Állítólag több ezer közép-ázsiai csatlakozott az orosz erőkhöz Ukrajnában. Egy ukrán állami projekt, az I Want To Live (Élni akarok) nemrégiben közzétett egy listát azokról a közép-ázsiai férfiakról, akik Ukrajnában haltak meg vagy tűntek el.
Szundet Pernebek tavaly költözött Oroszországba, hogy egy új, jövedelmező állást vállaljon, amelyből finanszírozhatja esküvőjét.
Májusban azonban a 26 éves kazahsztáni származású fiatalember felkerült azon külföldiek listájára, akik Oroszország oldalán harcolva vesztették életüket a közel négy éve tartó ukrajnai háborúban. Az ő nevét is tartalmazó listát az államilag támogatott ukrán projekt, az „Élni akarok” tette közzé, amely az orosz oldalon harcoló külföldieket azonosítja.
„Miután a fiam Oroszországba ment, körülbelül öt-hat hónapig rendszeresen telefonált az anyjának” – mondta Pernebek apja, Baujrzsan a Szabad Európa kazah szolgálatának.
„Az utolsó telefonbeszélgetésünk során azt mondta: „10 napig egy erdős területen fogok dolgozni, és ott rossz a térerő, úgyhogy ne aggódj [ha nem telefonálok]. Azóta nem hallottunk felőle.”
Pernebek szülei felvették a kapcsolatot a kazah nagykövetséggel Moszkvában, hogy segítsenek megtalálni fiukat, de nem kaptak választ. Azt mondták, hogy jól fizető állást ajánlottak neki Oroszországban, és nem tudják, hogyan került Ukrajnába.
Pernebek apja elmondta, hogy a család jelképest temetést tartott fiának, de azt is hozzátette, hogy nem adja fel a keresést. „Imádkoztunk érte, megtartottuk a temetését, de amíg nem látom a saját szememmel, és nem temetem el magam, addig nem adom fel a keresést” - jelentette ki.
Pernebek valószínűleg azon több száz közép-ázsiai között van, akik meghaltak vagy eltűntek, mióta Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen - állítja az I Want To Live projekt, amely rendszeresen frissíti listáját. A lajstromban több mint 400 tádzsik, közel 300 kazah, több mint 100 üzbég, valamint több tucat türkmén és kirgiz található.
Úgy gondolják, hogy több ezer közép-ázsiai férfi csatlakozott az orosz hadsereghez Ukrajnában. Néhányukat jövedelmező állásajánlatok csábították. Mások, főként elítéltek és fogva tartottak, kénytelenek voltak csatlakozni.
Az Ukrajnában harcoló közép-ázsiaiak pontos száma nem ismert. Az I Want To Live becslése szerint legalább 3000 férfiről lehet szó. Adataik harctéri jelentésekből, foglyok kihallgatásából és eltűnt szeretteiket kereső családok felhívásaiból származnak. A Szabad Európa ezek hitelességét nem tudta független forrásból ellenőrizni.
„A lista nem teljes” – mondta Vitalij Matvienko, a projekt szóvivője a Szabad Európának. „A meghalt vagy eltűnt kazah állampolgárok valós száma valószínűleg többszöröse a közzétettnek.”
„Havonta több mint 50 kérelem érkezik hozzánk csak Kazahsztánból, ahol a családok keresik eltűnt szeretteiket” – tette hozzá Matvienko.
Szakértők szerint a közép-ázsiaiaknak az orosz háborúban való részvételét elsősorban a szegénység és a munkahelyek hiánya, valamint a sikeres orosz propaganda ösztönzi.
„Néhány embert befolyásol az orosz propaganda. Orosz tévét néznek, és azt hiszik, hogy nemes célért harcolnak” – mondta Ermek Szeitbattalov kazah katonai elemző a Szabad Európának. „Másokat egyszerűen csak becsapnak a magas fizetés vagy az orosz állampolgárság ígéretével.”
Szeitbattalov hozzátette, hogy a régióban tapasztalható magas munkanélküliség és alacsony bérek megkönnyítik az orosz toborzók dolgát, akik olyan közép-ázsiaiakat céloznak meg, akik kétségbeesetten próbálnak élelmet tenni a családi asztalra.
„Bármelyik állásportált megnyitva láthatunk hirdetéseket [Oroszországban, például] Szibériába, Irkutszkba vagy a Távol-Keletre – magas fizetések, könnyű munkák. Ezeknek az ajánlatoknak a hátterében [katonai] toborzók állnak, akik embereket küldenek a háborús övezetbe” – mondta Szeitbattalov.
Akbar Qurbonov, egy 23 éves üzbég migráns munkás elmondta, hogy aláírt egy jövedelmező állásajánlatot, amely szerint sofőrként dolgozna az Ukrajnával határos orosz Rosztov-on-Don tartományban.
A Szabad Európa által megszerzett videofelvételen Qurbonov arról beszél, hogy később rájött, hogy a munkaszerződés valójában az orosz hadseregbe való belépésről szóló megállapodás volt, és végül Ukrajna keleti részén, Luhanszkban kötött ki, amely területet nagyrészt az orosz erők ellenőrzik. A felvételeken Qurbonov az üzbég hatóságokat kéri, hogy segítsenek neki hazatérni.
A Szabad Európa ezeket az állításokat sem tudta független forrásból ellenőrizni.
Qurbonov édesanyja, Ruzigul Boboeva a Szabad Európának elmondta, hogy megkérte az üzbég hatóságokat, hogy hozzák vissza fiát Ukrajnából, de alig kapott segítséget.
Moszkva több száz közép-ázsiai állampolgárt toborzott börtönökből, fogva tartási létesítményekből és bevándorlási fogdákból Oroszország egész területén.
A közép-ázsiai kormányok többször is figyelmeztették állampolgáraikat, hogy ne vegyenek részt külföldi katonai konfliktusokban, ami hosszú börtönbüntetéssel sújtható bűncselekmény. Eddig azonban csak néhány eset jutott el a bíróságok elé.
