Az orosz hadsereg a heves ellenállás dacára átvette az ellenőrzést a hetek óta ostromlott, stratégiai fontosságú Szeverodonyeck felett, ahol az ukrán védelmi erők súlyos veszteségeket szenvedtek.
Moszkva fegyverletételre szólította fel a szeverodonyecki Azot vegyi üzem föld alatti létesítményeiben menedéket kereső ukrán katonákat, azt ígérve, hogy humanitárius folyosót biztosítanak az ott rekedt civilek számára, Kijev azonban eddig nem reagált az ajánlatra.
A brit védelmi minisztérium arról számolt be szerdai jelentésében, hogy a katonák mellett több száz civil tartózkodik a bunkerekben.
Mint írták, rendkívül valószínűtlen, hogy a Kreml a február 24-én megindított invázió tervezésekor ilyen heves ellenállásra számított, ezt tapasztalva pedig olyan városi hadviselési taktikát kezdett alkalmazni, amely nagymértékben támaszkodik a tüzérségre, súlyos pusztítást okozva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd éjszakai videóüzenetében ismét azt hangoztatta, hogy korszerű rakétavédelmi fegyverekre van szükségük, és semmi nem indokolhatja a partnerországok részéről a szállítások késlekedését.
„Folyamatosan azt mondjuk partnereinknek, hogy Ukrajnának modern rakétavédelmi fegyverekre van szüksége. Országunk nem rendelkezik ilyenekkel a megfelelő szinten, viszont a legnagyobb szükség Ukrajnában van rájuk, és most” – jelentette ki, elismerve, hogy fájdalmas veszteségeket szenvedtek az utóbbi hetekben.
Mihail Mizincev vezérezredes, az orosz Nemzeti Védelmi Irányítóközpont vezetője ígéretet tett arra, hogy szerdán reggel 8 órától humanitárius folyosót nyitnak az Azot üzemben rekedt civilek biztonságos kimenekítése érdekében. Tájékoztatása szerint az érintetteket a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt lévő Szvatovóba szállítanák, mintegy hatvan kilométerre északra Szeverodonyecktől.
Ukrajna egyelőre nem reagált a javaslatra, az ország vezetése azonban korábban az emberi jogok megsértésével vádolta meg Mizincevet a szinte porig rombolt Mariupol hónapokon át tartó ostromával összefüggésben.
Zelenszkij tudatta, hogy veszteségeket szenvedtek Harkiv térségében is, ahol Oroszország jelenleg az állásai megerősítésén dolgozik, miután korábban egyszer már kiszorult a régióból.
Viták a fegyverszállítások körül
Anna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes közölte, hogy országa a Nyugattól kért fegyvereknek mindössze mintegy tíz százalékát kapta meg eddig. „Nem számít, hogy milyen keményen próbálkozik Ukrajna, hogy mennyire professzionális a hadseregünk, a nyugati partnerek segítsége nélkül nem fogjuk tudni megnyerni ezt a háborút” – fogalmazott.
Több ország is ígéretet tett korszerű fegyverek szállítására, ez azonban nyilatkozataik szerint időbe telik. Ezzel kapcsolatban Maljar úgy vélekedett, hogy világos időkeretet kellene szabni ennek, ugyanis „minden egyes nap késlekedés során ukrán katonák és civilek életéről van szó”.
A partnerországok védelmi miniszterei szerdán ülnek össze Brüsszelben, hogy a fegyverszállításokról egyeztessenek a NATO nem sokkal később kezdődő védelmi miniszteri találkozóját megelőzően. A tárgyalást a csaknem ötven ország között Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter fogja vezetni – közölték diplomáciai források.
Az egyeztetésen a NATO hivatalosan nem képviselteti magát, így próbálva elkerülni, hogy katonailag is bevonódjon Oroszország és Ukrajna konfliktusába, ráadásul az ülésen el nem kötelezett államok is részt vesznek, nem csak az észak-atlanti szövetség tagjai.
Ennek ellenére a katonai szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg kedden aláhúzta, hogy fokozni kellene a nehézfegyverek szállítását Ukrajnának, és tudatta, hogy a NATO ezen dolgozik, de részleteket nem árult el.
„Fogytán a lőszer” – Élet a dél-ukrajnai mikolajivi fronton
„Az orosz győzelem az EU és a NATO teljes kudarca lenne”
Előző nap Mark Rutte holland és Mette Frederiksen dán kormányfő fogadta Stoltenberget, valamint Belgium, Lengyelország, Lettország, Portugália és Románia vezetőit a júniusi madridi NATO-csúcsra készülve.
„Mivel nem kerülhet sor közvetlen konfrontációra NATO-katonák és Oroszország között, biztosítanunk kell Ukrajna hozzáférését minden szükséges fegyverzethez, hogy meg tudja vívni a háborút” – mondta Rutte.
Lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki hasonlóan nyilatkozott, és azon véleményének adott hangot, hogy a Nyugat támogatása nem volt elégséges eddig. „Nem tettünk eleget Ukrajna védelme, az ukrán emberek, illetve szabadságuk és szuverenitásuk támogatása érdekében” – szögezte le a szállítások felgyorsítását sürgetve.
Hozzátette: odaveszne a nyugati országok hitelessége, ha Ukrajna elvesztené a háborút Oroszországgal szemben. „Ez az Európai Unió, az értékeink és a NATO teljes kudarca és katasztrófája lenne” – emelte ki.
Egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselő pedig rámutatott, hogy Szeverodonyeck és ezzel Luhanszk régió szinte teljes elfoglalásával kritikus ponthoz érkezett az ukrajnai háború.
„Úgy gondolom, hogy hamarosan eljutunk arra a pontra, ahol vagy az egyik, vagy a másik fél bizonyul sikeresnek. Vagy az oroszok elérik Szlovjanszkot és Kramatorszkot, vagy az ukránok megállítják őket. Ha az ukránok meg tudják tartani a vonalat ekkora túlerővel szemben, az számítani fog” – mondta.
