Amióta nem érkeznek az uniós pénzek, látványosan megugrott a nominális államadósság szintje. A 2020 márciusában mért 31 ezer milliárd forintos adósság 2025 márciusára 62 ezer milliárd forintra nőtt. A kormány, a korábban károsnak tartott devizakötvényből júniusban 4 milliárd dollárnyit bocsátott ki.
Öt hónap alatt felborult a büdzsé, miután májusig teljesült az éves finanszírozási terv 88 százaléka. Egyre nyilvánvalóbb, hogy nincs pénze a magyar államnak a rendes működésre sem, nemhogy még a választások előtt osztogatásba kezdjen. A repülőrajt elmaradt, a gazdasági növekedés idén sem akar beindulni. A kormánypártok ugyanakkor a választásokig valamilyen külső forrásból igyekeznek pénzhez jutni, hogy költségvetési stimulussal segítsék a gazdasági növekedés beindulását, és persze a választások előtti költekezésnek is meglegyen a forrása.
Ehhez kapcsolódóan: „A választásokig nem hagyhatja abba a kormány a pénzszórást”
Az Index június 10-i tudósítása szerint a kormány arról döntött, hogy megemeli a költségvetési hiánycélt. A korábbi tervek szerint 4123 milliárd forint lett volna a költségvetési hiány idén, most a kabinet 4774 milliárd forinttal számol. Ezzel a 3,7 százalékos hiánycél 4,1 százalékra nő a bruttó hazai termék arányában (GDP).
A hiány finanszírozására meg kell találni a forrást. A kormány korábban már jelezte, hogy szakít az elmúlt évek gyakorlatával és a nemzetközi piacokról igyekszik pénzhez jutni. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) emiatt módosított az idei finanszírozási tervén és 838 milliárd forintról 1685 milliárdra növelte a devizakötvények kibocsátásából várható források összegét.
Külföldről finanszírozott szervezet
Szintén júniusi hír, hogy a magyar állam 4 milliárd dollár (mintegy 1400 milliárd forint) összegben bocsátott ki devizakötvényt. A Bloomberg június 17-én számolt be arról, hogy 5, 10 és 30 éves devizakötvényt adott el a magyar állam. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy héttel később, június 23-án számolt be a tranzakcióról.
Az NGM közleménye szerint 1,5 milliárd dollár értékben 5 éves, egymilliárd dollárért 10 éves, míg 1,5 milliárd dollárban 30 éves futamidejű devizakötvényt bocsátottak ki. A kamatok rendre, 5,375, 6 és 6,75 százalékon alakultak. Az ÁKK a dollárkötvényeket a kibocsátását követően euróra váltotta át (swappolta).
A devizakötvény-kibocsátás lehetőségéről a Szabad Európa írt először. Információnk szerint tízmilliárd eurónyi forrást tervez a választások előtt bevonni a kormány, ennek több mint a harmada már ezzel az egy dollárkötvény-kibocsátással teljesült is.
Ehhez kapcsolódóan: Tízmilliárd eurós kedvezményes hitelt keres a kormány Washingtontól Tokióig
A tranzakció viszont jelentősen emeli a magyar állam adósságát. Az ÁKK honlapján elérhető legfrissebb, márciusi adatok szerint – ebben még nincs benne az 1400 milliárd forintos dollárkötvény kibocsátás hatása – a nominális, vagyis az összegszerű államadósság meghaladta a 62 ezer milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy ha vissza akarnánk fizetni, akkor minden magyar állampolgárnak – a csecsemőtől az aggastyánig – 6,5 millió forintot kellene beleadnia. Egy négyfős családnak 26 millió forintjába kerülne.
2020 márciusában még csak 31 ezer milliárd volt az adósság, vagyis öt év alatt megduplázódott. Hogy ez mit jelent az egyének szintjén? Az öt évvel ezelőtti adatok szerint fejenként 3,2 millió, egy négyfős család esetében pedig még csak 12,8 millió forint volt az adósság. (Az ország lakossága ekkor még 300 ezer fővel nagyobb volt).
Adósrabszolgaság
A 62 ezer milliárd forintos nominális adósság a GDP arányában 75,5 százalékra nőtt idén márciusban. Ez a szám tovább fog nőni, hiszen ebben még nincs benne a devizakötvény-kibocsátás és elemzők szerint további hitelfelvétel sem kizárt.
Orbán Viktor miniszterelnök 2012-ben azt mondta Vilniusban az MTI tudósítása szerint, hogy a 2010-es kormányváltáskor Magyarországon nyolcvan százalék felett volt a GDP-hez mért államadósság, ami „már közel van az adósrabszolgasághoz”. Azt is hozzátette, hogy „a magyar kormány naponta folytat szabadságharcot, hogy ötven százalék alá csökkentse az államadósságot.”
Az Orbán-kormánynak ez végül nem sikerült. Viszont komoly küzdelem árán 2020-ra letornázta 65,2 százalékra az adósságrátát. Ez volt a legjobb eredmény, azóta a GDP-arányos ráta ismét magasabb szinten van.
Pedig a kabinetnek nemcsak az adósságrátát sikerült csökkentenie tíz év alatt, hanem elérte azt is, hogy sokkal egészségesebb szerkezetű lett az állam tartozása. A 2010-es évek elején gondot jelentett, hogy az adósság jelentős hányada volt devizában és külföldi befektetők kezében. Az adósságfinanszírozás szempontjából nagyobb biztonságot jelent, ha a külföldi kézben lévő, rövid lejáratú papírok és devizakötvények volumene csökken, és inkább belföldi szereplők felé adósodik el az állam.
A cél érdekben indult egy kampány, ami a hazai intézményi befektetők és leginkább a lakosságot célozta. Sikerült a belföldi és a lakossági részarányt emelni a forint alapú állampapírok kibocsátásával. Míg 2011-ben 10,4 ezer milliárd forint volt a forint alapú állampapírok összege, 2020-ra megháromszorozódott az állomány és elérte a 29,2 ezer milliárd forintot.
A szocialista kormányok idején, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel összerántotta a kötvények lejárati idejét. Az adósság átlagos hátralévő futamideje 2010-re négy évre csökkent a 2007-es 4,6 évről. Ha csak a devizahiteleket nézzük, még szembetűnőbb a változás: 6,1-ről 4,3 évre csökkent a hátralévő futamidő. Ez azt jelenti, hogy a teljes magyar államadósságot rövidebb idő alatt kellett megújítani. Ez megdrágította és sérülékennyé tette a hazai adósságkezelést. 2021-re 6,1 évre nőtt az átlagos futamidő, a 2010-es négy évről, vagyis a kormánynak sikerült a rövidebb lejáratú papírokat hosszabbra cserélni.
Jó idők, rossz idők
Ahhoz, hogy a nyolcvan százalék feletti adósságráta 65 százalékra csökkenjen, támogató környezet is kellett. Folyamatosan csökkentek a kamatok, ezzel jelentősen mérséklődtek az államkötények után fizetett hozamok, vagyis olcsóbb volt finanszírozni az állam adósságát. És 2010 után érkeztek meg nagyobb összegben az Európai Uniós támogatások is.
A koronavírus-járvánnyal azonban véget ért a világgazdaság felől érkező támogató környezet pozitív hatása. Magyarország – más államokhoz hasonlóan – elengedte a gyeplőt, a költségvetési hiány növelésével és devizakötvények kibocsátásával igyekezett stimulálni a gazdaságot. Az Európai Bizottság pedig bekeményített: a jogállamisági problémák miatt felfüggesztették az uniós támogatások és a Covid utáni helyreállítási alap kifizetéseit.
A járványt követően bedurranó inflációra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a világ jegybankjai az alapkamat emelésével reagáltak, ami megdrágította az adósságfinanszírozást. A magyar gazdaság évek óta képtelen a növekedésre – ez is hozzájárult a hazai adósság emelkedéséhez és nem szabad elfelejteni a jövőre esedékes országgyűlési választásokat sem.
Nemcsak az adósság növekszik 2020 óta, hanem a finanszírozás is drágult. Az ÁKK adatai szerint a nettó kamatkiadások a 2020-as 980 milliárd forintról 2023-ra 2321 milliárd forintra ugrott. Vagyis éves szinten több mint kétezer milliárd forintra rúgnak csak a kamatok kifizetése. Ahogy a Portfolio.hu beszámolt róla, a költségvetésben 2025-re pénzforgalmi alapon 3836 milliárd forint kamatkiadás van tervezve, ennek 40 százaléka már három hónap alatt teljesült.
Az Orbán-kormány az adósság növelésével hátraarcot csinált a korábban sikeres adósságkezelési gyakorlatának. Nemcsak az adósság nőtt, a devizahitelek részarányának növekedésével az adósság szerkezete is romlott. A megugró kamatok miatt az államadósság finanszírozása is jelentősen drágult. A kormány a költségvetési hiány emelésével pedig egy újabb túlzott deficit eljárás elindulását kockáztatja az Európai Bizottságnál.
