Oroszország a béketárgyalások keddi fordulóját követően bejelentette katonai tevékenységének jelentős visszafogását Kijev és Csernyihiv térségében.
Az egyeztetések utáni nyilatkozatok sokak szerint bizonyos reményre adnak okot a brutális háborús konfliktus rendezésével kapcsolatban.
„Gyakorlati síkra léptek a tárgyalások az Ukrajna semlegességéről és atomfegyver-mentességéről szóló megállapodásról és a biztonsági garanciákról, így az a döntés született, hogy a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkentjük a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében” – közölte Alekszandr Fomin orosz védelmiminiszter-helyettes Isztambulban, hozzátéve, hogy a lépés megnyitja az utat a további tárgyalások előtt.
Bár az intézkedés a jóindulat jeleként is értelmezhető, egyesek kiemelték, hogy az orosz hadsereg offenzívája mára szinte teljesen megakadt számos térségben, ráadásul az inváziós erők hatalmas veszteségeket szenvedtek el a váratlanul heves ukrán ellenállás miatt.
Az ukrán fegyveres erők vezetése arról számolt be, hogy máris észlelhető a visszavonulás Kijevnél és Csernyihivnél, az amerikai védelmi minisztérium ugyanakkor ezt nem erősítette meg.
Előrelépés jöhet?
A béketárgyalások korábban semmilyen eredményre nem vezettek, nem sikerült beszüntetni a már több mint egy hónapja tartó, civilek ezreinek életét követelő háborút Ukrajnában, amely miatt hatmillió ember kényszerült lakóhelye elhagyására az országon belül, mintegy négymillióan pedig külföldre menekültek.
Az ukrán delegáció kedden közölte, hogy Ukrajna szilárd biztonsági garanciákért cserébe vállalná a semlegességet, egészen pontosan azt, hogy nem lesz tagja semmilyen katonai szövetségnek, illetve nem hozhatnak létre a területén támaszpontokat külföldi országok.
Mint írták, a NATO kollektív védelemről szóló, ötödik cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciák elfogadásáról lehetne szó, amelyek alapján támadás esetén több ország közösen védené meg Ukrajnát. Ilyen lehetne az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Lengyelország, Nagy-Britannia vagy Törökország is.
Kijev emellett kész az annektált Krím félsziget státuszáról tizenöt éves konzultációs időszakot indítani, de bármilyen megállapodás kizárólag a teljes körű tűzszünet elrendelését követően léphetne életbe.
Az orosz fél még nem ismertette álláspontját az ukrán javaslatokról.
Az ukránok visszafoglaltak egy települést Kijev környékén
Folytatódó támadások
Oroszország hadereje a tárgyalások idejére sem függesztette fel támadásait, például rakétacsapást mértek egy kőolajraktárra Ukrajna nyugati részén, illetve lerombolták az önkormányzat épületét a déli Mikolajivban, amelyet korábban nem sikerült elfoglalniuk. Utóbbi támadásban hét ember életét vesztette, huszonkét másik pedig megsebesült.
„Borzalmas. Megvárták, hogy az emberek munkába menjenek, mielőtt lebombázták az épületet. Én elaludtam reggel, szerencsés vagyok” – mondta Vitalij Kim regionális kormányzó.
Az ukrán védelmi erők eközben sikerrel visszafoglalták a főváros közelében lévő Irpinyt, a kormány szerint azonban az orosz katonák megpróbálhatják ismét ellenőrzésük alá vonni a stratégiai fontosságú települést.
Zelenszkij ismét a nyugati államokat ekézte, amiért szerinte nem hajlandók kellő keménységgel fellépni Moszkvával szemben. Úgy vélekedett, hogy részben ők is felelősek a pusztításért, mert nem látják el országát az önvédelemhez szükséges fegyverekkel. „A félelem mindig bűnrészessé tesz” – szögezte le.