Idén először és alig néhány órával azután, hogy az oroszok hatalmas támadást indítottak ukrán energiacélpontok ellen, Oroszország és Ukrajna kicserélt ötven hadifoglyot. Zelenszkij elnök szerint ez is mutatja: elengedhetetlen a nyugati segítség az ukrán légi pajzs megerősítéséhez.
Az orosz védelmi minisztérium január 15-én közölte, hogy az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével huszonöt orosz katona került haza a Kijev által ellenőrzött területekről huszonöt ukrán katonáért cserébe. Zelenszkij megerősítette a csere hírét, megjegyezve, hogy a hazatérők között vannak olyan ukrán katonák, akik a mariupoli Azovsztal acélgyárban harcoltak, a háború korai szakaszának egyik legintenzívebb csatájában.
A csere előtt, január 15-én Ukrajna több térségét robbanások rázták meg, zavart okozva a tél derekán az ország villamosenergia-rendszerében. Az Ukrenergo áramszolgáltató több régióból vészhelyzetről számolt be, míg a Lvivi terület vezetője két olyan találatról adott hírt, amelyek kritikus infrastruktúrát értek. „Tél közepe van, és az oroszok célpontja változatlan: az energiaszektorunk. A célpontok között van a gázinfrastruktúra és az emberek normális életét biztosító más energetikai létesítmények” – mondta Zelenszkij.
Az orosz csapatok Kramatorszkot és Kosztyantinyivkát is támadták. A Donyecki Területi Katonai Igazgatóság vezetője, Vadim Filaskin január 15-én újra arra kérte a térség lakóit, főleg a családosokat, hogy hagyják el az otthonukat.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz erők ukrán energetikai létesítményeket támadtak, és sikeresen eltalálták az összes kijelölt célpontot.
A minisztérium hozzátette, hogy a légicsapásokkal az amerikai ATACMS rakétákkal és brit gyártmányú Storm Shadow rakétákkal végrehajtott ukrán támadásokra, illetve arra az akcióra reagáltak, amelyet az oroszországi Krasznodari területen hajtottak végre az ukránok azzal a céllal, hogy leállítsák a gázszállítást a Török Áramlat vezetékhálózaton.
Hatalmas tűz ütött ki egy olajraktárban a Voronyezsi terület Liszki járásában január 15-én este. A szemtanúk videóin – amelyek hitelességét a Szabad Európa nem tudja ellenőrizni – lángok és füst látható a raktárnál. Hivatalos megerősítés egyik oldalról sem érkezett.
Ehhez kapcsolódóan: Ha holnaptól leállna minden vezetékes orosz gázszállítás, az sem okozna jelentős drágulást
Lengyel–ukrán múlt és jelen
Miközben a személyzet az ukrán energialétesítmények helyreállításán dolgozott, Zelenszkij Varsóban járt, hogy lengyel vezetőkkel tárgyaljon a kétoldalú kapcsolatokról. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a találkozó után kijelentette, hogy országa fel fogja használni az EU soros elnöki pozícióját az ukrán csatlakozás előmozdítására. „Áttörést érünk el ebben a kérdésben (…) Felgyorsítjuk a csatlakozási folyamatot” – mondta a sajtótájékoztatón.
Tusk azzal vádolta Oroszországot, hogy légi terrorcselekményeket tervez légitársaságok ellen szerte a világon. Azt mondta, Moszkva szabotázsra és elterelésre törekszik lengyel földön és azon túl is. Bizonyítékkal nem szolgált ennek alátámasztására. „Nem megyek bele részletekbe, de megerősíthetem, hogy a félelmek jogosak. Oroszország légi terrorcselekményeket tervezett, és nemcsak Lengyelország, hanem légitársaságok ellen is az egész világon.”
Lengyelország Kijev hű szövetségese azóta, hogy Oroszország csaknem három évvel ezelőtt megkezdte teljes körű invázióját, bár évtizedek óta feszültség jelei mutatkoztak a kapcsolatokban az ukrán nacionalisták által 1943 és 1945 között végrehajtott tömegmészárlás miatt, amelynek a volhíniai lengyelek voltak az áldozatai.
Lengyelek tízezrei és ukránok ezrei haltak meg a nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg és a Sztepan Bandera vezette Ukrán Nacionalisták Szervezete által elkövetett mészárlásokban. A lengyel parlament szerint az események népirtás elemeit mutatták. A két fél megállapodott abban, hogy áprilisban megkezdik a tragédia áldozatainak exhumálását a Ternopili területen. A munkát a Szabadság és Demokrácia Alapítvány végzi majd a Pomerániai Orvostudományi Egyetem szakértőivel, a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének szakembereivel, valamint ukrán régészekkel közösen.
Varsó régóta törekszik a lengyel áldozatok exhumálására és méltó temetésére. A kérdés sürgőssé vált a májusi elnökválasztás előtt, amelyen Karol Nawrocki konzervatív történész, a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetője indul a nacionalisták jelöltjeként.
A legesélyesebbnek Rafał Trzaskowski varsói polgármestert tekintik Andrzej Duda elnök helyére. Ő a Tusk vezette liberális–konzervatív koalíciót képviseli. Duda nem választható újra, mivel már másodszor tölti be a posztot.
