A magyar miniszterelnök nélkül hagyták jóvá csütörtökön az EU-tagállamok vezetői az Ukrajna további támogatásáról szóló nyilatkozatot, míg az európai védelemről szóló közös szöveget kivétel nélkül valamennyi tagállam támogatta.
Az EU26-ok csütörtökön Magyarország nélkül hitet tettek Ukrajna további politikai, katonai és pénzügyi támogatása mellett, rögzítve egyúttal több alapelvet, amelyek tiszteletben tartásától tették függővé bármilyen jövendőbeli békekezdeményezés elfogadását. „Magyarország elszigetelte magát a konszenzustól. Egyedül maradt. Egy elszigetelt ország nem jelent megosztottságot. Tiszteletben tartjuk a magyar álláspontot, de huszonhat több, mint egy” – közölte kérdésekre válaszolva António Costa, az Európai Tanács elnöke a rendkívüli csúcs után.
Egy 2019-ben már kipróbált trükkel léptek túl a magyar vétón
Orbán Viktor – aki néhány napja az Európai Tanács elnökének küldött levélben a teljesen új helyzetre hivatkozva stratégiaváltást sürgetett – egyedüli vezetőként nem hagyta jóvá az Ukrajnáról szóló szöveget, amely az orosz agresszió áldozatául esett ország fokozott támogatása mellett tör lándzsát annak érdekében, hogy Kijev az erő pozíciójából ülhessen tárgyalóasztalhoz, ha elérkezik a pillanat.
A tagállamok vezetői Orbán kivételével azt is világossá tették, hogy Európa és Ukrajna biztonsága szorosan összefügg. Ez a felismerés még nyilvánvalóbbá vált azóta, hogy az új amerikai kormányzat száznyolcvan fokos fordulatot véve elpártolt a megtámadott Ukrajnától, és már az iránt is komoly kétség merült fel, hogy egyáltalán eleget tenne-e az európai szövetségesekkel szemben vállalt NATO-kötelezettségeinek.
A magyar vezető európai partnereitől eltérően külön kérdésként tekint az ukrajnai háború lezárására – egy részleteiben senki által sem ismert amerikai békekezdeményezés alapján – és az európai védelem és biztonság megerősítésére, amellyel szemben nem emelt kifogást, így kettévágták az eredeti nyilatkozatot. A konszenzust élvező, első felét az Európai Tanács közös nyilatkozataként fogadták el, míg az Ukrajnáról szóló szöveget csatolták hozzá „26 uniós tagállam határozott támogatása mellett”. A megoldás lényegében ugyanaz, mint amit 2019-ben egy ízben már alkalmaztak, amikor az akkori lengyel kormány nem csatlakozott a 2050-es klímasemlegességi célhoz. Mindez akkor nem akadályozta meg a többieket abban, hogy uniós célként hivatkozzanak a klímasemlegességre (később már Varsó sem vitatta).
Robert Fico szlovák miniszterelnök már napközben elállt az ukrán szöveg blokkolásától, miután beillesztettek egy mondatot az ukrán gáztranzitról, az Európai Bizottság, Szlovákia és Ukrajna között folyó egyeztetések folytatásának és működőképes megoldások megtalálásának szükségességéről.
Miután az Ukrajna további támogatását célzó konkrét pénzügyi csomag nem került az asztalra (ami Orbán beleegyezését vagy legalábbis – ahogy 2023 decemberében – a szavazásból való kimaradását feltételezte volna), és európai partnerei nem tudták meggyőzni a magyar miniszterelnököt a csatlakozásról, az EU26-ok a kihagyásával fogadták el a szöveget.
„Olyan megoldásokat kell keresnünk, amelyek így vagy úgy lehetővé teszik céljaink elérését akkor is, ha Magyarország nem támogatja ezeket a megoldásokat. Nem akarok részletekbe menni, de a történelemben már voltak olyan idők, amikor egy ország vonakodása nem tudta blokkolni kollektív döntéseinket” – nyilatkozta korábban Donald Tusk lengyel miniszterelnök a sajtónak.
A három éve tartó ukrajnai háború óta először fordult elő, hogy egy tagállam vezetője nem fogad el egy, az EU Ukrajnával kapcsolatos stratégiájára vonatkozó csúcsnyilatkozatot. Orbán Viktor levelében hangsúlyozta, hogy szövegezési és kommunikációs eszközökkel nem tartja áthidalhatónak az ellentéteket, ezért a konklúziók ejtésére szólított fel.
EU-források szerint Orbán a tárgyalóteremben megismételte már jól ismert érveit az Ukrajnának eddig nyújtott európai támogatás ellen. „Semmi olyat nem mondott, amit nem hallottunk korábban tőle” – jegyezte meg egy tagállami diplomata.
Orbán is támogatta Európa védelmi reneszánszát
A kormányfőnek ugyanakkor nem okozott gondot annak a szövegnek az elfogadása, amely általános vélemények szerint új korszakot nyithat az európai védelmi politikában. Az EU27-ek egységesen támogatásukról biztosították Európa újrafegyverkezésének tervét, amelyet néhány napja mutatott be az Európai Bizottság elnöke. Emlékeztetőül: a terv az uniós büdzsé által nyújtott garanciával 150 milliárd euró közös hitelfelvételt javasolt, amelyből a tagállamok közös védelmi beszerzéseket finanszírozhatnak. A keretből a tagállamok további haditechnikai támogatást is nyújthatnak majd Ukrajnának. A tagállamok költségvetési mozgásterének növelése érdekében a bizottság mentesítené a deficitszabályok alól a védelmi kiadásokat, ezzel becslés szerint négy év alatt akár 650 milliárd euró is felszabadulhat uniós szinten a védelmi kiadások növelésére. Ursula von der Leyen nyolcszázmilliárd euróra becsülte a javasolt csomag tűzerejét.
EU-források szerint Orbán alkotmányjogi aggályokra hivatkozva kezdeményezte, hogy az állam- és kormányfők a szövegben ne üdvözöljék, csak vegyék tudomásul a bizottság százötvenmilliárdos javaslatát egy új pénzügyi eszköz létrehozására.
Zelenszkij részleteket árult el a béketervről
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki személyesen vett részt a csúcsebéden, arra hívott fel, hogy az új pénzügyi eszköz jelentős részét az ukrajnai fegyvergyártásra fordítsák. Az ukrán vezető arról is tájékoztatta európai partnereit, hogy az amerikai–ukrán munkacsoport újra felvette a munkát. „Remélem, hogy jövő héten fontos találkozónk lesz” – tette hozzá. Azt is megosztotta, hogy milyen lépéseken keresztül tartja elképzelhetőnek a közeledést egy békemegállapodáshoz.
Elsőként – lényegében a néhány napja Londonban tárgyalt brit–francia elképzeléssel összhangban – egy részleges tűzszünet lehetőségéről beszélt, ami magában foglalná a polgári és az energia-infrastruktúra ellen intézett támadások és a fekete-tengeri katonai műveletek beszüntetését.
A második lépcsőben olyan bizalom kialakítását tartaná fontosnak, amely megalapozná a béketárgyalások megkezdését. Ilyen, a bizalmat erősítő lépésnek nevezte a fogolycserét. „Bármilyen tűzszünet és bármilyen bizalomerősítő lépés csak bevezetője lehet egy teljes körű és igazságos rendezésnek, a biztonsági garanciákról és a háború lezárásáról szóló átfogó megállapodásnak – hangsúlyozta, és hozzátette: – Az ukránok tényleg békét akarnak, de nem azon az áron, hogy feladják Ukrajnát. Vajon Oroszország képes feladni a háborút? Ez az a kérdés, amelyre minden tárgyalásnak választ kell adnia” – szögezte le.
