Kína extravagáns katonai parádéval fitogtatta növekvő katonai erejét és elmélyülő kapcsolatait Oroszországgal. Hszi Csin-ping kínai elnök egy alternatív, nem nyugati világrend vezetőjének szerepében tűnt fel az eseményen.
A szeptember 3-i parádé a katonai koordináció és az erő képét mutatta – több mint tízezer katonával és több száz katonai eszközzel –, de az egyik legszembetűnőbb látványosság Hszi Csin-ping kínai elnök volt, akit - a szolidaritás demonstrálásaként - Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető is közrefogott, miközben a pekingi Tienanmen téren 70 percen át tartó felvonulást figyelték.
Hszi Csin-ping mindkét vezetővel kezet rázott, és beszélgetett velük, miközben a vörös szőnyegen végigsétáltak a több mint húsz külföldi méltóságból álló csoport előtt az emelvény felé, amelyről, hogy onnan figyeljék a második világháború befejezésének 80. évfordulóját ünneplő felvonulást.
A katonai parádét megnyitásakor Hszi Csin-ping azt mondta, Kína megállíthatatlan. Az elnök nemzeti elszántságról, áldozatvállalásról és akaraterőről beszélt.
„Ma az emberiség a béke vagy a háború, a párbeszéd vagy a konfrontáció, a kölcsönösen előnyök vagy a zéró helyzet között kell választania” – mondta Hszi hozzátéve, hogy a kínai nép szilárdan a történelem jó oldalán áll.
Hszi Csin-ping úgy fogalmazott, hogy a kínai nemzet nagy megújulása megállíthatatlan, és Kínát „soha nem félemlítik meg semmilyen zsarnok”, ezt a kifejezést használja általában Peking a hivatalos kínai nyilatkozatokban az Egyesült Államok szinonimájaként.
Az egység demonstrációja
Az évfordulóra szervezett ünnepségek Kína második világháború alatti szenvedését mutatták be és a Kommunista Párt győzelemhez való hozzájárulása előtt tisztelegtek. Ez utóbbi a kínai vezetők szerint más generációkat is inspirálhat, a Pekinget korlátozni próbáló nyugati erőfeszítések közepette.
Kína a felvonulást az egység demonstrációjának is szánta, ez az üzenet egyértelműen megmutatkozott Hszi, Putyin és Kim közös megjelenésében.
A katonai parádé azoknak a diplomáciai eseményeknek a forgatagát zárta, amelyek célja, hogy bemutassa Kína vízióját egy alternatív világrendről, amely ellensúlyozná az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei régóta fennálló dominanciáját.
A parádé a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóját követte, amely szintén Kínát igyekezett globális vezetőként bemutatni, és amely egyre mélyülő regionális befolyással bír Délkelet- és Közép-Ázsiában.
Sok vezető, köztük a belarusz és az iráni elnök valamint a pakisztáni miniszterelnök a csúcstalálkozó után Kínában maradt, hogy részt vegyen a parádén. Így tett az örmény miniszterelnök és az azeri elnök, akiknek kormányai kérvényezték csatlakozásukat az SCO-hoz.
Kazahsztán bejelentette, hogy több mint hetven különböző megállapodást írt alá Kínával, míg Oroszország azt mondta, hogy több mint húsz egyezményt kötött. Sok részletet ezekről nem tudni, de van köztük egy kulcsfontosságú gázvezetékkel kapcsolatos is.
Ehhez kapcsolódóan:Pár napon belül tárgyal a kínai, az orosz, majd az ukrán elnökkel a szlovák kormányfő
Az amerikai elnök eközben Putyint és Kim Dzsong Unt is ostorozta, amiért az amerikai érdekek ellen dolgoznak
„Kérem, adják át legmelegebb üdvözletemet Vlagyimir Putyinnak és Kim Dzsong Unnak, miközben összeesküvést szőnek az Amerikai Egyesült Államok ellen" – fogalmazott Trump bejegyzésében a közösségi médiában.
Moszkva háborús erőfeszítéseit Peking diplomáciai támogatással, a megnövekedett olajvásárlásokkal és a Kínából érkező, katonailag hasznos kettős felhasználású áruk áramlásával is támogatta.
Kapcsolatuk elmélyült Moszkva 2022-es, Ukrajna elleni inváziója óta, növekvő kereskedelem és katonai együttműködés jellemzi, beleértve Kína és Oroszország első közös tengeralattjáró-járőrözését augusztusban a Csendes-óceánon.
Becslések szerint tizenkétezer észak-koreai katona harcolt az orosz erők oldalán Ukrajna ellen 2024-es bevetésük óta. Nyugati tisztviselők becslései szerint az eddig bevetett összes észak-koreai katona egyharmada meghalt vagy megsebesült az ukrán fronton.
Donald Trump augusztusban találkozott Putyinnal Alaszkában, hogy tárgyaljon az ukrajnai háború lezárását célzó békemegállapodásról, de a diplomácia eddig nem hozott jelentős előrelépést, az orosz tisztviselők pedig legyintettek a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való további csúcstalálkozóra tett kísérletekre.
Kína „megállíthatatlan” – mondta Hszi Csin-ping, Kim Dzsongunnal és Vlagyimir Putyinnal az oldalán
