Nem a státusztörvény ellenzői, hanem a kormánypárti képviselők nem ismerik a javaslatot, ha azt állítják, hogy életpályamodellt tartalmaz – mondta a szakszervezet ügyvivője. Nagy Erzsébet szerint a törvényjavaslatban egy fillér béremelés nincs, és növeli a munkaterheket. Döbbenetesnek nevezte a miniszter nyilatkozatát az évi tízszázalékos béremelésről, ha nem kapják meg az uniós pénzeket.
Mindkét pedagógus-szakszervezet a sztrájkkövetelések mellett a státusztörvény visszavonását is kéri a kormánytól a sztrájktárgyaláson, amelyet hosszabb kihagyás után hétfő délutánra hívott össze a kormány.
„Méltatlan a parlamenti vita a státusztörvényről. Az általános vitát az egészségügyi államtitkár zárta le pénteken, ez nevetséges, még akkor is, ha egy minisztériumhoz tartozik. Ezt felháborítónak tartom” – mondta a Szabad Európának Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
A státusztörvényhez pénteken érkezett egy fideszes módosító javaslat, amely 24 órában határozná meg a heti óraszámot, ami a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint munkaidő-emelést jelentene, és továbbra sincs benne az, hogy minden ezen felüli többletmunkát ki kell fizetni – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet.
Ehhez kapcsolódóan: Vita délutántól délelőttig – terítéken a státusztörvény
Szerinte a módosítással megmaradna annak lehetősége, hogy olyan pluszfeladatokat rendeljenek el eseti helyettesítésként és többlettanításként, amelyeket vagy egyáltalán nem fizetnek ki, vagy a rendkívüli munkaidőért járó díjazásnál jóval alacsonyabb összeget adnának érte.
Ez így a munkaterhek növelését jelenti, és minden olyan juttatás esetében, ahol ezzel a 24-es óraszámmal kell számolni, csökkennek a kifizetendő összegek a 22-höz képest, tehát valójában bért von el a javaslat – tette hozzá.
Számos olyan munkakör van, ahol nem tudják 24 órában megoldani a heti foglalkoztatást, például az alacsony óraszámú tantárgyaknál, mint az ének-zene, de a gyógypedagógusokat is sújtja a módosítás, esetükben akár részmunkaidős szerződésre is módosíthatják a foglalkoztatásukat, ami hátrányosan érintené őket – magyarázta.
„Ez egy szemétség, egy rendkívül rosszindulatú és kifejezetten hátrányos változtatás, amit úgy akarnak beállítani mint segítség” – fogalmazott.
Korábbi cikkünk a témában: Újra tárgyalnak a kormánnyal, bővítették követeléseiket a pedagógusok
Mint mondta, egy korábbi Tárki-kutatás szerint a heti 22 tanórával is átlagosan heti 51 óra a munkaterhelésük a pedagógusoknak. Milyen alapon gondolják azt, hogy a 24 óra belefér a heti negyvenórás munkaidőbe? – tette fel a kérdést.
A benyújtott törvényjavaslatban van egy óriási hiba is az ügyeleti és átalánydíjazásnál: rosszul írták le a számítási módot, amellyel 42 millió forintos óradíj jönne ki, ezt is jelezték a kormány felé – mondta Nagy Erzsébet.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV Bayer Show című műsorában arról beszélt, hogy uniós pénzek nélkül évi tízszázalékos béremelést biztosítana a kormány a pedagógusoknak.
Döbbenetes – mondta erre a PDSZ ügyvivője. „Így akarják megtartani a pedagógusokat és vonzóvá tenni a pályát? Ha neki emelnének ennyivel, fel lenne háborodva, pedig neki kicsit jobb a fizetése. Nem a baloldal és a szakszervezetek miatt esnek el az uniós pénzektől, hanem azért, mert nem teljesítik a vállalásaikat. Valószínűleg már tudják, hogy nem kapják meg a pénzt” – fogalmazott Nagy Erzsébet.
Gyulyás Gergely a hétfői Korányinfón arról beszélt: szerinte a parlamenti vitából kiderült, hogy az ellenzéki képviselők jelentős része nem ismeri a törvényjavaslatot, mert alaptalan vádaskodásokat fogalmaztak meg. Szerinte a törvény tartalmaz béremelést, ennek mértéke függ attól, hogy a baloldali képviselők és a szakszervezetek meddig akadályozzák az uniós pénzek folyósítását.
Ehhez kapcsolódóan: Árplafon jön a kkv-k áramszerződéseinél több szektorban, bővítik a SZÉP-kártyák felhasználhatóságát
„Ez tömény hazugság, a kormánypárti képviselők nem ismerik a törvényt, amikor azt állítják, hogy életpályamodellt tartalmaz. Egy fillér fizetésemelés nincs benne, mert az alsó határok megegyeznek a jelenlegi bérekkel, a munkaterheket pedig növeli” – fogalmazott Nagy Erzsébet. Ráadásul kivették a javaslatból a gyakornokok bérét, amit majd a végrehajtási rendelet szabályoz, pedig azon alapul minden pótlék és egyéb díj számítása, ezért már azokat sem lehet pontosan ismerni – tette hozzá.
„Ha a szakszervezetek valóban nem ismerik a törvényjavaslat tartalmát, akkor a kormány miért dicsekedett azzal, hogy milyen sok alkalommal egyeztetett? Az egyeztetés volt hazugság, vagy most nem mondott igazat? A szakszervezetek pontosan ismerik a törvényjavaslatot, de volt három-négy olyan pont, amelyben a kormány teljesen mást mondott az egyeztetéseken, mint ami végül bekerült a benyújtott javaslatba. Én ezt nem is értem, akkor mi a francért tárgyaltunk?” – sorolta kérdéseit Totyik Tamás.
A tanév rendjéről szóló rendelet is csúszik, még nem jelent meg, pedig az olyan dátumokat és adatokat tartalmaz, amelyből a következő tanév tervezését és a tantárgyfelosztást végző kollégák dolgoznak. Korábban a tanév végére már el szoktak készülni ezzel, most azonban még hozzá sem tudtak kezdeni, mert késik a rendelet – mondta Nagy Erzsébet.
