2024 is sikeres év volt, de 2025 az áttörés éve lesz – mondta Orbán Viktor az évértékelőn. A kormány minden korábbinál élesebben szembefordult az Európai Unióval az Ukrajnának nyújtandó katonai segélycsomag ügyében. A hétvégén EU-s vezetők tárgyalnak a közös európai védelemről, de erre Orbán Viktor már meghívást sem kapott. Műholdfelvételeken mutatta be a Szabad Európa, milyen mértékű pusztítást hagy maga után az immár három éve dúló háború Ukrajnában, ahol minden tizedik otthon megsemmisült. A hét legnépszerűbb közösségimédia-tartalmaiból válogattunk.
A magyar kormányfő múlt hétvégén évet értékelt. A 2026-os parlamenti választásokra utalva úgy fogalmazott: „A politikában a győzelem a legjobb orvosság. A következőre már csak 14 hónapot kell várnunk.”
Az évértékelőn „Ukrajna nevű területről” beszélt a miniszterelnök, aki a politológus szerint Donald Trump győzelme miatt nyilván megerősödve érzi magát, de elszaladt vele a ló. Bosszúpolitikát hirdetett és bekeményített. Nem állt ki Ukrajna területi integritásáért sem, mintha az ország már nem is létezne, ami vállalhatatlan – mondta a Szabad Európának a politológus Orbán évértékelőjéről.
Hétfőn aztán a magyar kormány minden korábbinál élesebben szembefordult az Európai Unióval és meghatározó többségével, amikor elutasította az Ukrajnának tervezett új, sokmilliárdos katonai segélycsomagot, és ezzel párhuzamosan az EU-val és Ukrajnával szemben beállt egy amerikai békehatározat-tervezet mögé.
Magyarország nem szavazta meg azt az ENSZ-határozatot, amelyik egyértelműen orosz agressziónak minősítette Ukrajna lerohanását. Ez lehet az egyik oka annak, hogy Orbán Viktor nem kapott meghívást arra a londoni találkozóra, ahol egy sor uniós tagállam vezetői fognak a közös európai védelemről tárgyalni – tudta meg diplomáciai forrásból a Szabad Európa.
Szerhij Nuzsnyenko, a Szabad Európa ukrán szolgálatának fotóriportere rendszeresen tudósított a hazájában dúló háborúról az elmúlt három évben. Háziállatokkal menekülő gyermekek, cigarettaszünet a húsdarálóban, nehéz búcsú a peronon – civilek és katonák megrendítő pillanatai az ukrajnai háborúból.
A Világbank, az ukrán kormány, az Európai Bizottság és az ENSZ tavaly decemberi értékelése szerint Ukrajnában legalább minden tizedik otthon megrongálódott vagy megsemmisült. A műholdfelvételekből jól látszik, hogy milyen mértékű pusztítást vitt végbe Oroszország háborúja az országban.
A rendszerváltás idejéhez hasonló mértékű privatizáció zajlik évek óta. Az egyetemek alapítványokba szervezésével kezdődött, aztán jött a kastélyvagyon magánosítása, a pályaudvarok és a velük járó rozsdaövezetek bérbeadása 99 évre, és a legnagyobb port kavaró, Rákosrendező eladása arab befektetőknek mindössze ötvenezer forint/négyzetméter áron. Mi történik az állami vagyonnal? Ennek járt utána Benyó Rita a Szabadonban.
