„Miért vállaljanak nagyobb felelősséget, ha azzal még kevesebbet is keresnek?” – zajlik az egészségügyi rendszer átalakítása. A kamara elnökével beszéltünk a szakdolgozókat érintő kérdésekről. December 7-én szavazhat a magyar parlament Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról. Eddig legalább 8300 civil vesztette életét az ukrajnai háborúban.
A kormány megszüntetné a bérnővéri rendszert, ami komoly hatással lehet a betegellátásra
Zajlik az egészségügyi rendszer átalakításának előkészítése. A kormány múlt héten már benyújtott egy átfogó törvényjavaslatot, amely alapjaiban alakítaná át az egészségügyet. A háziorvosi rendszert, a kórházi ellátást is alaposan átszervező, további államosításokat tartalmazó tervezetről itt írtunk részletesen. Az egészségügyi szakdolgozókat érintő változtatásokról dr. Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdeztük. A kamara elnöke interjúnkban arról is beszélt, hogy jelentős béremelés nélkül nem lehet megoldani a szakdolgozói hiányt az egészségügyben. A kormány tervezi is ezt, de a pótlékok rendszerét átalakítaná. Hiába tárgyalt az államtitkár a szakdolgozói kamara vezetésével, az új bértáblát nem mutatta meg, pedig január elsejétől már az lenne érvényben.
Összecsúsztathatja a kormány az uniós pénzek visszatartását, valamint a svéd és a finn NATO-csatlakozást
A katonai szövetség tagállamai közül már csak Törökország és Magyarország nem szavazta meg a csatlakozási szerződések jóváhagyását. December 7-én szavazhat a magyar parlament Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról – tudta meg lapunk. Ez az utolsó parlamenti ülésnap 2022-ben. De nemcsak ezért érdekes a dátum, hanem azért is, mert előző nap döntenek az uniós pénzügyminiszterek arról, hogy a Magyarországgal szemben zajló jogállami eljárás keretében felfüggesszék-e az országnak járó uniós forrás egy részét.
A magyar állam hosszú ideje tárgyal az Európai Unió szerveivel arról, milyen feltéteket kell teljesítenie ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson az uniós támogatásokhoz. Ezért próbáltuk megtudni, kikkel szerződött a Miniszterelnökség a Helyreállítási Alappal kapcsolatos tanácsadói feladatokra. A kormány egyik vállalása éppen az átláthatóbb közigazgatás volt, de a Miniszterelnökség nem válaszolt kérdésünkre, mondván, ha megismernénk a tanácsadókat, az „a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.
Palkovics László lemondása és minisztériumának megszűnése után tovább zajlik a kormány átalakítása. Önálló Gazdaságfejlesztési Minisztériumot kap Nagy Márton, aki eddig a Miniszterelnöki Kabinetirodán belül látta el feladatait. Az Építési és Beruházási Minisztérium Lázár János irányításával Építési és Közlekedési Minisztérium néven folytatja a munkát, mivel ide kerülnek a közlekedési ügyek. Kovács Zoltán is kapott egy új feladatot. 2024 második félévében az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökségét Magyarország fogja ellátni, ennek előkészítését Kovács fogja felügyelni.
Találat érte a zaporizzsjai atomerőmű egyik radioaktívhulladék-tárolóját
Nem sokon múlt a nukleáris katasztrófa, miután előző hétvégén lövedékek csapódtak be az Ukrajna és egyben Európa legnagyobb atomerőművének számító létesítmény reaktorai közé. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik fél felelős a létesítményben bekövetkezett legalább tucatnyi robbanásért.
Már több mint 8300 civil vesztette életét igazoltan az ukrajnai háborúban, az ukrán hatóságok vizsgálata szerint az eddig felderített halálos áldozatok között 437 gyerek volt. A halottak és a sebesültek tényleges száma valószínűleg jóval magasabb lehet, miután az adatgyűjtés során nem volt hozzáférésük az orosz hadsereg által megszállt területekhez, a felszabadított térségekben pedig folyamatosan kerülnek elő az újabb és újabb holttestek. Az ukrán hatóságok már több mint 45 ezer háborús bűncselekményt regisztráltak és 216 feltételezett tettest azonosítottak.
Volodimir Zelenszkij győzelmet ígért ünnepi beszédében. Az ukrán elnök a méltóság és szabadság napja alkalmából közzétett videóköszöntőjében leszögezte, hogy győzni fognak Oroszországgal szemben, és köszönetet mondott a nép által hozott áldozatokért.
„Pénz nélkül maradhatunk. Gázolaj nélkül. Meleg víz nélkül. Világítás nélkül. De szabadság nélkül nem.”
Jogszabály híján akciótervvel küzd az Európai Bizottság az illegális migrációval
Az uniós országoknak továbbra is szembe kell nézniük azzal, hogy nincs hatékony jogszabály a bevándorlás kezelésére, mivel a jelenleg érvényben lévő úgynevezett dublini szabályozás nem alkalmas a tömeges migráció kezelésére. Bár az Európai Bizottság az elmúlt hat évben már két jogszabályt is letett az asztalra, még mindig nem sikerült megállapodásra jutniuk a kormányoknak. Ezért most akciótervet jelentettek be Brüsszelben annak érdekében, hogy kezelni lehessen a Földközi-tenger középső részén tapasztalható migrációs hullámot.
Folytatódik a rendszámválság, semmiben nem tudott megegyezni a szerb és a koszovói fél
Nem hozott semmi előrelépést a kötelező koszovói rendszámcserék ügyén ismét kiélesedő koszovói–szerb konfliktusban a szerb elnök és az albán miniszterelnök sürgős megbeszélése. A rendszámkérdés még nyáron kezdődött, és az elmúlt hetekben mérgesedett el. A 95 százalékban albánok lakta Koszovó vezetése júniusban jelentette be, hogy az országban eddig részben elfogadott, a Szerbia által a Boszniai Szerb Köztársaság lakóinak kiadott régebbi személyazonosító okmányok és rendszámtáblák a továbbiakban nem lesznek érvényesek. A koszovói szerb rendszámok lecseréltetését hevesen ellenzik az ország északi részén élő koszovói szerbek, de a koszovói kormány nem akar engedni ebből.
Érdemes még elolvasni
Ma reggel két cikk is megjelent azzal kapcsolatban, hogy 1,8 milliárd forintot kapott Márki-Zay Péter mozgalma a választási kampányban az Egyesült Államokból. A pénzeket az Action for Democracy nevű, februárban alapított civil szervezet gyűjtötte állítólag külföldön élő magyaroktól. A szervezet vezetője, Korányi Dávid a Telexnek nyilatkozott, és azt mondta, nem igaz, hogy bele akartak szólni a választásba. A 24.hu az ellenzéki pártoknál érdeklődött, melyek mind azt állítják: Márki-Zay nem tájékoztatta őket az Egyesült Államokból érkező támogatásról a kampányban.
Szijjártó Péter külügyminiszter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, és ezért havonta bruttó 1,5 millió forint díjazásban részesül. Azt azonban még az alapítvány sem tudta megmondani, mit tesz ezért a pénzért Szijjártó – írja az Átlátszó.
