A kiterjedt dróntámadásokkal, harctéri összecsapásokkal és lerombolt városokkal a háttérben Ukrajna "demográfiai ellenállóképességének" gyengítéseként látják sokan az ukrán gyerekek erőszakos deportálását Oroszországba.
Amikor Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen, Kszenia Koldin a 11. osztályba járt Vovcsanszkban, 70 kilométerre a szülővárosától, Harkivtól.
Hat hónappal később, miközben az ország háborúban állt, az öccsével együtt Oroszországba kényszerítették. Nem voltak ugyan a harcvonalban, mégis a konfliktus több ezer áldozatához tartoznak.
Most júliusban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bűnösnek találta Oroszországot az emberi jogok rendszeres és módszeres megsértésében, beleértve a gyermekek erőszakos elhurcolását.
A Globsec globális agytröszt új jelentése azonban ennél egy lépéssel tovább megy, és azt az egyre gyakoribb vádat hangoztatja, hogy Moszkva célja Ukrajna jövőjének "elrablása".
„Az, hogy Oroszország fegyverként használja a lakosság kitelepítését és a gyermekek deportálását, az egyik legnagyobb szándékos és pusztító támadás a polgári lakosság ellen a modern európai történelemben” - írja a jelentés, amelyet Megan Gittoes készített, hozzátéve, hogy a menekültek világszerte tapasztalható tömeges mozgásának kontextusában emberek millióit teszi ki az emberkereskedelem és a kizsákmányolás kockázatának ez a stratégia.
„Mindez távol áll a háború szándéktalan következményeitől. A Kreml hibrid hadviselési stratégiájának alapelemét jelenti, amelyek célja Ukrajna demográfiai ellenálló képességének gyengítése az elhúzódó konfliktusban” – állítja a 2025-ös Globsec Forumon a múlt hónapban közzétett jelentés.
A hatalmas dróntámadások, harctéri összecsapások és lerombolt városok közepette ukrán gyerekek ezreit vitték el otthonaikból Ukrajna oroszok által ellenőrzött részeire vagy Oroszország és szövetségese, Belarusz területére.
Néhányukat orosz nevelőcsaládoknál vagy „átnevelő táborokban" helyezték el, míg sokan mások, akárcsak Koldin, iskolába jártak – Oroszországban.
Ott olyan tapasztalataik voltak, amelyek inkább átnevelésről, mintsem oktatásról mesélnek.
"Minden hétfőn volt "fontos dolgokról beszélünk" óránk. Ez a híres orosz propagandát jelentette arról, hogy milyen nagyszerű is Oroszország. Aztán el kellett énekelnünk az orosz himnuszt" - mondta Koldin a Szabad Európának.
Ő maga három hónapig járt ebbe az iskolába, ez idő alatt a tanárai és az igazgató folyamatosan próbálták rávenni arra, hogy vegye fel az orosz állampolgárságot, mondván: ha megteszi, kaphat pénzt és lakást. A lány visszautasította ezt.
A Bring Kids Back UA adatai szerint körülbelül 19 546 gyermeket deportáltak Oroszországba a 2022-es invázió kezdete óta, és közülük csak 1399 került vissza Ukrajnába.
Oroszországot azzal vádolják, hogy megváltoztatta az ukrán gyerekek nevét, hogy a rokonaik ne tudják megtalálni őket.
Mariam Lambert, az erőszakkal deportált gyermekek hazatérésén dolgozó Emile Alapítvány társalapítója szerint "szándékos és szervezett bűncselekmény" a nyomásgyakorlás a most Oroszországban lévő ukrán gyerekekre.
"Ukrajnában Oroszország azért vette célba a gyerekeket, hogy eltörölje az identitásukat" - mondta Lambert a Szabad Európának adott interjújában.
"Az egésznek a célja egy új nemzedék megteremtése Oroszországban. És ez a Genfi Egyezmény értelmében bűncselekmény."
Ehhez kapcsolódóan:Orosz „átnevelőtáboráról” mesél egy ukrán tizenéves
Moszkva tagadja, hogy bármilyen bűncselekményt követne el a gyerekek mozgatásával, azt állítja, hogy ezzel megmenti őket a háborútól.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ezt másképp látja.
2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova, Oroszország gyermekjogi biztosa ellen.
A bíróság háborús bűn elkövetésével vádolja őket a gyermekek háború alatti törvénytelen deportálása és elszállítása miatt.
Dmitro Lubinec ukrán ombudsman, aki az államot képviseli a civilek és a katonák hazahozására irányuló erőfeszítésekben, azt állítja, hogy Oroszország nem ad át információkat az ukrajnai gyermekekről.
„Számunkra teljesen világos az ukrán gyerekek elhurcolásának elsődleges célja: az orosz katonák következő generációjaként használnák fel őket” – mondta Lubinec a Szabad Európának.
"Az okmányaikat kicserélték, mindet, még a születési anyakönyvi kivonatokat és az iskolai bizonyítványokat is. Arra kényszerítik őket, hogy csak oroszul beszéljenek és orosznak vallják magukat" - tette hozzá.
A Szkemi, a Szabad Európa Ukrán Szolgálatának oknyomozó hírprojektje tavaly decemberben végzett vizsgálatában azt állapította meg, hogy Oroszország a Junarmia nevű militarista ifjúsági szervezetet használja fel Ukrajna megszállt részein a tinédzserek lojalitásának előmozdítására, és arra, hogy felkészítse őket a harcra a szülőhazájuk ellen.
A Junarmia „nem csak az orosz [gyermekek], hanem a megszállt területekről érkezett ukrán gyerekek militarizált átnevelésének konkrét gondolatával jött létre” – mondja Katerina Rasevszka, az orosz megszállás után a Krímből Kijevbe kényszerült Emberi Jogi Regionális Központ ügyvédje.
Azok a szülők, akik most próbálják megtalálni és hazahozni elszakított gyermekeiket, alátámasztják Lubinec állításait.
A Globsec-jelentés több olyan szülő vallomását idézi, akik szerint az orosz tisztviselők akadályokat gördítenek a gyerekek hazatérése elé.
'Agymosás'
Egyikük, egy Tatjana nevű nő azt mondta, hogy amikor megpróbálta hazahozatni a fiát, akit 2023-ban egy krími táborba vittek, orosz tisztviselők azzal vádolták meg, hogy az ukrán hírszerzésnek dolgozik és napokra őrizetbe vették.
Koldin újabb problémával került szembe, amikor el akarta érni a most 14 éves testvére visszatérését, akitől Oroszországban elválasztották.
A fiú öt hetet töltött egy nyári táborban, majd az új orosz családjával Abinszkba, egy Krasznodarhoz közeli városba költözött.
Ott, mondja a nővére, „elkezdték átmosni az agyát”.
„Azt mondták neki, hogy a nácik vannak hatalmon Ukrajnában, meg akarják ölni, senkinek sem kell Ukrajnában, ott most háború van és nem kellene odamennie” – meséli Koldin.
A fiú nem jött szívesen, mert új barátokat szerzett, és félt attól, hogy mi vár rá Ukrajnában, miután azt hallotta, milyen rossz ott a helyzet.
"Három órán át beszélgettünk, eközben próbáltam rávenni: egyezzen bele abba, hogy velem jön. Egyáltalán nem akart eljönni."
"Ugyanazt mondta: hogy ott nácik vannak, hogy maradni akar, hogy háború van, hogy bombáznak."
Végül megadta magát, és az orosz nevelőanyja azt mondta nekik, amikor eljöttek: "Menjetek, menjetek csak a ti Ukrajnátokba, hamarosan az úgyis Oroszország lesz."
Ukrajna az Oroszországgal folytatott béketárgyalások egyik kulcspontjává tette a gyermekek visszatérését.
Lubinec szerint az orosz tisztviselők vonakodnak hazaengedni a gyerekeket, "mert teljesen mértékben tisztában vannak azzal, hogy minden visszatért gyermek potenciális tanú".
„El kell ismernünk, hogy az orosz propaganda minden egyes nap hat rájuk” – mondja.
Ksenia Koldin azt meséli, hogy több hónapba telt, mire az öccse újra asszimilálódott.
A fiú most iskolába jár, és egy „jó ukrán nevelőcsalád” gondoskodik róla. Mindketten Kijevben élnek, és hétvégén találkoznak.
Koldin folytatja a harcot azokért, akiknek nem volt olyan szerencséjük, mint nekik. A Mentsétek meg Ukrajnát nagykövete, és olyan gyerekek hangja, akiket deportáltak és hozzá hasonló élményeket éltek át.
Ehhez kapcsolódóan:Zelenszkij új nemzetközi kampánnyal akarja elérni, hogy Oroszország küldje haza az elhurcolt ukrán gyerekeket
