Közép-Ázsia az ukrán támadások miatt bevezetett orosz üzemanyag-exportkorlátozások hatásaival küzd. Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban áremelkedéshez és üzemanyaghiányhoz vezetett az intézkedés, Üzbegisztán és Kazahsztán megpróbálja saját forrásait használva pótolni a hiányt.
Az orosz olajfinomítókat mért sorozatos ukrán támadások után Oroszország üzemanyaghiánnyal és áremelkedéssel küzd.
Egyes régiókban hosszú sorok alakultak ki a benzinutaknál. Az ellátás biztosítása érdekében Moszkva megtiltotta vagy korlátozta a benzin és a dízel exportját.
A lépés üzemanyaghiányhoz és áremelkedéshez vezetett néhány, az orosz energiától erősen függő közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban.
Tádzsikisztán a leginkább érintett
Tádzsikisztán, amely szinte az összes üzemanyagát főként Oroszországból importálja, a leginkább érintett országok közé tartozik.
Moszkva stratégiai partnereként és szoros szövetségeseként az ország továbbra is kétoldalú importmegállapodások keretében kap orosz üzemanyagot.
Közép-Ázsia legszegényebb országában azonban az árak nyár óta meredeken emelkedtek, Oroszország ugyanis nyáron korlátozta először az energiaexportot. Egy liter normál benzin jelenleg 1,30 dollárba kerül Tádzsikisztánban, ez a legmagasabb ár a régióban.
Az orosz exporttal kapcsolatos bizonytalanság arra kényszerítette az országot, hogy módosítson energiafogyasztási szokásain. Dushanbéban sok taxi és tömegközlekedési jármű áttért a cseppfolyósított földgázra vagy az elektromos meghajtásra, elhagyva a benzint.
Az ország éves benzinimportja Oroszországból így is elérheti az év végére az ötszázezer tonnát, ami jelentős növekedést a 2024-es négyszázötvenegyezer tonnához képest.
Kirgizisztán sebezhető
Kirgizisztán a benzin és dízel több mint kilencven százalékát Oroszországból importálja.
A Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Unió tagjaként Kirgizisztán mentesül az orosz exporttilalom alól.
Ennek ellenére az ország nyár óta áremelkedésekkel, szállítási késésekkel és ideiglenes üzemanyaghiánnyal küzd.
Szakértők szerint Kirgizisztán azért sebezhető, mert szinte teljes mértékben az orosz importtól függ. Az ország, Tádzsikisztánhoz hasonlóan, rendelkezik energiaforrásokkal, de nincs kapacitása az olajfinomítására.
„Rövid távon kevés valódi alternatíva létezik az orosz ellátással szemben” – mondta Nurgul Akimova közgazdász a Szabad Európa kirgizisztáni szolgálatának. „Mindezek az alternatívák jelentős infrastrukturális beruházásokat igényelnek, és drágábbak lesznek, mint a jelenlegi orosz ellátás.”
Üzbegisztán más beszállítókhoz fordult
Üzbegisztán továbbra is importál orosz benzint és dízelüzemanyagot az orosz vállalatokkal kötött kormányzati szerződések keretében.
Mivel azonban nem akar túlságosan függővé válni Oroszországtól, Közép-Ázsia legnépesebb országa növelte üzemanyag-importját Kazahsztánból és Türkmenisztánból, Közép-Ázsia két legnagyobb exportőrétől.
Üzbegisztán nagy kőolajkészletekkel rendelkezik, de hiányzik az infrastruktúra a termelés növeléséhez, ami 2024-ben csak körülbelül hatvanháromezer hordó volt naponta.
Taskent az elöregedő energiainfrastruktúra korszerűsítésével és külföldi befektetések vonzásával tervezi növelni kőolajtermelését.
Kazahsztán nagyrészt önellátó
Szomszédjaival ellentétben Kazahsztán nagyrészt önellátó az energiaellátás terén. Az ország nagy energiatartalékokkal és az olajfinomításhoz szükséges technológiával is rendelkezik.
Kazahsztán évente körülbelül tizennégymillió tonna kőolajterméket állít elő – ez a legnagyobb mennyiség Közép-Ázsiában –, és évente további 1,2 millió tonnát importál Oroszországból.
Az országot azonban még így is érintik az orosz olajfinomító-hálózat zavarai.
Májusban Asztana hat hónapos tilalmat rendelt el a kőolajtermékek exportjára, és szigorúan fellépett a határon átnyúló üzemanyag-csempészet ellen.
A lépéssel az országon belüli hiányt akarták megelőzni. A korlátozások novemberben járnak le.
A kazah kormány bejelentette, hogy 2040-ig növelni kívánja az üzemanyag-exportot a közép-ázsiai országokba, valamint Kínába és Indiába.
Türkmenisztán továbbra is elszigetelt
Türkmenisztán hatalmas kőolaj- és gázkészletei, valamint a kormány szigorú termelésellenőrzése viszonylag stabilan tartják az ország belföldi piacát.
A támogatott belföldi árak azt jelentik, hogy a türkmén fogyasztók nagyrészt védve vannak a külső zavaró tényezőktől.
„Türkmenisztán az egyetlen ország a régióban, amely minden típusú energiaforrással rendelkezik bőségesen” – mondta Marat Musuraliev közgazdász a Szabad Európa kirgiz szolgálatának.
Október 3-án az ország bejelentette, hogy 2025 első kilenc hónapjában túllépte a benzin- és dízelgyártási célkitűzéseit, de ezt a Szabad Európa kirgiz szolgálata nem tudta függetlenül forrásokból ellenőrizni.
Türkmenisztán naponta körülbelül kétszázhetvenötezer hordónyi nyersolajat és folyékony üzemanyagot termel.
A szomszédos Kazahsztánhoz hasonlóan ez a posztszovjet ország is profitált az energiaipar változásából, és több kőolajterméket exportált a régió piacaira.
Sajtóértesülések szerint Asgabat növeli exportját a szomszédos Üzbegisztánba és Afganisztánba.
