Oroszország mindenütt halált hagy maga mögött – Zelenszkij az új tömegsírról
Katonák és civilek fekszenek a most feltárt izjumi tömegsírban 2022. szeptember 15-én
Oroszország „mindenhol a halál nyomát” hagyja maga mögött – mondta Volodimir Zelenszkij elnök, miután szeptember 15-én új tömegsírra bukkantak Ukrajna északkeleti, harkivi területén, az ukrán erők által nemrégiben felszabadított Izjumban.
„Tömegesen eltemetett embereket találtak Izjumban, a harkivi területen – mondta Zelenszkij éjszakai videóbeszédében. – Már megkezdődtek a szükséges eljárások.”
„Bucsa, Mariupol és most, sajnos, Izjum” – mondta Zelenszkij, felidézve más olyan ukrán városok nevét, ahol a hatóságok közlése szerint a visszavonuló orosz csapatok civilek tömegsírjait és háborús bűnök bizonyítékait hagyták maguk után.
„Oroszország mindenütt halált hagy maga után, ezért felelősségre kell vonni” – mondta.
Zelenszkij nem árulta el, hány holttestet találtak, azt mondta, hogy szeptember 16-án újabb információkat tesznek közzé.
A háborúban eltűnt árvák ezreit keresik Ukrajnában
1/8A 12 éves, autista, nem beszélő Tánya szundikál a Lelechenya (Kis gólya) rehabilitációs központban az ukrajnai Dzsurivban, miután idehozták őt Odesszából. Tányát szociális okok miatt vették el a szüleitől
Az ukrán adatok szerint közel százezren kerültek ki a gyermekvédelem látószögéből azóta, hogy február 24-én kitört a háború. Közülük 26 ezret még mindig keres az UNICEF.
2/8Egy odesszai gyermekotthon lakói. Ukrajnában a szegénység a fő oka annak, hogy a gyermekek intézetbe kerülnek – a családok nyolcvan százaléka a második gyermek születése után a szegénységi küszöb alá esik – derül ki Mikola Kuleba korábbi gyermekjogi biztos 2021-es, a gyermekvédelmi rendszerekről szóló tanulmányából. Tízből kilenc gyermek azért kerül az ukrán gyerekvédelmi rendszerbe, mert vagy nem képesek róluk gondoskodni a szüleik, vagy mert az ukrán törvények értelmében megtagadták tőlük a szülői jogokat
Az ukrán adatok szerint közel százezren kerültek ki a gyermekvédelem látószögéből azóta, hogy február 24-én kitört a háború. Közülük 26 ezret még mindig keres az UNICEF.
3/8A 12 éves Tánya nézi a többieket, ahogy krétával rajzolnak az odesszai gyermekotthon udvarán
Az ukrán adatok szerint közel százezren kerültek ki a gyermekvédelem látószögéből azóta, hogy február 24-én kitört a háború. Közülük 26 ezret még mindig keres az UNICEF.
4/8A bunkerbe igyekeznek le a lépcsőkön a gyerekek az odesszai otthonban
Az ukrán adatok szerint közel százezren kerültek ki a gyermekvédelem látószögéből azóta, hogy február 24-én kitört a háború. Közülük 26 ezret még mindig keres az UNICEF.
5/8Az 52 éves Rita Barba nővér vigasztalja a gyerekeket az odesszai otthon alagsori óvóhelyén
Az ukrán adatok szerint közel százezren kerültek ki a gyermekvédelem látószögéből azóta, hogy február 24-én kitört a háború. Közülük 26 ezret még mindig keres az UNICEF.
6/8Tánya még korábban az odesszai otthon bunkerében a többi itt lakó gyerekkel és gondozóikkal. Később Tánya és az árvaház többi, sajátos nevelési igényű gyereke mintegy nyolcszáz kilométert utazott egy másik intézetbe
Az ukrán adatok szerint közel százezren kerültek ki a gyermekvédelem látószögéből azóta, hogy február 24-én kitört a háború. Közülük 26 ezret még mindig keres az UNICEF.
7/8A 61 éves Tetyana Ponomarcsuk, a gyermekotthon helyettes vezetője vigasztalja a 12 éves, autista és nem beszélő Tányát. A gyerek és tizenhat társa negyven napig nem szerepelt az ukrán adatbázisban. A nemzeti hatóságok csak július 25-én regisztrálták tartózkodási helyüket, miután kijutottak Odesszából
Az ukrán adatok szerint közel százezren kerültek ki a gyermekvédelem látószögéből azóta, hogy február 24-én kitört a háború. Közülük 26 ezret még mindig keres az UNICEF.
8/8Egy gyermek nézi, ahogy egy másik fiú hintázik a Lelechenya (Kis gólya) rehabilitációs központban az ukrajnai Dzsurivban, ahová Odesszából szállították őket a háború miatt. Az UNICEF szerint még mindig több mint húszezer olyan gyermeket keresnek, akik – ahelyett hogy a gyermekvédelmi rendszeren belül szállítottak volna el – a háború kitörése után visszakerültek a családjukhoz vagy a törvényes gyámjukhoz
Az ukrán adatok szerint közel százezren kerültek ki a gyermekvédelem látószögéből azóta, hogy február 24-én kitört a háború. Közülük 26 ezret még mindig keres az UNICEF.
Previous slide
Next slide
Az eddigi legnagyobb
Az ukrán védelmi minisztérium szerint azonban legalább 440 holttestre bukkantak a helyszínen.
„Tömegsírokat fedeztek fel Izjumban az oroszoktól való felszabadulás után” – írta a minisztérium Twitteren.
„Az eddigi legnagyobb temetkezési helyen 440 jelöletlen sír található” – közölte a minisztérium.
Orosz katonák ezrei menekültek el Izjumból múlt héten, miután megszállva tartották és a harkivi terület logisztikai csomópontjaként használták a várost. Nagy mennyiségű lőszert és felszerelést hagytak maguk után.
Oleh Kotenko, a különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős biztos korábban azt mondta az RFE/RL-nek, hogy először 20-25 holttestet találtak a tömegsírban, ahova ukrán katonákat temettek.
Szerhij Bolvinov, a harkivi területi rendőrség főnyomozója közölte: „Néhányan tüzérségi tűzben haltak meg (…) mások légicsapásban.”
Az ukrán jelentéseket nem tudták még ellenőrizni. Oroszország, amely tagadja, hogy civileket venne célba, egyelőre nem kommentálta a híreket.
Zelenszkij szeptember 14-én Izjumba utazott, és részt vett azon az ünnepségen, amelyen felvonták az ukrán zászlót a felszabadított város fölé. Izjum az egyik legnagyobb város, amelyet az ukrán csapatok a közelmúltban az ország keleti részén végrehajtott villámoffenzívájuk során visszafoglaltak.
Újra Bahmutot lőtték az oroszok
1/7Egy erősen megrongálódott lakóépület Bahmutban az orosz támadás után. A helyszínen tűzoltók dolgoznak, a halálos áldozatok száma egyelőre nem ismert
Újra a már többször ágyúzott Donbászt támadta az orosz hadsereg és a szakadárok: Bahmut városát már korábban is érték támadások, most újra lakóépületek kaptak találatot.
2/7Füst száll fel egy találatot kapott lakóépületből az ukrajnai Donyeck régióban, Bahmutban 2022. szeptember 15-én. Tűzoltók próbálják kimenekíteni a romok alatt rekedt embereket. A Donyeck Regionális Rendőrség képei
Újra a már többször ágyúzott Donbászt támadta az orosz hadsereg és a szakadárok: Bahmut városát már korábban is érték támadások, most újra lakóépületek kaptak találatot.
3/7Egy konyha belseje egy súlyosan megrongálódott lakóház romjai között az orosz támadást követően Bahmutban 2022. szeptember 15-én
Újra a már többször ágyúzott Donbászt támadta az orosz hadsereg és a szakadárok: Bahmut városát már korábban is érték támadások, most újra lakóépületek kaptak találatot.
4/7Egy eltalált lakóház Bahmutban
Újra a már többször ágyúzott Donbászt támadta az orosz hadsereg és a szakadárok: Bahmut városát már korábban is érték támadások, most újra lakóépületek kaptak találatot.
5/7A város korábban is heves harcok helyszíne volt, az oroszok többször támadták tüzérséggel és rakétákkal. A támadásokban korábban is civilek tucatjai veszítették életüket. A képen egy ukrán harckocsi személyzete látható Bahmutnál szeptember 7-én
Újra a már többször ágyúzott Donbászt támadta az orosz hadsereg és a szakadárok: Bahmut városát már korábban is érték támadások, most újra lakóépületek kaptak találatot.
6/7Egy ukrán tűzoltó próbál eloltani egy lángoló lakóépületet, amely egy orosz támadás során kigyulladt 2022. szeptember 5-én Bahmutban
Újra a már többször ágyúzott Donbászt támadta az orosz hadsereg és a szakadárok: Bahmut városát már korábban is érték támadások, most újra lakóépületek kaptak találatot.
7/7Egy tűzoltó egy bahmuti lakóház romjai között
Újra a már többször ágyúzott Donbászt támadta az orosz hadsereg és a szakadárok: Bahmut városát már korábban is érték támadások, most újra lakóépületek kaptak találatot.
Previous slide
Next slide
Hol támadnak és milyen gondokkal néznek szembe most az oroszok?
Másutt az ukrán erők három orosz támadást vertek vissza Donyeck városától északra – közölte Facebook-bejegyzésében az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Tengerről indított rakéták vették célba az odesszai terület egyes részeit is, de a légelhárító egységek megsemmisítették őket – tették hozzá.
Az orosz erők támadást indítottak a harkivi frontvonal több települése ellen – jelentette az ukrán hadsereg.
Napi hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium szeptember 16-án azt írta, hogy a háború több mint hat hónapja után „az orosz emberhiány okozta kihívás egyre súlyosabbá válik”, ami arra késztette a Kremlhez köthető orosz katonai magánvállalatot, a Wagner-csoportot, hogy megpróbáljon elítélteket toborozni az ukrajnai harcokhoz, és ez „legalább július óta” folyik.
A brit hírszerzési közlemény szerint az elítélteknek büntetésük megváltoztatását és pénzt ajánlanak ösztönzésként.
Az orosz katonai akadémiák lerövidítik a kiképzést, és előrehozzák a kadétok diplomaosztását. „Ez szinte biztos, így a kadétokat be lehet vetni az ukrajnai hadművelet támogatására” – áll a jelentésben.
Ami a diplomáciai frontot illeti, Zelenszkij szeptember 15-én találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, aki politikai lendületet szeretne adni Ukrajna legújabb katonai eredményeihez, és szorgalmazza az előrelépést Ukrajna ellátásában légvédelmi rendszerekkel.
Zelenszkij éjszakai beszédében hangsúlyozta, hogy előrelépésre van szükség Ukrajna partnereivel a légvédelmi rendszerekről folytatott tárgyalásokon.
„Bizonyos országokkal már vannak megállapodásaink, a többiekkel tárgyalnak a diplomatáink” – mondta.
Szeptember 15-én a Fehér Ház további hatszázmillió dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok ezzel is támogassa Kijev ellentámadását.
A Fehér Ház feljegyzése szerint Joe Biden amerikai elnök élne azzal az elnöki jogkörrel, amely lehetővé teszi számára, hogy engedélyezze fegyverek átadását az amerikai készletekből.
A segély felszerelésekből és szolgáltatásokból, valamint kiképzésből áll – olvasható a Fehér Ház közleményében, amely a fegyverek típusáról nem közölt részleteket.