Az Európai Tanács csütörtökön konszenzusos döntésre fog törekedni Ukrajna támogatása és az európai védelem kérdésében, ám ennek esetleges hiánya sem tántoríthatja el azoktól a céloktól, amelyeket a túlnyomó többség magáénak vall – szögezte le szerdán egy magas rangú EU-tisztviselő.
Az Európai Tanács március 6-i, speciális ülése jó eséllyel úgy vonulhat be a történelembe, mint amikor az Európai Unió meghozta az első stratégiai döntéseket egy, az Egyesült Államoktól függetlenedő, önálló európai védelmi politika és pillér létrehozásáról. Erről a csúcstalálkozó előtti vitákat követő uniós diplomaták szerint nincs is vita a tagállamok között. Ez viszont nem igaz a rendkívüli összejövetel másik, az elsővel egyébként szorosan összefüggő témájára, Ukrajna fokozott mértékű támogatására annak érdekében, hogy ha eljön a pillanat, jobb alkupozícióban ülhessen tárgyalóasztalhoz.
Az EU mindent fordítva csinál ahhoz képest, ahogy Orbán szeretné
A magyar miniszterelnök a találkozó előtt egy-két nappal az Európai Tanács elnökének, António Costának írt levelében jelezte, hogy stratégiai véleménykülönbségek miatt nem adja majd jóváhagyását ahhoz a nyilatkozathoz, amelyet csütörtökön terveznek elfogadni az állam- és kormányfők. A szövegtervezet ugyanis Orbán Viktor várakozásaival szemben az EU töretlen támogatásáról biztosítja Ukrajnát, a béke elérését a túléléséért küzdő ország alkupozícióinak javításán keresztül és – további szankciókat is beleértve – az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása révén képzeli el.
Ez homlokegyenest ellentétes mindazzal, amit a magyar kormányfő már huzamos ideje képvisel, és amibe Donald Trumpnak az ukrajnai béke helyreállítását célzó tárgyalásai kezdete óta még erőteljesebben kapaszkodik. Orbán Viktor – aki az előző amerikai adminisztráció idején gyakran bírálta az EU-t amiatt, hogy vakon követi az USA-t, és nincs önálló politikája – Trump hatalomra kerülése óta mintha kritikátlanul beállt volna egy olyan amerikai rendezési terv mögé, amelyet lényegében senki sem ismer, mindenki csak találgat róla. A magyar vezető számára – legalábbis úgy tűnik – a gyors békekötés a lényeg, nyilatkozataiból ítélve ehhez képest másodlagos, hogy milyen áron érik el. Európai partnereinek túlnyomó többsége számára (talán az egyetlen Robert Fico szlovák kormányfő kivételével) viszont egyáltalán nem mindegy, milyen feltételek mellett rendezik a konfliktust. Minél erősebb katonai pozícióban van ugyanis a harctéren Ukrajna, az EU szerint annál nagyobb az esélye egy igazságos és tartós békének.
Mindez a magyar miniszterelnök nézőpontjából azt jelenti, hogy mindenki háborúpárti, aki bírálni merészeli az amerikai kormányzat béke-erőfeszítéseit. Trump eddigi, sokak szerint Moszkva felé hajló, Ukrajna és Európa érdekeit egyáltalán nem vagy nem kellően figyelembe vevő megközelítése nem könnyíti meg Orbán helyzetét, aki nevük mellőzését kérő EU-diplomaták szerint egyre látványosabban a közös európai fellépés kerékkötőjévé válik.
„A kontextus jelentősen változott az egy hónappal ezelőttihez képest. Ez nagyobb felelősséget ró az EU-ra, de nem változtat a stratégián” – fogalmazott szerdán egy magas rangú EU-tisztviselő. Az Egyesült Államok elfogultnak tűnő hozzáállása és a szövetségesek bizalmának megrendülése Trumpban, valamint az amerikai védőernyő fennmaradásában az európai vezetők szemében még szorosabbra fűzi a kapcsot Ukrajna és az EU biztonsága között. „Európa részvétele nélkül nem lehetnek az európai biztonságot érintő tárgyalások. Ukrajna, Európa és a világ biztonsága szorosan egymásba fonódik” – húzza alá az Orbán által elutasított szövegtervezet.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország-szakértő: Véres terrort, nem szabadságot hoztak az oroszok az elfoglalt ukrán területekre
Milyen szerepet játsszon Európa a békefolyamatban?
A csütörtöki, speciális uniós csúcs nemcsak Ukrajnáról, hanem Európának a békefolyamatban betöltendő szerepéről is szól. EU-diplomaták hangsúlyozzák, hogy Európának ki kell vívnia a helyét a tárgyalóasztalnál, és ehhez első lépésként világossá kell tennie, melyek a céljai és milyen elvek mentén tart elfogadhatónak bármilyen, az USA által esetlegesen diktált tűzszünetet és békemegállapodást. Ezek közé tartozik, hogy a majdani békének tiszteletben kell tartania Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét. Bármilyen tűzszünet csak egy olyan folyamat részét képezheti, amely átfogó békemegállapodáshoz vezethet. Ukrajnának olyan erős és hiteles biztonsági garanciákat kell kapnia, amelyek elrettentik Moszkvát az újabb agressziótól.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök kedden azt nyilatkozta, hogy Ukrajnát egy tüskés acélpajzzsal kell megvédeni, amely elveszi mindenkinek a kedvét az agressziótól. Egyes vélemények szerint ez nagyon hasonlítana arra, ahogy Izrael védi magát a külső támadásoktól.
A várhatóan éjszakába nyúló csütörtöki megbeszélésen ezért már az EU és tagállamai által a tartós béke megőrzéséhez nyújtandó biztonsági garanciák is az asztalon lesznek, de – mivel a tulajdonképpeni békefolyamat még el sem kezdődött – ebben a kérdésben egy kivételével semmilyen döntés nem várható. Az egyetlen kivétel annak megállapítása a tervezett nyilatkozatban, hogy az első és legfőbb biztonsági garanciának az ukrán haderő és védekezőképesség megerősítésének kell lennie. Ebből levezethető az a terv, amelyen Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője dolgozik, de egybehangzó értesülések szerint eddig Magyarország ellenállása miatt nem tudtak megegyezni róla, így csütörtökön nem is kerül az Európai Tanács elé, bár a nyilatkozattervezet megemlíti.
Konkrétan arról a húszmilliárd euró körüli új támogatási csomagról van szó, amellyel megfejelnék a 2025-re már jóváhagyott, harminc és fél milliárd euró összegű európai katonai támogatást Kijevnek, és amelynek keretében többek között rövid távon másfél millió lőszerrel segítenék Ukrajnát. Egy uniós tagállam diplomatája szerdán azt mondta, hogy hazája harminc-, sőt akár negyvenmilliárd eurós támogatási csomagot is el tudott volna képzelni annak demonstrálására, hogy az EU komolyan gondolja, amit tesz. Konkrét összegről azonban ezúttal nem lesz döntés, ami egy fokkal enyhítheti csütörtökön a magyar vezetőre nehezedő nyomást.
A tettre készek koalíciójának vasárnapi londoni csúcstalálkozóján több uniós és nem EU-tag ország jelezte, hogy kész részt venni egy, az ukrajnai békét ellenőrző majdani katonai misszióban. Ez, bár fontos kérdés, a jelenlegi helyzetben még nem tűnik aktuálisnak.
Ehhez kapcsolódóan: Takács Márk: Sokan mondják, milyen jó lett volna, ha Európának van három éve felkészülni a háborúra – de volt
A magyar miniszterelnök egy éve is harapófogóba került
Emlékezetes, hogy egy évvel ezelőtt Orbán Viktor nagyjából hasonló helyzetben találta magát, amikor hetekig fenntartotta az Ukrajnának szánt, ötvenmilliárd eurós támogatás (ukrán eszköz) jóváhagyását. A miniszterelnök a botrányba fulladó Trump–Zelenszkij-találkozó után azt írta a közösségi oldalán, hogy a múltban vele is előfordult, hogy ilyen szituációba került, de azok zárt ajtók mögött történtek. Nem kizárhatóan arra (is) célozhatott, hogy jól értesült források szerint tavaly szűkebb körben – a német kancellár, a francia elnök, az olasz miniszterelnök, a bizottsági és az európai tanácsi elnök részvételével – fenyegetéssel bírták rá, hogy álljon félre az útból. A jelenlevők némelyike állítólag egyenesen a magyarországi befektetések kivonásával és az ország tanácsi szavazati jogának megvonásával fenyegetőzött; hivatalos források azonban nem erősítették meg ezt.
Egy vezető EU-diplomata szerint António Costa, az Európai Tanács elnöke az elutasító Orbán-levél ellenére sem mondott le arról, hogy minden vezetőt beállítson az Ukrajnát és a védelmi politikát érintő döntések mellé. Emmanuel Macron szerdán az Élysée-palotában fogadta magyar kollégáját, hogy meggyőzze erről; legkésőbb csütörtökön kiderül, milyen eredménnyel. A fent idézett magas rangú forrás szerint ugyanakkor a magyar miniszterelnök ellenállása sem tántoríthatja el a túlnyomó többséget. „Ha nem lehetséges az egység, léteznek olyan megoldások, amelyek széles egységet tükröznek, és biztosítják a továbblépést” – fogalmazott, hozzátéve, hogy lehetetlen megjósolni a csütörtöki forgatókönyvet. A legvalószínűbb megoldás megfigyelők szerint az lehet, hogy az állam- és kormányfők helyett az Európai Tanács elnöke ad ki nyilatkozatot az EU nevében.
Jóváhagyják az Európa felfegyverkezését célzó tervet
A déli órákban kezdődő találkozón a vezetők a várakozások szerint elvi jóváhagyásukat adják az Európai Bizottság elnöke által kedden javasolt európai újrafegyverkezési tervre, amely tűzerejét tekintve akár nyolcszázmilliárd euró forrást is mobilizálhat négy év alatt a védelmi kiadások ugrásszerű növelésére. A terv legfontosabb alkotórésze az a 150 milliárd eurós, új pénzügyi eszköz, amelyet az uniós büdzsé fedezetével, közös kölcsön formájában venne fel a tőkepiacokon a bizottság, és a védelmi képességek fejlesztését szolgáló közös (legalább két tagállam részvételével zajló) beszerzésekre bocsátaná rendelkezésre. A bizottság elképzelései szerint ebből a keretből jutna forrás (egyes információk szerint a teljes keret akár egyötöde) Ukrajna támogatására is.
