Orbán Viktor az utóbbi években egyre szorosabbra fűzte kapcsolatát Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel. A baráti találkozókon komoly gazdasági együttműködési programokat is bejelentettek a két ország vezetői, ám eddig csak a töredékük valósult meg. Több beígért projektnél az is kérdéses, hogy egyáltalán elindul-e.
Napelemek helyett sűrű bozót – így néz ki ma Zubci, a Bosznia-Hercegovina déli részén fekvő falu melletti terület. Itt kellett volna a magyar LUGOS Renewablesnek felépítenie a Balkán legnagyobb naperőművét. De nem csak ez az erőmű nem épült meg: hasonló a helyzet több más, korábban megígért bosznia-hercegovinai magyar projekttel is, amelyeket azután jelentettek be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szorosabbra fűzte kapcsolatát Milorad Dodikkal, a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) elnökével.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november 12-én a boszniai főváros, Szarajevó melletti Jahorina-hegységben tartott befektetési konferencián megerősítette azt a tavalyi elhatározást, hogy Magyarország átveszi azokat a projekteket, amelyekből Németország – Dodik elszakadási törekvéseire válaszul – kifarolt. Ugyanekkor Dodik bejelentette, hogy a magyarok „beszállnak az RS Energetikai Közművekbe” (ERS), az elektromos energia termeléséért, elosztásáért és ellátásáért felelős társaságba. A magyar részvétel mikéntjét nem részletezte.
A fentieken túl a korábban bejelentett energetikai közösség még kezdeti stádiumban sincs, miközben a boszniai szerb mezőgazdaságnak ígért százmillió eurós támogatásnak mindössze a negyede érkezett meg Budapestről. A projektekkel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszoltak sem a magyar, sem a boszniai szerb hatóságok.
Napelemek helyett sűrű bozót
A magyar LUGOS Renewables Kft. hivatalosan 2022 novemberében lett a Solarne Fotonaponske Elektrane Trebinje 1 (Trebinje–1 Napelemes Fotovoltaikus Erőmű) többségi tulajdonosa, miután a bosnyák versenyhivatal jóváhagyta, hogy az ERS eladja a vállalatot és a hozzá kapcsolódó koncessziókat a magyar cégnek. Az adásvételi szerződés részletei titokban maradtak, de a LUGOS 2022 augusztusában közölte a Szabad Európával, hogy több mint ötvenmillió eurót fizettek a cég hetven százalékáért. Akkor 2024 végére ígérték a naperőmű felépítésének befejezését.
A Transparency International Bosnia-Herzegovina korábban azt mondta a Szabad Európának, hogy a magyar cég a a hivatalos eljárások megkerülésével, nyilvános pályáztatás nélkül jutott hozzá a koncesszióhoz, és a szerződés részletei „nem ismertek a nyilvánosság előtt”.
A Szabad Európa riportere az erőmű helyén járva azt tapasztalta, hogy építkezésnek nyoma sincs. Valószínű, hogy a LUGOS már nem is fog semmit építeni. A cégtulajdonos Lugos Roland fő cége, az Optimum Solar Zrt. ugyanis idén nyáron felszámolás alá került – pedig korábban kedvezményezettje volt a Magyar Nemzeti Bank nagy vállalati kötvényprogramjának. Noha az Optimumhoz csak tulajdonosi szinten kapcsolódik a LUGOS Renewables, ez utóbbi is komoly veszteségekkel zárta 2022-t, és 2023-ra már le sem adta pénzügyi beszámolóját.
Magyar mezőgazdasági gépek
Az egyik első program, amelyben Dodik és Orbán megállapodott, egy százmillió eurós, a Boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdaságának fejlesztését célzó program volt. Később kiderült, hogy ezt a pénzt csak magyar mezőgazdasági gépek vásárlására lehet felhasználni, és a gazdáknak harminc százalék önrészt és áfát is fizetniük kell.
A keddi befektetési konferencián Szijjártó azt mondta, hogy eddig 26 millió euró értékben érkeztek gépek Magyarországról. Arról nem beszélt, hogy a fennmaradó 74 millió euró támogatást is folyósítani fogják-e.
A Progressus Alapítvány – amely a támogatási programért felel a Boszniai Szerb Köztársaságban – közölte a Szabad Európával, hogy valamivel több mint 26,8 millió euró értékű támogatási szerződést írtak már alá a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.-vel (CED). Magyar részről ez az állami cég felel a program végrehajtásáért.
Német projektek átvétele
Szijjártó a héten tartott konferencián megerősítette, hogy Magyarország átvesz három olyan projektet, amelyekből Németország kiszállt. Az egyik projekt egy szennyvíztisztító létesítése az ország északnyugati részén fekvő Gradiška városánál, a másik egy szélerőmű építése a déli Berkovićiban, a harmadik pedig egy vízerőmű felújítása a szintén déli Trebinje közelében. Még nem tudni, hogy a munkálatok mikor kezdődnek, de azt már bejelentették, mely cégek fognak dolgozni: a Veolia, az MVM és az ALTEO. A Veolia egy francia hátterű multi, magyar leányvállalata erős pozíciókkal van jelen a magyar energiapiacon; az MVM a magyar állami energiaóriás; az ALTEO pedig a megújulók területén meghatározó, fő tulajdonosa a Mol.
Ezt a három, mintegy 105 millió euró összértékű projektet még 2022 áprilisában fagyasztotta be Németország, 2023 augusztusában pedig ténylegesen ki is vonult belőlük. A szarajevói német nagykövetség korábban a Szabad Európának úgy nyilatkozott, hogy „nehéz lenne megmagyarázni” a német adófizetőknek, hogy miért támogatnak „jelentős összeggel egy olyan területet, amelynek elnöke nyíltan beszél arról, hogy elszakadna Bosznia-Hercegovinától”.
Egy elfeledett energetikai közösség
Egy másik projekt, amely egyelőre megrekedt a bejelentés szintjén, Magyarország és a Boszniai Szerb Köztársaság úgynevezett energetikai közössége. Dodik még 2022 novemberében beszélt arról, hogy egy találkozójuk alkalmával Orbán Viktor balkáni energiaközösség létrehozását javasolta, amelyben a Boszniai Szerb Köztársaság villamos energiát küldene Magyarországra, cserébe pedig olajat és kőolajszármazékokat kapna. Ebbe az energetikai közösségbe Szerbiát is be akarták vonni. Az RS energiaügyi minisztere és az ERS akkori igazgatója megerősítette a szabad Európának, hogy folytattak tárgyalásokat egy esetleges „regionális energetikai társulásról”, de a tervek nem jutottak ennél tovább.
Titkos tárgyalások a Boszniai Szerb Köztársaság magyar hiteléről
A Boszniai Szerb Köztársaság eddig kétszer vett fel hitelt a magyar állami Eximbanktól, összesen 140 millió euró értékben. A pénzt a költségvetési hiány finanszírozására és az államadósság refinanszírozására szánták. Az első, 110 millió eurós hitelt 2022 decemberében kapta meg a Boszniai Szerb Köztársaság tízéves törlesztési idővel, ötszázalékos fix kamattal és egyéves fizetési haladékkal. A második, harmincmillió eurós hitel az Eximbanktól majdnem egy évvel később, 2023 szeptemberében érkezett, az előzővel azonos feltételek mellett.
Ez az egyetlen hitel, amelyet a Boszniai Szerb Köztársaság uniós tagállamtól kapott, miután az USA tavaly júliusban szigorította a szankciókat vezető tisztségviselői ellen szeparatista és a daytoni megállapodással ellenes tevékenységük miatt.
A magyar és az RS hatóságai hivatalosan soha nem nyilatkoztak arról, hogy tárgyalásokat folytattak volna a hitelekről. Az információ csak azután vált ismertté, hogy a döntések megjelentek a Boszniai Szerb Köztársaság hivatalos közlönyében.
