Nem sikerült legyűrni az inflációt: a friss adatok szerint februárban 5,6 százalékos volt az éves drágulás üteme. A kabinet harminc élelmiszer esetében korlátozná a boltok árrését. Elemzők szerint kérdéses a kormányzati intézkedés árcsökkentő hatása.
Tovább gyorsult az infláció februárban, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év második hónapjában 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A legfrissebb adat a januári, 5,5 százalékos áremelkedési ütemet is felülmúlta. Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán, az MBH elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy az árindex magasabb lett, mint amit vártak (5,3 százalék volt az elemzői konszenzus).
„Az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek az árak, szemben az általunk várt fél százalékkal” – tették hozzá. A KSH adatai szerint az éves maginfláció a fő adathoz képest is gyorsabban, 5,8-ről 6,2 százalékra emelkedett februárban. Az elemzők szerint a maginfláció 2023 decembere óta nem látott szintre emelkedett, ami az inflációs nyomás további erősödését jelzi.
Gyorsuló ütem
A szakértők úgy látják, hogy az infláció szerkezete kedvezőtlen, az élelmiszerárak és a szolgáltatások éves szintű áremelkedése tovább gyorsult. A februári adatok megerősítik, hogy huzamosabb ideig magasan, a jegybanki célsávon kívül maradhat az infláció. „Kedvezőtlen fejlemény, hogy a januári, vártnál sokkal gyorsabb áremelkedés után februárban a vártnál kevésbé lassult a havi drágulási ütem, elsősorban a szolgáltatások folytatódó, jelentős drágulása miatt” – vélekedtek.
Az elemzők szerint a gazdasági szereplők továbbra is markáns emeléseket visznek véghez, amit a béremelések költsége és a magasabb lakossági inflációs várakozások is hajtanak. Bár a bázishatás miatt a következő hónapokban az éves árdinamika mérséklődése valószínűsíthető, a dezinfláció sokkal magasabb szintről indulhat tavasszal, mint várható volt.
„Várakozásunk szerint a hazai fizetőeszköz összességében vélhetően nem fog tovább gyengülni, ami a dezinflációt is támogathatja” – tették hozzá. Az adatközlést követően még valószínűbbnek tűnik, hogy év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni a Magyar Nemzeti Bank. Az elemzők szerint erre is csak akkor mutatkozik esély, ha a tengerentúlon az amerikai jegybank, a Fed érdemi lazítást tud végrehajtani, aminek a valószínűsége jelentősen nőtt az elmúlt hetekben.
Ezenfelül a kormány által a közelmúltban belengetett, az árszínvonalat kordában tartani igyekvő intézkedéseket minden bizonnyal bevezetik, már csak a pontos részletek kérdésesek.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebook-oldalára feltöltött videóban beszélt arról, hogy harminc alapvető élelmiszer esetén rögzítik, hogy a boltok kizárólag tízszázalékos árrést számolhatnak a termékek árában. Ez azt jelenti, hogy a kijelölt termékek esetében a fogyasztói ár legfeljebb tíz százalékkal haladhatja meg a beszerzési árat. Az új szabályt a kormány március közepén vezeti be, és a jelenlegi tervek szerint május végéig alkalmaznák.
Az elemzők szerint a kiskereskedők árrésének korlátozása az első lépés, de kérdés, hogy ennek milyen mértékű lehet az árcsökkentő hatása, illetve az is bizonytalan, hogy mi lesz a végső hatás a teljes inflációs kosárra nézve. Úgy látják, hogy a kiskereskedők árrése az elmúlt években érdemben csökkent, így fennáll a veszélye annak, hogy más termékeken igyekeznek megkeresni az elveszett profitot. „A fogyasztói kereslet a béremelkedésnek, illetve a kormány adócsökkentő intézkedéseinek köszönhetően erős maradhat, ami növeli a vállalatok árazási erejét” – tették hozzá.
Megélhetési válság
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további erőteljes drágulása volt. „Az elmúlt két hónapban látott élelmiszerár-emelkedés egyébként a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem – tette hozzá. Arra is emlékeztetett, hogy ötéves távlatban – 2020 februárja és 2025 februárja között – az élelmiszerek esetében 80,3 százalékos drágulást láthatunk. – Aligha meglepő, hogy a háztartások általánosságban elégedetlenek az anyagi helyzetükkel.”
Az elemző szerint némi meglepetésre a tartós fogyasztási cikkek is drágultak havi összevetésben, a jelentősebben erősödő forint ellenére. Kellemes meglepetésnek nevezhető ugyanakkor, hogy a háztartási energia alig járult hozzá az infláció felfutásához. Visszahúzták az inflációs rátát az üzemanyagok és a ruházkodási cikkek árváltozásai is. Virovácz Péter szerint ezzel szemben újabb sokkoló szolgáltatásinflációt láthatunk: januárhoz képest 1,2 százalékkal nőttek az árak ebben a szegmensben. Jelentősen drágultak az egyéb szolgáltatások, ahol megtalálható a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások díjváltozása. Komoly áremelkedést mutatnak az olyan munkaerőigényes szolgáltatások is, mint az egészségügyiek vagy a háztartásiak. Itt vélhetően a minimálbér-emelés áthárítása zajlik a fogyasztói árakra.
A szakember úgy véli, hogy az érzékelt infláció kapcsán továbbra is ront az összképen az olyan mindennapos költések, mint az élelmiszerek vagy néhány alapvető szolgáltatás jelentős drágulása. „Az érzékelt infláció erősödése vélhetően tovább rontja majd a fogyasztói bizalmat. Különösen akkor, ha beigazolódik az a félelem, miszerint a vállalkozások nagyon szűkmarkúan mérik majd idén a béremelést” – tette hozzá. Virovácz szerint könnyen előfordulhat, hogy a háztartások egy jelentős része vásárlóerejének csökkenésével szembesül majd, ha az idei béremelés mértéke nem éri el az infláció mértékét sem.
A februári inflációs mutató következtében az elemző ismét felülvizsgálta az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Míg a januári adat után az idei évre várt átlagos inflációt 5,1 százalékra emelte, a mai adat fényében immáron 5,6 százalékos a friss előrejelzés. Az év hátralévő részében pedig vélhetően 5-6,5 százalék között hullámzik majd a ráta. „Ilyen inflációs kilátások mellett egyre nagyobb esély mutatkozik egy újabb komoly negatív meglepetésre a gazdasági teljesítményben” – tette hozzá.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH a februári árakat közli, saját listánkkal már a márciusi árváltozásokat láthatjuk.
Márciusi bevásárlásunk vegyes képet mutatott. Egy kilogramm csirkemellfilé 1999 forintról 2119 forintra drágult. Immár második hónapja emelkedik a vécépapír ára; márciusban száz forinttal 2899 forintra drágult. A koktélparadicsom kilogrammonként ára 2998 forintról 3196 forintra emelkedett.
Olcsóbb lett ugyanakkor a tej, amelynek ára 499-ről 469 forintra csökkent. Az általunk figyelt fogkrém ára száz forinttal 1299 forintra mérséklődött. A burgonya árcsökkenése mögött szezonális okok húzódhatnak, egy kilogramm krumpli ára 499-ről 349 forintra esett. Egy liter benzinért márciusban 601 forintot kellett fizetni a februári 631 forinttal szemben.
