Donald Trump első napja igazán tevékenyre sikerült új elnökként, mert aláírt nagyjából százhúsz elnöki rendeletet és kiosztott jó fél tucat erős mondást – a világ számára értelmezési feladatként. Ami az energetikát illeti: jelezte, hogy felszabadítja a kötöttségek alól, feltéve, hogy nem zöldenergia. Bejelentette, hogy véget vet a szél és az elektromos autók babusgatásának, helyettük a fosszilis energiahordozókat hozza helyzetbe; az Egyesült Államok új aranykorát fogja megteremteni a világot elárasztó olcsó amerikai gáz és olaj. Az ígéretekkel akadnak problémák, és a nagy képet is érdemes tisztábban látni. Ebben volt válaszaival a segítségünkre Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
A beszélgetésről készült videópodcastot itt tudja megnézni:
Ha inkább csak meghallgatná a beszélgetést, ide kattintson:
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
- Pletser Tamást az új amerikai elnök által bejelentett fosszilis energiahordozók felszabadítása helyett leginkább az lepte meg, hogy az elnöki rendeletekben a villamosenergia-hálózat fejlesztése is kiemelt projektként bukkant fel. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban jellemzően magánkézben vannak e hálózatok, és hogy a különböző szövetségi államokban nagyon különböző gazdasági összetételű cégek végzik ezt a munkát, amiből az következik, hogy nagyon nehéz ez ügyben az egész országra érvényes, közös nevezőt találni. Az energiapiaci elemző szerint azonban ha a mesterséges intelligencia (AI) felől közelítjük meg a kérdést, akkor látható, hogy az AI-szektorban elinduló globális versengésben az amerikai hegemónia AI-beruházásokat, azok pedig erőműveket és a hálózati kapacitások bővítését igénylik.
- „Nem látom, hogy az elnök hogy tudja majd a magánszereplőket rávenni arra, hogy lényegesen olcsóbban adják a terméküket” – fogalmazott annak kapcsán, hogy az olcsóbbá tett gáz és olaj jelentené a beharangozott új amerikai aranykor gazdasági alapját. Akkor lesz olcsóbb a gáz és az olaj, ha a világban recesszió van – magyarázta az elemző, hozzátéve: ez azonban Amerikának sem tenne jót.
- A világ számára beígért amerikai LNG-, illetve földgázexpanzióról úgy vélekedett, hogy drámai hatással lehet Európára. 2026 elejétől néhány év alatt a jelenleg elérhető mennyiségnél akár ötven százalékkal több válik majd elérhetővé. Pletser Tamás szerint ez nem csak az orosz LNG európai piacra kerülését, de a jelenleg már csupán évi harmincmilliárd köbméteres csővezetékes orosz gázszállítás végét is jelentheti, ami a magyar–orosz gázkapcsolatok újragondolását hozhatja.
- Az első Trump-elnökség alatti jelmondat, a „Trump Digs Coal” a szénipar megerősítését ígérte, de végül egyetlen bányásznak sem tudott munkahelyet teremteni. Az új szólam, a „Drill, Baby, Drill!” is repedezik, mert sem az olaj-, sem a gázipar nem örül az elnöki elképzelések hallatán. Pletser Tamás szerint célravezető lehet, hogy Trump meghirdette a technológiák közötti szabad versenyt, ami elsősorban a földgáz szerepének és piaci helyzetének megerősödését fogja előidézni.
- Pletser Tamás szerint az, hogy a techóriások felsorakoztak Trump mögött, és hogy az energiatermelési szektorban vehemens befektetőként jelentek meg (befektetőként atomerőmű-építés előkészítésében, földgázerőművek építésében, de a zöldenergia-kapacitások bővítésében is fontos szereplőként), azt jelzi, hogy Amerika következő korszaka jellemzően az AI-ról és az azt kiszolgálni képes energiaszektor biztosításáról szól majd.
