Oroszország ukrajnai beavatkozásának végcélja a keleti országrész egyes területeinek „de facto integrálása”, s ezért az Európai Unió részéről határozottabb fellépésre van szükség – figyelmeztetett az EU külügyi szolgálata (EEAS) egy készülő jelentésében.
A huszonhét EU-tagállam kormányai között köröztetett dokumentum szerint a közösségnek keményebben kell fellépnie az Ukrajnával szembeni orosz agresszió ellen.
Az oroszbarát erők és az ukrán hadsereg 2014 óta tartó, kelet-ukrajnai konfliktusában eddig nagyjából 13 ezer ember vesztette életét, míg több mint egymillióan lakóhelyük elhagyására kényszerültek. A feszültség előző hónapban ismét kiéleződött, miután Oroszország több mint 100 ezer katonát sorakoztatott fel Ukrajna határain.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a Nyugat élesen tiltakozott a csapatösszevonások ellen, Moszkva pedig végül visszavonta erői nagy részét.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt heti kijevi látogatásán bírálta az orosz katonai mozgolódást.
Az EU ugyanakkor nem tud egységes álláspontra jutni az Oroszország-politikát illetően, több tagállam is ellenzi a kapcsolat további romlásával járó intézkedéseket. Sok elemző gyengének találja a blokk Ukrajna melletti kiállását.
Keményebb fellépés szükséges
A Szabad Európa által megszerzett dokumentum több intézkedésre javaslatot tesz, ezek közé tartozik, hogy az EU támogassa Ukrajna energiafüggőségének mérséklését, továbbá segítse a „védekezést a hibrid fenyegetések, köztük a kibertámadások és a dezinformáció ellen”.
Ebben arra figyelmeztettek: Moszkva végső célja, hogy „elnyelje”, vagyis „de facto integrálja” Oroszországba az ukrán kormány ellenőrzésén kívül eső, Donyec-medencei területeket, és ennek érdekében például törvénytelen választásokat szerveznek, orosz útlevelet adnak a helyi lakosoknak.
Az EEAS keményebb fellépést sürgetett a kelet-ukrajnai, valamint a 2014-ben törvénytelenül annektált Krím-félszigeti lakosoknak kiadott orosz útlevelek el nem ismerése érdekében.
Jelentés a lövészárokból: exkluvíz fotók az ukrán frontvonalról
Felszólítják emellett az EU-t, hogy segítse Ukrajnát a koronavírus elleni oltási programjában, így megelőzve, hogy tovább gyengüljön az ország egy elhúzódó egészségügyi és társadalmi-gazdasági válságban.
A dokumentumot brüsszeli források szerint a következő hetekben önthetik végső formába.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírói kérdésre válaszolva csütörtökön azt közölte, hogy „Oroszország nem tervez senkit ’elnyelni’, ilyet a múltban sem tett”.
