Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Oroszország elleni EU-szankciók: a magyar kormány elengedte az olajárplafont


Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója Kijevben 2022. szeptember 15-én
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója Kijevben 2022. szeptember 15-én

Nem érinti a magyar vezetékes kőolajimportot az az olajárplafon, amelynek bevezetéséről döntöttek az Oroszországot sújtó, sorrendben nyolcadik szankciós csomag részeként az EU27-ek. A korlátozó intézkedéseket úgynevezett írásos eljárás keretében csütörtök délelőtt véglegesíthetik.

Viszonylag rövid időn belül létrejött a konszenzus az EU-tagállamok nagykövetei között az Ukrajna elleni orosz agresszió februári kezdete óta nyolcadik szankciós csomagról, amelynek legfontosabb eleme a tengeren szállított orosz kőolajimport árának maximálása. Ettől a lépéstől a Nyugat nemcsak az orosz olajbevételek érdemi csökkentését reméli, de azt is, hogy az intézkedésnek nem lesz árfelhajtó hatása, és harmadik országok is könnyebben azonosulnak majd vele.

Tagállami kivételezések

A korábbi szankciós csomagokhoz hasonlóan számos tagállam kivételezést kért és kapott az intézkedések alól. A világ legnagyobb gyémánttőzsdéjével rendelkező Belgium például elérte, hogy a világ egyik legnagyobb gyémántexportőre, az orosz Alrosa ne kerüljön fel a szankciós listára. Ugyancsak Belgium és Olaszország derogációt járt ki bizonyos acéltermékek számára az embargó alól, amelyeket acélgyáraik nem képesek máshonnan pótolni.

Málta a többi országhoz képest három hónappal később vezetheti be az Oroszországból importált kőolajra később, nemzetközi szinten megállapítandó maximális árat. Magyarország – amelytől Orbán Viktor miniszterelnök néhány nappal ezelőtti nyilatkozatai alapján sokan újabb vétóra számítottak – ugyanakkor nem állt útjába az olajársapkának, jóllehet az tényszerűen energiaszankciónak számít, és potenciálisan érzékenyen érinti az orosz költségvetési bevételeket.

A magyar olajderogációt nem érinti

Megfigyelők szerint a magyar engedékenység magyarázata az, hogy a kormány által még a nyáron az uniós olajembargós döntés során az orosz vezetékes kőolajszállításra kialkudott derogációt semmilyen formában nem érinti az olajszektort sújtó legújabb korlátozó intézkedés. Így Magyarország csővezetéken keresztül továbbra is behozhat orosz kőolajat és bizonyos olajipari termékeket is.

Az eredetileg G7-es szinten elfogadott olajárplafont az uniós szankciók közé beemelő intézkedés a rögzített ársapka felett megtiltja a harmadik országokba irányuló orosz tengeri kőolajszállítmányok biztosítását és viszontbiztosítását. Nem tiltaná viszont azt, hogy harmadik országok az árplafonon vagy az alatt továbbra is vásároljanak orosz kőolajat.

Az új intézkedés nem változtat azon a korábbi döntésen, amely alapján az EU az év végéig teljesen leállítja a tengeri orosz kőolajimportot. Az olajembargó alól kivételt képez a csővezetéken keresztül az EU-ba (alapvetően Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba) szállított orosz kőolaj.

A sorrendben nyolcadik uniós szankciós csomag, amely közvetlen válasz négy kelet- és délkelet-ukrajnai megye törvénytelen népszavazás útján történő elcsatolására, tovább szigorítja és újabb orosz kiviteli cikkekre is kiterjeszti (drágakövek, papír, vegyi anyagok, dohánytermékek, műanyagok stb.) a szankciókat, és a technológiatranszferek terén is tovább szigorít a korlátozásokon.

A pátriárka ezúttal is megúszta

Az eddigi utolsó körben az EU további harminc természetes és hét jogi személlyel is kiegészítette a szankciós listát, amely mostantól már 1262 személyt és 118 orosz intézményt, illetve vállalkozást tartalmaz.

Az újonnan szankcionált személyek közül a legtöbben aktív szerepet vállaltak a törvénytelen népszavazások megszervezésében, illetve az annak érdekében kifejtett propagandában. Ennek tudható be az, hogy három ismert orosz énekes is feketelistára került. A lista nem kevesebb mint hat védelmiminiszter-helyettes nevét is tartalmazza, és – érdekességként – csak most került sorra a Putyin elnök és a Russzkij Mir főideológusának tartott Alekszandr Dugin, akinek a lánya nemrég Moszkvában merénylet áldozata lett.

Az előkészületek során egyes országok ismét megpróbálták Kirill orosz egyházfőt is szankciókkal sújtani, de miként korábban, ezúttal is a magyar kormány hiúsította meg a pátriárka feketelistára helyezését.

A konfliktus eszkalációs pályáját látva valószínűsíthető, hogy nem a mostani az utolsó szankciós csomag. Az egyik jövőbeni célpont az orosz földgázszállítás lehet egy, a kőolajhoz hasonló importársapka formájában. A magyar miniszterelnök azonban több alkalommal is azt nyilatkozta, hogy megvétózna egy ilyen intézkedést.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG