A magyar kormány szerint fizikai, ellátásbiztonsági kérdés, hogy közpénzből vesznek-e orosz gázt az ország energiaigényének ellátására. Az Európai Unió más országai szerint inkább morális és geopolitikai, hiszen Magyarország is elég gyorsan le tudna válni az orosz gázról, ha lenne rá szándék, Oroszország ugyanis háborús agresszor, a háborúi finanszírozásának pedig egyik legfőbb bevételi forrása a máshova nehezen eljuttatható földgáz.
A magyar állam egyelőre pont az ellenkező irányba mozog, egyre több orosz gázt vásárol. Részben azért, mert így viszonteladással anyagilag ki tudja használni a megtámadott Ukrajna kiszolgáltatott helyzetét, másrészt a kormányzati megnyilatkozásokból az is egyértelmű, hogy a magyar kormány hosszabb távon is döntő szerepet szán az orosz gáznak a hazai energiaellátásban.
A közelmúltbeli uniós példák azt mutatták, hogy több, korábban erősen gázfüggő ország nagyobb költségnövekedés nélkül le tudta cserélni az orosz gázt más forrásra. A teljes uniót nézve a háború előtti, közel 150 milliárd köbméternyi éves orosz gázimport tavalyra harmincmilliárd köbméter alá csökkent, idén pedig várhatóan még tovább fog. Még úgy is, hogy párhuzamosan ezzel a magyar MVM rekordszintre pörgette fel az orosz gáz vásárlását. Pontosan nem lehet tudni, de a magyar állam akár évi hatmilliárd köbméter gázt is vásárolhat a Gazpromtól.
Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy ha az aktuális magyar kormány 180 fokos fordulattal mégis leválna az orosz gázfüggőségről, mik lennének a lépések. Ehhez a legelismertebb magyar energiapiaci agytröszt, a Regionális Energiapiaci Kutatóközpont (REKK) kapcsolódó tanulmányát vettük alapul. Ők megnézték a keresleti oldal csökkentési lehetőségeit, azaz leegyszerűsítve azt, hogy hol bánnak pazarlóan a gázzal, illetve hogy hol lehet olcsón és gyorsan helyettesíteni mással. A kínálati oldalt is vizsgálták, hogy mennyivel lenne drágább máshonnan beszerezni.
Ismert és világos módszerekkel 37 százalékkal lehetne csökkenteni a hazai gázfelhasználást 2030-ig a háború előtti szinthez képest, és
egyértelműen teljesen le lehetne válni az orosz gázról.
Sőt, ha holnaptól örökre megszűnne minden vezetékes orosz gázimport Magyarország számára, az sem jelentene ellátásbiztonsági kockázatot, de még csak igazán komoly gázáremelkedést sem.
Sokat lehet megtakarítani a lakóházaknál
Sokáig nagyjából évi tízmilliárd köbméter körül mozgott a teljes magyarországi gázfogyasztás. Ez tavalyra a rezsicsökkentés módosítása, az ipar alkalmazkodása és kisebb részben az enyhe tél miatt közel ötödével csökkent, nagyjából 8,5 milliárd köbméterre. A legnagyobb felhasználási területek alapján a fogyasztás nagyjából felét az épületszektor teszi ki (rengetegen fűtenek és főznek gázzal), negyedét az energiaszektor (áramot és hőt termelnek földgázból), ötödét pedig az ipar.
Ennek megfelelően az épületeknél mutatkozott a legnagyobb megtakarítási potenciál is. Fontos, hogy tulajdonképpen jól sült el a 2022 közepétől meghirdetett rezsinövelés, a magyar lakosság ugyanis nagyon árérzékeny.
Orbán Viktor tavalyelőtt megcsinálta ugyanazt, amit Gyurcsány Ferenc 2006-ban: a választások előtt többször személyesen megígérte fő kampányüzenetként, hogy mindenképp marad a rezsicsökkentés, majd megválasztása után pár nappal mégsem. Pár hónappal később jött is egy brutális áremelés, adott szint felett hétszeresére emelve a lakossági gázárat. A szintet egyébként nem is sikerült elsőre észszerűen megadni, ugyanis a kormány egy köbméterben megadott számot kommunikált, noha eltérő lehet a hazai gáz fűtőértéke. Végül augusztus végére sikerült tisztázni a helyzetet.
A rezsicsökkentés miatt a lakosság nem spórolt, így változatlan fogyasztás mellett ez a hazai háztartások harmadát érintette volna. Az emberek azonban nagyon gyorsan és tartósan alkalmazkodtak az új árakhoz; nem csak azok kezdtek spórolni, akik átlag felett fogyasztottak.
Korábban sokan indokolatlanul túlfűtötték a lakásukat, átlag 21 fok fölé,
noha nemcsak olcsóbb, de egészségesebb is a 20–21 fok közötti hőmérséklet.
Ez sokat számít: ha csak a fűtési szezonban fűtenek az 1990 előtt épült családi házakban, és csak akkor, amikor otthon vannak, és két fokkal letekerik a fűtést, azzal több mint évi egymilliárd köbméter gázt spórolnak meg összesen. A REKK azon az állásponton van, hogy a további megtakarításhoz elkerülhetetlen egy nagy léptékű épületfelújítási hullám. Arról egyébként nincs pontos adat, hányan kezdtek maguktól szigetelésbe vagy egyéb épületenergetikai felújításba.
Az észszerűbb fogyasztás mellett megjelent egy másik irány: sokan átálltak fa- vagy hulladéktüzelésre a gáz helyett. A legszegényebbeknél ez nem tudatos döntés eredménye, hanem kényszerűség, aminek káros élettani és környezeti hatásai is vannak. Számukra egyrészt a tűzifapiaci szabályozás megújítását javasolja a tanulmány, illetve lakhatási és fűtési színvonaluk célzott javítását.
Ehhez kapcsolódóan: Kétszer annyi tűzifát éget el a magyar lakosság, mint amennyit hivatalosan kivágnak az országban
„A tanulmányban tett fő állításaink továbbra is állnak. A magyar gázfogyasztásban nagyon jelentős megtakarítási potenciál volt, aminek egy részét már meg is valósította a lakosság és az ipar, a megfogalmazott ajánlásaink mentén pedig mindnél láttunk valamilyen elmozdulást azóta” – mondta el Takácsné Tóth Borbála, a tanulmány projektvezetője.
Az ipari szereplők közül – különösen a nagyobbak – maguk alakították át a folyamataikat úgy, hogy hatékonyabban használják fel az energiát, illetve minél kevésbé legyenek kitettek a földgáznak – azzal együtt, hogy vannak olyan iparágak, ahol nem nagyon lehet kiváltani; például az olajfinomításnál, a műtrágya-, az acél- vagy a cementgyártásnál ez középtávon sem lesz megoldható. Az ipar földgázfelhasználása egyébként 2021-hez képest csaknem ötödével csökkent tavalyra.
„Az ipar különösen gyorsan és hatékonyan reagált, kifejezetten sok szereplő hajtott végre komoly beruházásokat azért, hogy kiváltsák a földgázt, elsősorban megújuló energiával vagy árammal. Azt gondoljuk, hogy az ipari szereplőknél megtörtént az energiahatékonysági lépések döntő része, vagy már tervben van” – fűzte hozzá a REKK kutató főmunkatársa.
A földgázzal működő erőművek 2021-ben még másfél milliárd köbmétert gázt égettek el a villamos energia előállításához. A REKK tanulmánya szerint ezek rövid távon nem kiválthatók, de 2030-ig akár még a tartalékpiacról is teljesen kivonhatók lehetnek az akkumulátorok a megújulóenergia-termelők és a fogyasztók bevonása mellett. A tartalékpiac az áramtermelés és a fogyasztás egyensúlyban tartása érdekében működő egyfajta rendelkezésre állási piac, hosszabb nevén kiegyenlítő-szabályozási kapacitáspiac.
„A tanulmányban azt mondtuk, hogy a tervben lévő új, kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművek helyett inkább más módon kellene pótolni a rendszerből hiányzó rugalmasságot. Ezek közül a mátrai nagy, 500 MW-os erőmű elkezdett megépülni, de a másik, kétszer 500 MW-os blokkból nem biztos, hogy lesz bármi. Ezekről tudni kell, hogy üzleti alapon nem épülnének meg, politikai döntés mentén jöhetnek létre. A már épülő gázos erőmű még megtérülhet, de a maradék rugalmassági igényt szinte biztosan egyéb eszközökkel lenne érdemes megoldani” – mondta Takácsné Tóth Borbála.
Ehhez kapcsolódóan: Reggel óta nem jön orosz gáz Európába Ukrajnán keresztül
Külön alrendszer a szintén földgázt használó távhőszektor. A tanulmány számításai szerint itt a legrosszabb esetben is tizenöt százalékkal csökkenthető a földgázfelhasználás az akkori éves 1,23 milliárd köbméterről. Ha sikerülne jelentősen növelni a megújulók arányát, akár félmilliárd köbméter alá is lehetne szorítani 2030-ig a szektor földgázfelhasználását.
Többek között a geotermikus energia lényegesen fokozottabb kihasználását javasolták a tanulmányban. Egyébként a magyar uniós elnökség kevés sikeres tevékenységei közé tartozik, hogy érdemben népszerűsíteni tudta a geotermikus energiát a szövetségen belül.
Csak plusz négy euró lenne, ha Putyin holnap örökre elzárná a gázvezetékeit
„A kínálati oldalra rátérve: itt kevésbé jeleskedik az ország, Magyarország az orosz gáz legnagyobb érkeztetési helye az EU-ban a déli útvonalon, és a hosszú távú szerződésen felül is vesz orosz gázt. Ennek az a nyilvánvaló piaci oka, hogy az orosz gáz jelenleg kicsit olcsóbb, mint a nyugatról érkező, így aki behozza, az elég jó üzletet tud csinálni. Ha az orosz gáz kiesne, akkor ebből fakadóan Magyarországon lenne a legnagyobb a drágulás” – mondta Takácsné Tóth Borbála.
Hozzátette, hogy REKK-nél modellezték a különböző lehetséges szcenáriókat. A globális piaci ártól függetlenül két-három euró/MWh árnövekedést fog hozni, ha többé nem érkezik gáz Ukrajna felől, ha pedig a déli útvonal is kiesik, azaz
az Európába érkező teljes orosz csővezetékes gázexport leáll, az Magyarországon négy euróval drágítaná az egységárat.
Nyugat-Európát már kevésbé, Ausztriában két-három euró pluszt jelentene. A négyeurós drágulás a jelenlegi tőzsdei árszint mellett nagyjából tízszázalékos áremelkedés lenne. A gázpiaci szakember fentiek mellett most is abszolút tarthatónak gondolja 2030-ig a földgázfelhasználás 37 százalékos csökkentését. „Úgy látom, hogy jó pályán van a gázfogyasztás csökkentése, tulajdonképpen nagyjából huszonnégyet meg is csináltunk a 37 százalékból. Ha jönne a többi javasolt lépés is, ha lenne épületfelújítási programunk, lenne geotermikustávhő-programunk és hasonlók, akkor biztosan és tartósan elérhető lenne a cél.”
