Kedden tartotta budapesti sajtótájékoztatóját a PEGA, a Pegasus kémszoftverrel kapcsolatos EP-vizsgálatot folytató bizottság. A PEGA delegációja két napot töltött Budapesten, találkozott Péterfalvi Attilával, a Nemzetbiztonsági Bizottság két tagjával, valamint civilekkel és újságírókkal is. A kormány részéről senki nem állt szóba velük. Extra kockázatot jelent, hogy a megfigyeléseket engedélyező Völner Pál ma egy korrupciós ügy vádlottja.
Szinte csak rossz tapasztalatuk volt Magyarországon a Pegasusszal való kormányzati visszaélésekkel kapcsolatban – mondta Jeroen Lenaers néppárti EP-képviselő, a PEGA elnöke.
Az európai parlamenti képviselők a kormány tagjait is megkeresték találkozó céljából, de erre nem került sor. Varga Judit igazságügy-miniszter szerint a vizsgálat „bohózat”, a PEGA-bizottság a Soros György által támogatott baloldal érdekeit szolgálja. Varga közleményében azt is írta, hogy a nemzetbiztonság tagállami hatáskör, ezért a PEGA vizsgálatával túlterjeszkedik a hatáskörén, ezért „a jogállamiság védelme érdekében” a kormány nem működik együtt a vizsgálóbizottsággal.
„Varga Judit nem indokolta meg, miért nem volt hajlandó találkozni a bizottsággal, ehelyett összeesküvés-elméletekkel támadott minket” – mondta Lenaers, hozzátéve, hogy Európában nem így szokás bánni egymással. „De ez őt minősíti, nem minket” – tette hozzá
„Erős bizonyítékok” alapján egyértelműen megbizonyosodtunk arról, hogy a kormány visszaélt a Pegasusszal – mondta Lenaers. Olyan ártalmatlan emberek, például ügyvédek, újságírók ellen is bevetették a kémszoftvert, akikről nem bizonyosodott be, hogy veszélyeztetnék a nemzetbiztonságot, viszont kritikusak a kormánnyal szemben. Ezzel pedig a kormány megsértett több személyiségi jogi és adatvédelmi uniós szabályt is a PEGA szerint.
Az adatvédelmi visszaéléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) vizsgálhatja ki. A PEGA szerint viszont a NAIH kormánytól való függetlensége megkérdőjelezhető. Ezt mutatja, hogy Péterfalvi elődjét jogsértően távolították el (Jóri András eltávolításáról 2014-ben mondta ki az Európai Bíróság, hogy törvénytelen volt – K.-A. Á.), és az Emberi Jogok Európai Bírósága már megállapította, hogy a NAIH-nak nincs megfelelő felügyeleti jogköre, ezt szintén jogsértőnek nevezte Lenaers.
A Péterfalvival való találkozóról Lenaers azt mondta, hogy konstruktív volt, de a NAIH elnökének válaszai „nem voltak igazán meggyőzők”. A NAIH csak azt vizsgálta, hogy törvényes volt-e a megfigyelés, azt már nem, hogy elrendelése indokolt volt-e – a kettő között pedig különbség van. Attól, hogy egy szükséges papírt aláírtak, még nem jelenti azt, hogy valakinek indokolt a megfigyelése – fogalmazott Lenaers.
A Nemzetbiztonsági Bizottság sem tudta bizonyítani, hogy a megfigyeltek veszélyeztették volna a nemzetbiztonságot – az adatok kiadását a bizottság fideszes tagjai ugyanis megakadályozták. A találkozó előtt derült csak ki, hogy a három fideszes tag közül senki nem vesz részt a találkozón, a PEGA tagjai így csak Simicskó Istvánnal (KDNP) és Sas Zoltánnal (Jobbik), a bizottság elnökével tudtak beszélni. Mivel a Pegasus célpontjai ellen nem indult semmiféle eljárás, ez is azt támasztja alá, hogy nem veszélyeztették a nemzetbiztonságot. „A magyar szabályozás ugyan definiálja, mit ért az alatt, hogy valaki veszélyezteti a nemzetbiztonságot, de ez egy nagyon tág megfogalmazás a magyar jogszabályokban” – mondta Lenaers –, és ez megkönnyíti a visszaéléseket. Ez a gyakorlat komoly aggodalomra ad okot, mert súlyosan sérti a jogállami és demokratikus normákat a PEGA szerint.
„A látogatásunk legnagyobb tanulsága, hogy minden azt támasztja alá: a kormány visszaélt a Pegasusszal annak érdekében, hogy nagyobb ellenőrzés alá vonja a nyilvánosságot” – összegezte tapasztalatait Jeroen Lenaers. Magyarországon „az állami intézmények nem az embereket szolgálják, hanem a kormány politikai céljait” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Sötétben tapogatóznak a Pegasus-ügy magyar kárvallottjai
Jelenleg ez a demokráciákra leselkedő legnagyobb fenyegetés
Sophia in ’t Veld, a bizottság jelentéstevője felhívta a figyelmet arra, hogy a Pegasus és a hozzá hasonló kémszoftverek nagyon invazív eszközök: nem egyszerű lehallgatásról van szó, mert a lehallgatás mellett az eszköz minden, a telefonon tárolt adathoz hozzáfér, az összes szöveges üzenettől kezdve a fényképeken át a helymeghatározási adatokig. Ezért az ilyen eszközökkel való visszaélés „nemcsak az egyes emberek személyiségi jogait sérti, de a társadalomra is veszélyes. A célpontok között ugyanis olyan személyek voltak, akiknek kulcsszerepük van a demokráciában: ellenzéki politikusok, civil szervezetek, újságírók.” Az ilyen eszközök láthatatlanok, sosem lehet tudni, hogy valakit épp megfigyelnek-e, így azokra is hatással van, akik nem is célpontjai a megfigyelésnek.
„Jelenleg ez a demokráciákra leselkedő legnagyobb fenyegetés, mert a hatalmon lévőknek segít hatalomban maradni.” In ’t Veld szerint nincs igaza a kormányoknak, amikor arra hivatkoznak, hogy az európai uniós szerveknek nincs közük a megfigyelésekhez. „Ezek az országok részei az EU-nak, így ami egy tagállamban történik, annak hatása van az egész unióra. Választásokat befolyásolnak a törvénytelen megfigyelésekkel, és ennek hatása van az EU szerveire és az EU döntéshozatalára is.” A törvénytelen megfigyelések sértik az Európai Unióról szóló szerződést is, és ezzel Varga Juditnak is tisztában kell lennie, mert korábban sokat dolgozott ez EU-ban, „amikor még EU-párti volt” – fogalmazott Sophia in ’t Veld.
Azt in ’t Veld is kiemelte, hogy Magyarországon minden olyan, névleg független intézményt elfoglalt a kormány, amely felügyelhetné a kormányzatot. Szerinte valódi jogi védelemre csak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától vagy a luxembourgi Európai Unió Bíróságától remélhetnek a magyar kormánnyal szemben a megfigyeltek.
Az, hogy Varga Judit „kiszervezte” a megfigyelések engedélyezését államtitkárának, Völner Jánosnak, elkeni a felelősséget – mondta in ’t Veld. Szerinte az, hogy Völner azóta egy korrupciós ügy gyanúsítottja lett, extra kockázatot jelent.
A tíztagú PEGA-delegációban valamennyi európai parlamenti párt képviselője megtalálható. Már közel egy éve dolgozik a vizsgálóbizottság, korábban jártak Izraelben, Lengyelországban, Cipruson és Görögországban is. A bizottság nem nyomozó hatóság, nyilvánosan elérhető információkat gyűjt össze, szakértőket, érintetteket hallgat meg, majd ír egy jelentést, ennek vázlata már elérhető. Magyarországgal kapcsolatban azt találták, hogy a jogi szabályozás nem megfelelő, egyebek mellett nem teszik lehetővé az utólagos ellenőrzést vagy a megfigyelések független felügyeletét. Erről itt írtunk részletesen.
