a kutatás. Ennek tulajdonosa Mandula Viktor, aki ugyan függetlennek vallja magát, de Mandulát magát és tartalmai alapján az oldalt is a DK-hoz kötődőnek jellemzik. A DK a legerősebb ellenzéki párt ezen a térfélen, a Nyugati Fényen túl olyan oldalakat kötnek Gyurcsány pártjához, mint az Ellenszél, az Ez a lényeg vagy az Europálya nevű Facebook-oldal. A DK tagadja, hogy köze lenne ezekhez.
Néhány hasonló, de kisebb oldal köthető az MSZP-hez, ilyenek a Pesti Bulvár, a Hírhugó vagy a Balra Magyar. Ez utóbbi kettő névtelenül működik, de az ott megjelenő cikkek és a hátterükről kiderített információk alapján az MSZP-hez sorolják őket.
Az ellenzéki oldalak hátterével és tartalmával – köztük a fent említett oldalakkal is – a Szabad Európa tavaly cikksorozatban foglalkozott, a Demokratikus Koalícióhoz és a Jobbikhoz köthető oldalakról itt, az MSZP-hez és az LMP-hez köthető lapokról itt írtunk.
A kormánypárti oldalak az orosz propaganda fő terjesztői
A PC hálózatelemzése szerint a kormánypárti szürke zónás csatornák a Kreml-párti üzenetek és az orosz dezinformáció fő terjesztői Magyarországon. Ezeken túl a fősodrú kormánypárti oldalak is gyakori terjesztői az orosz narratívának, illetve használják forrásként az olyan orosz állami csatornákat, mint az RT (a korábban Russia Todaynek nevezett csatornáról itt írtunk részletesen).
A kutatás szerint az egyik legfontosabb, a hivatalos orosz álláspontot közvetítő web- és Facebook-oldal az Orosz Hírek, amelynek készítői teljes névtelenségbe burkolóznak (és ők voltak az egyik szervezői az április végi háború- és oroszpárti tüntetésnek is Budapesten). A több nyelven cikkeket közlő orosz News Frontnak van magyar nyelvű kiadása is, és kisebb hálózatot működtet a magát baloldalinak és antifasisztának nevező Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete (MIKSZ) is. Ez a kis szervezet van feltüntetve olyan oldalak tulajdonosaként, mint a Kiállunk Oroszország Mellett, a Kiállunk Novorosszija mellett vagy a Kiállunk Belarusz mellett.
A PC a Kreml-barát oldalak közé sorolja a Moszkvatér nevű oldalt, amelyet olyan újságírók készítenek, akik a Magyar Hang munkatársai is, valamint az Orientalistát. Az Orientalista főszerkesztője egy bizonyos Kassab Adonis, aki a KDNP-hez köthető és szélsőséges cikkeiről elhíresült Vasárnap.hu-ra írt cikkeket. Kassab maga korábban a Jobbikban politizált, tagja volt a Magyar Gárdának, és saját Facebook-oldalára posztolt antiszemita, illetve terroristákat éltető tartalmakat is – írja a kutatás.
A PC ugyanakkor kiemeli, hogy e Kreml-párti oldalak hatása elhanyagolható a fősodratú vagy a szürke zónás kormánypárti kiadványok oroszbarát üzeneteinek eléréséhez képest.
Így változott meg a kormánypárti propaganda a háború elindulásakor
A kutatás jelentős része a háború kitörése előtt készült ugyan, de az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos üzeneteket és változásukat is vizsgálták 2022. január 1. és március 1. között (Oroszország február 24-én indított támadást Ukrajna ellen.)
Január végétől egyre több lett az Oroszországgal foglalkozó híradás a szürke zónába sorolt oldalakon. Ennek fő oka Orbán Viktor moszkvai találkozója Vlagyimir Putyinnal, illetve az volt, hogy Oroszország a NATO keleti bővítésének visszavonását szorgalmazta, és az Egyesült Államok hírszerzése már ekkor figyelmeztetett a közelgő háborúra.
A szürke zónás média ugyanakkor nem a Kreml üzeneteit közvetítette. Moszkva ugyanis már elkezdte az orosz lakosság felkészítését a háborúra, ám a kormánypárti üzenetek (miközben megőrizték oroszbarát és ukránellenes hangvételüket) alapvetően arról szóltak, hogy nem lesz háború – nem függetlenül attól, hogy Orbán Viktor békemissziónak nevezte moszkvai látogatását. Sikeres békemisszióról beszélt a megafonos Deák Dániel, a Századvég elemzői pedig arról, hogy Orbán Moszkvában bebiztosította a rezsicsökkentés alapját jelentő orosz–magyar energetikai szerződéseket. Ekkor még csupán néhány kisebb oroszpárti oldal, például a Békekör beszélt háborúról, Bayer Zsolt pedig arról értekezett, hogy Ukrajna egy CIA-irányítás alatt álló bábállam.
Az Ukrajna ellen indított orosz támadás nyomán aztán a Kreml-párti dezinformáció megjelent a kormánypárti szürke zónában is, elsősorban az az üzenet, hogy Ukrajna a felelős a háborúért. A Számok vagy a Patrióta mozgalom nevű oldal szó szerint leközölte Putyin beszédét. Az orosz elnök ebben arról beszélt, hogy a hadművelet célja „a Kelet-Ukrajna elleni ukrán támadás megállítása” és a NATO törvénytelen keleti terjeszkedésének feltartóztatása, mert az Oroszország biztonságát fenyegeti. A tanulmány megjegyzi, hogy érdekes módon a Számok nevű oldal két nappal az orosz támadás megindítása előtt állítólagos ukrán agresszióról, valamint arról posztolt, hogy az ukránok saját állampolgáraikat támadják – ezek már épp azok a hírek, amelyekkel a Kreml előkészítette a háborút.
A kormánypárti szürke zóna legtöbb üzenete azonban a Fidesz kampányához igazodva arról szólt, hogy Magyarországnak semlegesnek kell maradnia a Nyugat és Oroszország között, a háborúból pedig – a magyar érdekek védelmében – ki kell maradni.
A cikk szerzője részt vett a Political Capital kutatásában.
