A választások után nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor. Kiderült, hogy hosszan telefonált Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Szijjártó maradhat a külügyminiszter és Lázár János is tagja lehet az új kormánynak. Megszorításokat nem tervez, és csak az EU válságkezelésén múlik, hogy folytatódhat-e a családtámogatási politika. Kemény brüsszeli fellépést ígért a jogállamisági kérdésben.
A választásokról
Orbán szerint „minden idők legjobb választási eredménye” született vasárnap, mert a rendszerváltás óta soha nem szavaztak ennyien egy pártra, mint most. Ennek a kétharmados Fidesz-győzelemnek három fő okát nevezte meg a miniszterelnök. Az első, hogy „a magyarok békét akarnak, és arra szavaztak, aki erre nagyobb garanciát ad”, a második, hogy „Magyarország az egyik legsikeresebb ország az EU-ban” a növekedés, a munkanélküliség, az adócsökkentés és a családtámogatások mértéke alapján. Orbán az ellenzéket nevezte meg a győzelem harmadik okaként. Szerinte ellenfelei csak a hatalom érdekében álltak össze, ez pedig tiszteletlenség volt a választókkal szemben. „A lehetőségekhez mérten mi mindig elmondjuk az igazat az embereknek” – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy a kétharmados győzelmet csak titkon remélte, és hogy olyan parlamentre van szükség, ahol a kormányén kívül más hangok is vannak. „Okos, értelmes viták kellenek.” Orbán szerint a győztes felelőssége a nemzet egyesítése, ő pedig ezen dolgozik. Azt szeretné, ha Magyarországon is meghonosodna a „békés egyet nem értés” kultúrája.
A következő négy évről
Az új kormány csak május végére állhat fel, és Orbán arra is utalt, hogy több minisztert is lecserélhet, konkrétumot azonban nem igazán mondott. Az csak Szijjártó Péteren múlik, hogy ő marad-e a külügyminiszter. Orbán szeretné, ha maradna. „Nem lehetetlen”, hogy újra tagja lesz a kormánynak Lázár János. Szintén „nem lehetetlen”, hogy Lázár feladata az lesz, hogy a kiskereskedelem többsége magyar kézbe kerüljön.
Ami a következő időszakot illeti, Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország jövőjét az Európai Unión és a NATO-n belül képzeli el, miközben továbbra is az erős nemzetállamban hisz. Abban bízik, hogy a nemzetállami idea ismét népszerű lesz Nyugaton is, de az új európai jobboldali szövetség építésében fontos mérföldkő lesz a francia elnökválasztás kimenetele. (Franciaországban április 10-én és 24-én lesz az elnökválasztás két fordulója. Korábban kiderült, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MKB adott tízmillió eurós hitelt Marine Le Pen kampányára. A hitelre vonatkozó kérdést Orbán nem kommentálta, mondván, a miniszterelnöknek nem dolga üzleti ügyekkel foglalkozni.)
Komoly kihívást jelent majd a gazdasági válság, aminek első számú oka az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók Orbán szerint. A visszaesés csökkentése érdekében egyes energiahordozókra kivetett uniós korlátozások feloldását szeretné elérni Orbán (az áram árának a gázárhoz való hozzákötése, a szén-dioxid-kvótákkal való kereskedelem és a bioüzemanyagok kötelező adagolása). Szerinte ezek sikerén múlik az is, hogy fennmaradhat-e Magyarországon a rezsicsökkentés és a többi árkorlátozó intézkedés.
Orbán azt mondta, bárhogy is alakul a gazdasági helyzet, nem lesznek megszorítások, a lakosságot érintő adókat nem fogják emelni. A multinacionális cégeket érintő adók emelkedhetnek, de ez csak azon múlik, hogy az EU hogy kezeli a válságot, és elfogadja-e például a már említett, három pontból álló magyar javaslatot az energiaárak csökkentésére.
Putyin felhívta Orbánt
Kérdésre válaszolva Orbán elmondta: az orosz elnök felhívta, hogy gratuláljon a győzelméhez. A kormányfő azonnali tűzszünetet javasolt Putyinnak, és felajánlotta, hogy Budapesten tárgyaljanak az orosz, ukrán, francia és német delegációk.
Elmondása szerint a tűzszünettel kapcsolatos kérésére Putyin pozitívan reagált, de vannak feltételei. „De erről már nem velünk kell tárgyalni. Mi azért ragaszkodunk a békéhez, mert él kétszázezer magyar Kárpátalján” – tette hozzá a miniszterelnök.
„Tudjuk, hogy a háborúk idővel egyre brutálisabbak lesznek” – mondta Orbán.
„Oroszország is tudja, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja. Így mi most szemben állunk egymással, ők ezt ki is mondták, hogy egy nem barátságos ország vagyunk – tette hozzá. – Ők is tudják, amit én is tudok, hogy felépítettünk egy jól működő kapcsolatot, amit most rombolnak az EU-szankciók, a nyugatiak. Én most azon dolgozom, hogy ebből megmaradjon valami.” Szerinte Oroszországgal nem bizalmi, hanem korrekt a viszonya Magyarországnak.
Orbán azt is elmondta, hogy Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni az orosz gázért, ha azt kérik tőlünk. Arra a kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, hogy az oroszokkal kötött szerződés alapján milyen valutában kellene fizetni.
A külügyminisztériumot érő orosz hekkertámadásokat nem minősítette Orbán, szerinte ugyanis minden minisztérium IT-rendszereit folyamatosan támadják minden oldalról. Erről ugyanakkor nem beszélt Putyinnal.
Orosz diplomaták kiutasítása nincs napirenden, ahogy az sem, hogy az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (amely sokak szerint szoros kapcsolatban van az orosz titkosszolgálatokkal) elhagyná Magyarországot. „Ez egy fontos, értékes bank” – fogalmazott Orbán.
Az új paksi atomerőművel kapcsolatban Orbán szerint nem orosz, hanem az EU oldaláról merülhet fel probléma, ha a szankciós politika erre a beruházásra is kiterjedne. Orbán szerint csak a nyugati támadások miatt nem lesz kész az atomerőmű az eredetileg tervezett 2023-as időpontra, pedig az új blokkok segítenének a mostani energiaválság átvészelésében is. Szerinte 2030-ra megépülhet az erőmű, és addigra – a napelemparkok bővítésével együtt – akár tíz százalékra lehet csökkenteni Magyarország gáznak való kitettségét.
A háborúról, szankciókról
A háborúval kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott, hogy az „oroszok támadták meg Ukrajnát, ez agresszió”. Hangsúlyozta, hogy ez az uniós országok közös álláspontja is. Az esetleges háborús bűnöket minden esetben ki kell vizsgálni, a civilek védelme a legfontosabb – tette hozzá. Orbán szerint a háború miatt nem időszerű erről beszélni, de „a magyarokat sokat bántották Ukrajnában az utóbbi időben”. Szerinte ugyanakkor „nem vezet jóra”, hogy az ukrán elnök megmondja másoknak, hogy mit csináljanak.
A jogállamisági eljárásról
Orbán nem tagadta, hogy a lengyel–magyar kapcsolatokat „nehezíti a háború”. Szerinte például a lengyelek szeretnék, ha Ukrajna felett légtérzár lenne, és ők kiterjesztenék az orosz szankciókat az energiahordozókra is. Magyarország mindkettőt ellenzi. Ezek a nézetkülönbségek azonban nem érintik Lengyelország és Magyarország uniós szövetségét a miniszterelnök szerint. Orbán mindenképp számít a lengyel kormányra az unióval kapcsolatos jogállamisági vitában. Arra, hogy az Európai Bizottság kedden megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, Orbán nem reagált érdemben, mondván, nem ismeri az erről szóló levél tartalmát.
Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy három kérdésben semmiképp nem fog engedni Magyarország. „Nem fogunk fegyvert átengedni Ukrajnába”, nem engedjük, hogy az Oroszország elleni szankciók kiterjedjenek a gázra, olajra, valamint „genderügyben sem fogunk engedni”.
Orbán szerint a bizottság eljárásait „a baloldali progresszívek” befolyásolják a „konzervatív kereszténydemokrata” Magyarország ellen.
Orbán arra is utalt, hogy egyes uniós döntéseket meg is vétózhat Magyarország, ha arra lesz szükség. „Erősnek kell lenni, hogy meg tudjuk védeni a saját álláspontunkat. Nem leszünk jámbor lúzerek, fontos döntések előtt áll az Európai Unió.”
