Oroszország „mindenhol a halál nyomát” hagyja maga mögött – mondta Volodimir Zelenszkij elnök, miután szeptember 15-én új tömegsírra bukkantak Ukrajna északkeleti, harkivi területén, az ukrán erők által nemrégiben felszabadított Izjumban.
„Tömegesen eltemetett embereket találtak Izjumban, a harkivi területen – mondta Zelenszkij éjszakai videóbeszédében. – Már megkezdődtek a szükséges eljárások.”
„Bucsa, Mariupol és most, sajnos, Izjum” – mondta Zelenszkij, felidézve más olyan ukrán városok nevét, ahol a hatóságok közlése szerint a visszavonuló orosz csapatok civilek tömegsírjait és háborús bűnök bizonyítékait hagyták maguk után.
„Oroszország mindenütt halált hagy maga után, ezért felelősségre kell vonni” – mondta.
Zelenszkij nem árulta el, hány holttestet találtak, azt mondta, hogy szeptember 16-án újabb információkat tesznek közzé.
Az eddigi legnagyobb
Az ukrán védelmi minisztérium szerint azonban legalább 440 holttestre bukkantak a helyszínen.
„Tömegsírokat fedeztek fel Izjumban az oroszoktól való felszabadulás után” – írta a minisztérium Twitteren.
„Az eddigi legnagyobb temetkezési helyen 440 jelöletlen sír található” – közölte a minisztérium.
Orosz katonák ezrei menekültek el Izjumból múlt héten, miután megszállva tartották és a harkivi terület logisztikai csomópontjaként használták a várost. Nagy mennyiségű lőszert és felszerelést hagytak maguk után.
Oleh Kotenko, a különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős biztos korábban azt mondta az RFE/RL-nek, hogy először 20-25 holttestet találtak a tömegsírban, ahova ukrán katonákat temettek.
Szerhij Bolvinov, a harkivi területi rendőrség főnyomozója közölte: „Néhányan tüzérségi tűzben haltak meg (…) mások légicsapásban.”
Az ukrán jelentéseket nem tudták még ellenőrizni. Oroszország, amely tagadja, hogy civileket venne célba, egyelőre nem kommentálta a híreket.
Zelenszkij szeptember 14-én Izjumba utazott, és részt vett azon az ünnepségen, amelyen felvonták az ukrán zászlót a felszabadított város fölé. Izjum az egyik legnagyobb város, amelyet az ukrán csapatok a közelmúltban az ország keleti részén végrehajtott villámoffenzívájuk során visszafoglaltak.
Hol támadnak és milyen gondokkal néznek szembe most az oroszok?
Másutt az ukrán erők három orosz támadást vertek vissza Donyeck városától északra – közölte Facebook-bejegyzésében az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Tengerről indított rakéták vették célba az odesszai terület egyes részeit is, de a légelhárító egységek megsemmisítették őket – tették hozzá.
Az orosz erők támadást indítottak a harkivi frontvonal több települése ellen – jelentette az ukrán hadsereg.
Napi hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium szeptember 16-án azt írta, hogy a háború több mint hat hónapja után „az orosz emberhiány okozta kihívás egyre súlyosabbá válik”, ami arra késztette a Kremlhez köthető orosz katonai magánvállalatot, a Wagner-csoportot, hogy megpróbáljon elítélteket toborozni az ukrajnai harcokhoz, és ez „legalább július óta” folyik.
A brit hírszerzési közlemény szerint az elítélteknek büntetésük megváltoztatását és pénzt ajánlanak ösztönzésként.
Az orosz katonai akadémiák lerövidítik a kiképzést, és előrehozzák a kadétok diplomaosztását. „Ez szinte biztos, így a kadétokat be lehet vetni az ukrajnai hadművelet támogatására” – áll a jelentésben.
Új légvédelmi rendszerek Ukrajnának
Ami a diplomáciai frontot illeti, Zelenszkij szeptember 15-én találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, aki politikai lendületet szeretne adni Ukrajna legújabb katonai eredményeihez, és szorgalmazza az előrelépést Ukrajna ellátásában légvédelmi rendszerekkel.
Zelenszkij éjszakai beszédében hangsúlyozta, hogy előrelépésre van szükség Ukrajna partnereivel a légvédelmi rendszerekről folytatott tárgyalásokon.
„Bizonyos országokkal már vannak megállapodásaink, a többiekkel tárgyalnak a diplomatáink” – mondta.
Szeptember 15-én a Fehér Ház további hatszázmillió dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok ezzel is támogassa Kijev ellentámadását.
A Fehér Ház feljegyzése szerint Joe Biden amerikai elnök élne azzal az elnöki jogkörrel, amely lehetővé teszi számára, hogy engedélyezze fegyverek átadását az amerikai készletekből.
A segély felszerelésekből és szolgáltatásokból, valamint kiképzésből áll – olvasható a Fehér Ház közleményében, amely a fegyverek típusáról nem közölt részleteket.