Pintér Sándort kérdezték a Pegasus-botrányról, mire a miniszter úgy reagált: akár már a kérdés feltétele miatt is felelősségre lehet vonni az újságírót. A Belügyminisztérium szerint Pintér nem fenyegetett, és az „újságírók tudata nem fogja át” miről van szó.
Majdnem két hét telt el azóta, hogy kiderült: Magyarországon is izraeli kémfegyvert vethettek be újságírók, üzletemberek ellen, de a megfigyeltek listáján volt polgármester és akkor hivatalban lévő államtitkár is. A nemzetközi botrány ellenére a kormány nem sietett tisztázni a felmerülő kérdéseket. Az RTL Klub ezért szerdán a titkosszolgálatok egy részét felügyelő Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte arról, vásároltak-e magyar szervek a Pegasus nevű szoftverből. A belügyminiszter nemcsak hogy nem válaszolt a neki feltett kérdésre, de reakcióját többen az újságírónak címzett fenyegetésként értelmezték.
„A Nemzetbiztonsági bizottság ülésére én elmentem, sajnálatos módon nem tudtam válaszolni. Mindezekre a kérdésekre, egyszer és mindenkorra szeretném jelezni, hogy csak ott vagyok hajlandó válaszolni. Azért, mert jogilag én megsértenék egy államtitkot. Na most, hogyha én megsérteném, akkor önt mint felbujtót ezért felelősségre kellene vonni, mert engem egy államtitok megsértésére próbál rávenni. Tekintsünk el ettől a kérdéstől. Úgy gondolom, végig kell gondolni azt is, hogy lejátsszák-e ezt.”
A Pintér Sándor kijelentéseivel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Belügyminisztériumnak is, hogy segítsenek értelmezni a miniszter szavait. Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya a Szabad Európának küldött válasza szerint Pintér Sándor egyértelműen fogalmazott. „A mondatait (félre)magyarázni szándékozó tudósítók és szerkesztőik előtt teljesen nyilvánvalóan ismeretlen a vonatkozó jogi szabályozás, amely szerint a titkos információgyűjtés mindenkor alkalmazott eszközeit és módszereit kiemelt védelemben kell részesíteni – a világ valamennyi országa ezt az alapelvet követi.” Ennek megfelelően minden információgyűjtéshez kapcsolódó eszköz és módszer minősített adat, aki pedig ilyen adatot nyilvánosságra hoz, bűncselekményt követ el, írják. Idézik a Btk. felbujtásra vonatkozó kitételét (felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír), hozzátéve hogy a „felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni.”
Arra kérdésünkre, hogy akkor a miniszteri nyilatkozat alapján egy kérdés féltétele miatt is felelősségre lehet-e vonni egy újságírót, a Belügyminisztérium a sajtótörvényt, ami szerint a „sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, illetve a közölt információ nem szerezhető meg a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével”. A minisztérium szerint ugyanakkor Pintér „nem fenyegetett és nem figyelmeztetett, a jogszabályokat betartó, felelős újságírói magatartásra irányította a figyelmet”.
Megkérdeztük azt is, hogy terveznek-e jogi lépéseket tenni a Pegasus ügyet feltáró, illetve arról beszámoló újságírók és kiadóvállalatok ellen. Hiszen ha nem igaz, amit írtak akkor azért, ha pedig igaz akkor – a Belügyminisztérium érvelése alapján – minősített információkat hoztak nyilvánosságra. A minisztérium szerint viszont nem történt bűncselekmény, így nem is tesznek jogi lépéseket a cikkek miatt.
„Az állam szempontjából nyilvánvaló, hogy az ügyet »feltáró« újságírók tudata nem fogja át, olyan minősített adat feltérképezésére törekszenek, melyek megismerésére illetéktelenek. Jogi felkészületlenségük – a provokáció szándékát jóhiszeműen kizárjuk – pedig önmagában nem büntetendő, legfeljebb összeegyeztethetetlen gyakorolt tevékenységükkel.”
Válaszolt kérdésünkre Fazekas Tamás ügyvéd. Ő a Szabad Európának azt mondta, Pintér nyilatkozatának első fele teljesen rendben van. „Minősített adatra vonatkozó kérdésről csak akkor beszélhetne, ha a titokgazda erre engedélyt ad.” Ez valószínűleg nem történt meg, de ma még sok más mellett azt sem tudjuk, ki minősítette a Pegasusra vonatkozó adatokat, és hogy ki oldhatná fel a titkosítást.
Az újságíróra vonatkozó megjegyzés viszont már problémásabb. „Itt az újságíró egy közérdeklődésre számot tartó ügyben tett fel egy kérdést egy közszereplőnek. Fogalmilag kizárt, hogy emiatt bűncselekményre való felbujtással lehessen megvádolni. A Btk. szerint felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Egy kérdés feltétele nem minősül rábírásnak. Nem hiszem, hogy a belügyminiszer egy újságírói kérdés alatt megtörne és államtitkot sértene. A válaszadás ráadásul önkéntes, és itt a kérdező sem arra szólította fel a minisztert, hogy sértsen államtitkot.” Fazekas Tamás szerint noha Pintérnek jogi végzettsége is van, ebben a nyilatkozatban inkább a rendészeti mentalitása kerekedett felül.
Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke abszurdnak nevezte Pintér Sándor kijelentését. „Nemcsak a Büntető törvénykönyv, de a sajtótörvény alapján sem lehet bűncselekményként értelmezni azt, ha egy újságíró kérdez. Az újságírók alapvető feladata, hogy kérdezzenek, sőt mindenkinek alapvető joga, hogy kérdezhessen.”
Kocsi Ilona szerint a miniszteri kijelentés arra alkalmas lehet, hogy az újságírók fenyegetésként értelmezzék, és ne merjenek kérdezni. „De abban bízom, hogy nem lesz ilyen elrettentő hatása ennek a kijelentésnek, sőt. Talán épp ellenkező hatást vált ki, és még több újságíró próbál meg végére járni az ügynek.”
A MÚOSZ a Pegasus-botrány kirobbanása után kiadott közleményében az ügy kivizsgálást sürgette. „A MÚOSZ elnöksége felszólítja a magyar hatóságokat, hogy tisztázzák szerepüket a kémszoftver használatában, és hozzák nyilvánosságra, kinek a megrendelésére, kinek az engedélyével, milyen célból folyt titkos megfigyelés a média szereplői ellen. Adjanak nyilvánosan számot arról is, hogy a Pegasus kémszoftvert továbbra is használják-e Magyarországon újságírók, közéleti szereplők megfigyelésére.”
Azóta összehívták az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságát, és az ülésre el is ment Pintér Sándor. A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt azonban a bizottság határozatképtelen volt, így Pintért sem tudták kérdezni a képviselők.
„Normális, hogy egy kormány vásárol megfigyelőeszközöket, és az is rendben van, hogy léteznek államtitkok. De újságírók, ügyvédek, polgármesterek megfigyelése nincs rendben, az ő esetükben fel sem merül a terrorveszély vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Lehet, hogy törvényes volt a megfigyelésük, de ez csak a túl laza magyar szabályozás miatt fordulhat elől. Az lenne a megoldás, ha a kormány illetékese kiállna, és tisztázná a felmerülő kérdéseket. Ehelyett csak maszatolnak” – mondta Kocsi Ilona.
Kocsi Ilonával történt beszélgetésünk után a MÚOSZ elnöksége is kiadott egy állásfoglalást. Ebben megerősítik az elnök véleményét, és azt írják:
„A miniszter utolsó mondata pedig felér egy burkolt fenyegetéssel, hiszen a belügyminiszter hivatalánál fogva a rendőrség felügyeletét is ellátja. Ezt a MÚOSZ a szakma nevében visszautasítja. A tv-nek, a rádiónak, az online és nyomtatott újságoknak az a dolguk, hogy tájékoztassanak, és nem az, hogy a kapott információt visszatartsák.
A MÚOSZ azt várja a kormánytól, hogy záros határidőn belül tájékoztassa a közvéleményt a nemzetközi botrány nyilvánosságra hozható részleteiről, tekintse az ország választópolgárait felnőtt embereknek, akiknek joguk van a köz dolgairól hiteles információt kapniuk. A kormánynak az is feladata, hogy ne akadályozza, hanem segítse a tájékoztatási folyamatban az újságírók munkáját.”
