Oroszország a megszállt ukrajnai területeken élő fiatal férfiakat is célba veszi az Ukrajna elleni háborúban elesett és megsebesült katonák pótlásához. Különféle ajánlatokkal és nyomásgyakorlással csábítja az egyetemi hallgatókat és másokat, hogy szerződjenek az orosz hadseregbe.
A nagyrészt oroszok által megszállt ukrajnai Luhanszki terület lakói arról számoltak be, hogy az orosz tisztek intenzív erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy hallgatókat toborozzanak az orosz hadseregbe az egyetemeken és más felsőoktatási intézményekben.
„Azt mondták, ha aláírom a szerződést, és nem mozgósítanak, nagyobb esélyem lesz túlélni Oroszország Ukrajna elleni háborúját” – mondta egy húszéves luhanszki diák, aki Anton néven mutatkozott be.
Mivel nem látszik a háború vége, amelyben amerikai becslések szerint a 2022. februári teljes körű invázió óta több mint 315 ezer orosz ember halt vagy sebesült meg, Vlagyimir Putyin orosz elnök kormánya a csapatok létszámának fenntartására vagy növelésére törekszik.
A 2022-es mozgósítás megismétlődését elkerülendő – amely több százezer embert késztetett arra, hogy elhagyja Oroszországot – szerződéses katonákat keresnek, hogy feltöltsék a létszámot 1,32 millióra. Szergej Sojgu akkori védelmi miniszter 2023 decemberében kiemelt prioritású célként 745 ezer szerződéses katonát tűzött ki 2024 végére – jelentette a TASZSZ állami hírügynökség.
Az orosz toborzási és sorozási törekvések azonban nem korlátozódnak Oroszország területére. Bár a nemzetközi jog szerint illegális, a hadsereg célba veszi a férfiakat azon az öt ukrán területen, amelyet Moszkva a sajátjának vall: a Donyecki, a Luhanszki, a Zaporizzsjai, a Herszoni és a Krími.
A Szabad Európa ukrajnai szolgálatának Donbas.Realities című műsorában nyilatkozó fiatal férfiak azt mondták a Luhanszki területről – amely szinte teljes egészében orosz ellenőrzés alatt áll –, hogy az egyetemek és más intézmények az orosz hadsereg elsődleges toborzóhelyévé váltak.
Szerhij, egy húszéves luhanszki diák elmondta: megszokottak az orosz csapatokhoz való szerződéses szolgálatra vonatkozó toborzási plakátok, az órarendek mellett az üzenőfalakon is megjelennek.
„Szoktunk viccelődni azzal, hogy úgy néz ki, mintha ezzel motiválnának bennünket: ha nem tanulsz, beállsz a hadseregbe!” – mondta Szerhij, aki összes interjúalanyunkhoz hasonlóan csak a keresztnevét adta meg, mert fél a következményektől.
„Szovjet normák”
A toborzó szórólapok a munkára éhes diákokat célozzák meg azzal, hogy ingyenes lakhatást, orvosi ellátást és évente legalább egy hónap fizetett szabadságot ígérnek. A fizetés rangtól és tevékenységtől függően változik, a belépési bónusz 195 ezer rubel (790 ezer forint).
A szerződéskötés érdekében az egyik luhanszki intézmény közelében direkt emiatt ott állomásozó orosz katonatisztek a szünetek és az órák után megkeresik a diákokat, és cigarettát vagy tüzet kérnek – mondta Anton, aki ott tanul.
A tisztek „elmondják, milyen nagyszerű jövő vár ránk, ha csatlakozunk a sereghez”, és azt állítják, hogy az orosz hadsereg szerződéses katonáit „tisztelettel kezelik, megbecsülik és védik” – meséli.
A brit védelmi minisztérium április 10-én azt írta a közösségi médiában közzétett bejegyzésében, hogy az orosz hadsereg „2024-ben négyszázezer szerződéses katonát kíván toborozni”. Az orosz védelmi minisztérium április elején azt állította, hogy idén már több mint százezer férfi írt alá szerződést.
Hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre arról, hogy az oroszok által megszállt ukrajnai területeken hány férfi válaszolt a toborzási kampányra.
Januárban az orosz kormány megkönnyítette a férfiak számára a csatlakozást azzal, hogy egyetlen vizsgálatra csökkentette a kötelező kétrészes orvosi vizsgálatot az újoncok helyi katonai parancsnokságán.
Ihor, egy Luhanszki területi sorkatona, aki jelenleg egy regionális kiképzőtáborban van, azt mondta, hogy az orosz hadsereg tisztviselői a „szovjet normákat” követik, és a kvóták teljesítésére összpontosítanak, anélkül hogy az egészségügyi vizsgálatokkal foglalkoznának.
„Jössz, és azt mondod: szerződést akarok – mondta Ihor a rokonai tapasztalataira hivatkozva. – Még csak meg sem vizsgálnak. Csak azt kérdezik: Szóval írjuk le, hogy egészséges vagy?”
Egy luhanszki anya, Anasztazia azt meséli, hogy a 16-17 éves középiskolásoknál kezdik a katonasággal szerződő fiatalemberek vadászatát. Az orosz belső útlevéllel rendelkezők akkor köthetnek szerződést, amikor betöltik a tizennyolcadik életévüket és elvégzik a középiskolát. Tizenhét éves kortól kötelező jelentkezni katonai szolgálatra.
Szerinte az elmúlt hónapokban a fia iskolája folyamatosan emlékeztette a diákokat a határidőre.
Emellett az iskola gyakran tart találkozókat úgynevezett háborús hősökkel, akik elmondják a diákoknak, „milyen fontos és felemelő megvédeni a hazát a náciktól” – utalva Putyin hamis állításaira Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormányáról.
Anasztazia a találkozókat „normális beszélgetésnek” írta le, ahol nem gyakorolnak nyomást a gyerekekre, de a fia megjegyezte, hogy a találkozók során időnként riasztó kérdések is elhangzanak, például arról, hogy jól lőnek-e.
Üres ígéretek
Ha a beszélgetések és a plakátok nem működnek, az orosz tisztviselők más taktikát alkalmaznak, hogy növeljék a harcra szerződő férfi hallgatók számát – mondták a megkérdezett diákok.
Az Ukrajna megszállt területein jogellenesen bevezetett orosz törvények értelmében a részvétel a felsőoktatási intézményekben lehetővé teszi a 18 és 30 év közötti férfiak számára, hogy elhalasszák kötelező katonai szolgálatukat. Ez azonban nem jelent garanciát a biztonságra.
A diákokat „egyszerűen megbuktathatják félévkor, mert a biztonsági tisztviselők elmennek az egyetemre, és elmagyarázzák, hogy új önkéntesekre van szükségük” – mondta Anton.
Szerhij elmondta a Szabad Európának, hogy az orosz hadsereg több olyan évfolyamtársát is besorozta, akik nem mentek át félévkor, és kiképzésre küldte őket a Luhanszki területtel határos oroszországi Belgorodi területre.
„Lövészárkokat ásnak”, de „senki sem tanítja meg őket arra, hogyan kell harcolni és túlélni – mondta. – Csak állnak és ásnak.”
Egykori osztálytársai attól félnek, hogy a frontra küldik őket – tette hozzá Szerhij. Bár az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy ezek a sorkatonák nem harcolnak Ukrajnában, a luhanszkiak ennek ellenkezőjét jelezték.
Anton elmondta, hogy 2023-ban besorozott bátyjának egyéves kiképzést ígértek, ám néhány hónapon belül mégis az ukrajnai Luhanszki és Harkivi terület közigazgatási határára küldték.
„A mindennapos ágyúzás és az állandó harcok tanították meg harcolni, nem a sorozás” – jegyzi meg Anton.
Ukrajna felszólította az oroszok által megszállt területekről származó, Oroszország oldalán harcoló ukránokat, hogy „az első adandó alkalommal” adják meg magukat.
Ihor elmondta, hogy kiképző évfolyamában öt-hét diák nem akar Ukrajna ellen harcolni, de úgy gondolják, hogy a katonai szolgálat után nem fogják őket azonnal behívni a háborúba. Anton bátyjának viszont kétségei vannak efelől, mert az orosz tisztek azt mondták neki, hogy bármelyik pillanatban behívhatják, amint befejeződik a sorozása. „A katonai szolgálat után továbbra is túszok maradunk” – tette hozzá.
A szerződések nem feltétlenül nyújtanak védelmet a tapasztalatlan katonáknak.
Anasztazia elmondta, hogy rokonai szegény szomszédainak fia azért írta alá a szerződést, amikor tizennyolc éves lett, mert önellátó és független akart lenni.
„A szülei nem utasították vissza – mondta. – Néhány hónapon belül eltemették a fiukat.”
