Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 8-án azt mondta, hogy Orbán Viktor nem közvetíthet Oroszország és Ukrajna között a teljes körű orosz invázió megállítása érdekében. Közben a magyar miniszterelnök Pekingben járt az általa békemisszió 3.0-nak nevezett útja folytatásaként.
Orbán Viktor pekingi útja múlt heti kijevi és moszkvai látogatását követte, miután Magyarország július 1-jén átvette az EU Tanács elnöki tisztét. Az EU és az Egyesült Államok tisztségviselői hangsúlyozták, hogy Orbán Viktor nem az Európai Uniót képviselte a tárgyalásokon.
A magyar kormányfő az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek címzett, július 5-i levelében azt írta: a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélései alapján úgy véli, most „nagyobb az esély arra, hogy minden lehetséges tűzszüneti javaslatot pozitívan fogadjanak, és kidolgozzák a béketárgyalások menetrendjét”.
Mike Carpenter, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának Európáért felelős vezető tanácsadója szerint nem volt hasznos Orbán találkozója Putyinnal.
„Nem hiszem, hogy Orbán moszkvai látogatása támogatná Ukrajnát és erőfeszítéseit a béke, illetve Ukrajna szuverenitásának vagy területi integritásának megteremtésére” – mondta Carpenter a NATO-csúcs július 9-i megnyitója előtt tartott washingtoni tájékoztatón.
Michel múlt héten közölte, hogy az EU soros elnökségének „nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében kapcsolatba lépjen Oroszországgal”, és megismételte az EU álláspontját, miszerint Oroszország az agresszor az ukrajnai háborúban.
Orbán Viktor azt állította levelében: az Egyesült Államok kormányzatát „korlátok közé szorítja” a folyamatban lévő elnökválasztási kampány, ezért az EU a következő hónapokban nem számíthat javaslatokra az Egyesült Államoktól. Brüsszelnek fontolóra kell vennie egy európai kezdeményezés elindítását – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij lengyelországi sajtótájékoztatóján kijelentette: csak az oroszokénál jóval erősebb fegyveres erőkkel rendelkező országok képesek a béketárgyalás megszervezésére.
„Sok ilyen ország van a világon? Nem. Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok és Kína ilyen. És az EU – nem egyetlen ország, hanem az egész EU. Ez tényleg közvetítő misszió lehet” – mondta az ukrán elnök.
Hozzátette: Kijev továbbra is nyitott más országok javaslataira a békéhez vezető útról, de igazodniuk kell az ukrán elképzelésekhez, különösen a tízpontos béketervhez.
Az ukrán elnök ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna területi integritásának – amelyet több ENSZ-szavazás és az ukrán kezdeményezésű, múlt hónapban Svájcban tartott globális békecsúcs is támogat – kell képeznie bármely békemegállapodás alapját.
Putyin szerint a háború befejezésének feltételei közé tartozik, hogy Kijev lemond NATO-csatlakozási szándékáról, és átengedi Oroszországnak a Krímet és Ukrajna négy másik megszállt területét.
Orbán levelében közölte Michellel, hogy nem terjesztett elő semmilyen javaslatot, „és nem fogalmazott meg semmilyen véleményt az Európai Tanács vagy az Európai Unió nevében”.
Azt írta: a Zelenszkij által ismertetett békeképletet illetően Putyin ismét rámutatott, hogy Oroszország továbbra is relevánsnak tartja a 2022 áprilisában Törökországban tartott béketárgyalásokon átadott dokumentumot, annak is különösen azt a részét, amely az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciákról szól.
Ehhez kapcsolódóan: A svájci békekonferencia után továbbra is kérdés, vajon Moszkva hajlandó-e tárgyalni
Orbán arról is szót ejt, hogy Putyin értelmezése a fronthelyzetről „lényegesen eltér” Zelenszkijétől.
Az orosz vezető úgy véli, hogy „az idő nem Ukrajnának, hanem az orosz erőknek dolgozik”. Putyin Orbán szerint nem utalt orosz áldozatokra, de azt mondta, hogy Moszkva becslése szerint az ukrán erők embervesztesége negyven- és ötvenezer között mozog havonta.
Ezért Putyint meglepte, hogy Zelenszkij elutasította az ideiglenes tűzszünetet – írta Orbán. Oroszország „kész fontolóra venni minden olyan tűzszüneti javaslatot, amely nem az ukrán erők rejtett áthelyezését és átszervezését szolgálja” – áll Orbán levelében.
Ukrajna nem ad ki adatokat a halottairól, de Zelenszkij február 25-én azt mondta, hogy a háborúban eddig 31 ezer ukrán katona esett el, és visszautasította Moszkva ennél jóval magasabb becslését az ukrán veszteségekről.
A magyar kormányfő levele utalt egy kínai–brazil békejavaslatra, amelyet az orosz fél mérlegel. Kína támogatja a hatpontos béketervet, amely nemzetközi békekonferenciát javasol „a megfelelő időben”, és Ukrajna, illetve Oroszország egyenlő részvételére szólít fel.
Moszkva „készen áll az erről szóló eszmecserére, feltéve, hogy a béketárgyalások keretei megfelelők” – közölte.
A svájci békecsúcson Ukrajna békejavaslatát vitatták meg. Kijev reményei szerint még idén megtarthatják a másodikat is. Kína nem vett részt az első találkozón.
Hszi Csin-pinggel tartott pekingi találkozója után Orbán Viktor újabb levelet írt Michelnek, amelyben közölte: a megbeszélések „megerősítették, hogy a belátható jövőben nem változik Kínának a terjeszkedés, az eszkaláció és a provokáció tilalmára épülő békepolitikája”.
Orbán Viktor tudatta Michellel: a kínai elnök nagyon valószínűnek tartja, hogy még az év vége előtt sor kerül a nemzetközi béketárgyalások következő fordulójára. Hozzátette: Peking megérti, hogy ennek előfeltétele mindkét fél részvétele, és Volodimir Zelenszkij kijelentését, miszerint a találkozót Oroszország részvételével szervezik meg, „erre vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalásként” értelmezi.
