Hirtelen kell nagyon sok embert találniuk a vendéglősöknek, ezért döcögősen fognak nyitni a szolgáltatások. Hiánycikk lett a bicikli a járvány miatt, és nagyot drágultak a használt autók is. Ez a Szabad Európa heti gazdasági összefoglalója.
Az éttermek és a vendéglátóhelyek, de a mozik, múzeumok, illetve az állatkertek is nagyon örülnek a nyitásnak. Az emberek is szívesen kimozdulnak, vagyis a kereslettel sem lesz gond. Nehéz ugyanakkor felkészülni a rohamra, hiszen a koronavírus-járvány miatti lezárások leginkább a vendéglátást és a turizmust érintették. Az itt dolgozók zöme azonban máshol vállalt munkát. És hiába menne szívesen vissza a régi munkahelyére, meg kell várni, míg letelik a felmondási idő. Új munkaerőt sem egyszerű találni, hiszen csak egy hetük van a szállodáknak és éttermeknek, így előfordulhat, hogy egyes helyek csak később húzzák fel a rolót.
Már a szombati terasznyitás is gondot okoz egyes vendéglősöknek. „Csökkentett üzemmódban nyitnak a teraszok szombaton, de még így is vadászni kell a felszolgálókat” – erről beszéltek budapesti étteremvezetők a 24.hu-nak. Egy belvárosi vendéglátós szerint nagyon nehéz visszacsábítani a régi dolgozókat, akik adott esetben már kertészetekben vagy futárként dolgoznak. Éttermükbe legalább 2-3 ember kellene még a szombati nyitásig, ezért álláshirdetést is feladtak már. A tulajdonosok „remegő kézzel” írják bele, hogy hosszú távra keresnek munkatársakat, holott erre semmiféle garancia nincsen, nem tudni, milyen lesz a vírushelyzet néhány hónap múlva.
A lapnak elmondták azt is a vendéglősök, hogy szakács még akad, de felszolgálót nagyon nehéz találni. Akinek biztos munkája van, az nem akar most a bizonytalanba belevágni. Ráadásul sokan már nem szeretnének visszamenni a hétnapos munkarendbe, éjszakázni a kevés bejelentett fizetésért. A vendéglátóhelyeknek sok nehézséget okoz az étel és az ital beszerzése is, mivel nemcsak a raktár, de a kassza is üres.
Sok hely nem is a teljes személyzettel fog nyitni a fővárosban, mert bizonytalan, hogy mennyi vendég lesz napközben, miután az irodaházakba még várhatóan nem mennek vissza a dolgozók. Este pedig csak fél tízig tarthatnak nyitva a helyek, 11 órára mindenkinek haza kell érnie az egy órával meghosszabbított kijárási tilalom kezdetéig. Nagy kérdés, megéri-e a vendéglátóhelyeknek a nyitás úgy, hogy fél 10-kor zárniuk kell? Ezért a kocsmák és a bárok csak korlátozottan, rövid idősávban fogadhatnak vendégeket.
Gyors növekedés és munkaerőhiány jöhet
Arra számítanak az elemzők, hogy a gazdaság teljesítménye ősszel, a harmadik negyedévben érheti el a járvány előtti szintet, jövőre pedig 6,7 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP). Az átoltottság előrehaladásával a második negyedévtől fokozatosan, a második félévben pedig érdemben gyorsulhat a gazdaság. A Takarékbank elemzői szerint már a második félévben újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést. Igaz idén 4 százalék körül lehet az átlagos infláció, ami ennyivel csökkenti is a bérek vásárlóerejét.
Optimisták a Raiffeisen Bank elemzői is, ám ők „csak” 5 százalékos gazdasági növekedést várnak idénre. Az elemzők szerint a második negyedév a gazdaság újranyitásának a jegyében telik, s nem kizárt, hogy a nyarat már a korlátozások szinte teljes feloldása mellett kezdjük. A munkaerőhiány elsősorban a feldolgozóiparban és az építőiparban okozhat gondokat. A covid-válságot követően a magasabb infláció éveken át velünk marad majd, miután a kormányok és a jegybankok rengeteg pénzt pumpálnak a gazdaságba azzal a céllal, hogy fokozzák a fogyasztást és a beruházásokat. A Raiffeisen elemzői az idei 4 százalék fölötti átlagos inflációt várnak.
Harmadával drágultak a használt autók
Az újautó-árak drasztikus emelkedését követik a használt autók árai is. A Használtautó.hu adataiból az derült ki, hogy a tavaly decemberben még 3,1 milliós hirdetési átlagárak idén márciusra már 3,7 millió forint felett jártak. Ez csupán négy hónap trendváltozását követi le. A Telex.hu cikke szerint éves alapon sokkal nagyobb volt a drágulás üteme: tavaly márciushoz képest csaknem 1 millió forintos, azaz több mint 33 százalékos drágulás látható. (Ez nem a végső, lealkudott eladási árat jelenti, hanem amennyiért a hirdetésekben kínálják az autókat.)
A felmérésből kiderült, hogy a pandémiás helyzetben egyre többen szeretnének a lehető legolcsóbban autót vásárolni, így kerülhetett a Suzuki Swift a keresési lista élére. Az idei első három hónapban 35 százalékkal több keresést regisztráltak a Használtautó.hu-n, márciusban már csaknem 39 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A nagyobb kereslet ugyanakkor csak az egyik árfelhajtó tényező, mivel a forint tavalyi árfolyamváltozása miatt mind az új autók ára, mind az import, vagyis a külföldi használt autóbeszerzés is megdrágult.
Hiánycikk lett a járvány miatt a bicikli
Már a koronavírus-járvány előtt megnőtt a kereslet a kerékpárokra, miközben a gyártók nem tudták tartani a lépést a kereslet növekedésével, ezt a helyzetet súlyosította a pandémia miatti gyárleállások, továbbá az alapanyagok és a fuvarozás drágulása – írta a Portfolio.hu.
A lap cikke szerint nem csupán kisebb a kínálat, de egyúttal az árak is magasabbak: már a múlt évben 10-15 százalékos volt az emelkedés a bringapiacon, és az iparági szereplők az idénre hasonló növekedést vetítenek előre. Ez azonban nem befolyásolja a keresletet, a Decathlon egyenesen így összegzett a lap kérdésére: nincs az a kerékpár, amit nem lehet eladni. Az áruházban egyetlen év alatt 10 százalékkal nőtt a kerékpárforgalom, ráadásul az igazi roham csak az idén indult el, 2021-ben már 28 százalékos volt a növekedés.
Új KSH-adatok: ennyit keresnek a magyarok
A több éve követelt kereseti statisztikákat tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – vette észre a Népszava. A közzétett havi mediánbér-adatok az jelzik, hogy az alkalmazottak fele legfeljebb a hivatalos átlagbér háromnegyedét kapja csak meg. Az újság cikke szerint a mostani adatokban figyelembe veszik a kisebb vállalkozások alkalmazottait, akik jellemzően kevesebbet keresnek, mint a nagy cégek munkavállalói.
A KSH publikálta a mediánbér összegét is. Ez a mutató egyes szakértők szerint sokkal jobban mutatja a társadalom jövedelmi viszonyait. A mediánbér az idén januárban a legalább 5 fős munkahelyeken 332 ezer, az összes munkáltatónál pedig 319 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése valójában legalább 92 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos, 411 ezer forintos átlagbér. A Népszava szerint a korábbi hónapot átvizsgálva is arra jutottak, hogy a mediánbér az átlagbér 77-78 százalékát teszi ki.
Családi házat keresnek a legtöbben
A vevők most már a lakások helyett egyre inkább a családi, iker- és sorházakat keresik. Az Ingatlan.com adatai szerint az idén az érdeklődők 56 százaléka szeretett volna új házat venni, míg a korábbi években jellemzően csak 35-40 százalékuk. Balogh László, az Ingatlan.com szakértője szerint a házak népszerűsége részben a járványhatással magyarázható, hiszen egyre többen költöznének nagyobb alapterületű, kertes lakóingatlanba. Másrészt az új házak négyzetméterára alacsonyabb is a lakásokénál. Budapesten 200 ezer, míg a megyeszékhelyen 100 ezer forinttal olcsóbbak a házak négyzetméterárai.
Tartozik az állam az ingyen netért
A kormány tavaly a felsőoktatásban, majd októberben a középiskolákban, idén pedig már az alapfokú oktatásban tanuló diákok számára is ingyenessé tette az internethasználatot a digitális tanrend keretében. A Népszava cikke szerint a szolgáltatók több mint fél éve ingyen biztosítják a netes hozzáférést mintegy 280 ezer ügyfélnek, ám eddig a kormány nem igyekezett a cégeket kompenzálni, s ez főleg a kis helyi szolgáltatóknál likviditási gondokat okoz. Már arra is volt példa, hogy egy kis cég felfüggesztette az ingyenes szolgáltatást.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kedden bejelentette, hogy a 12 milliárd forint éves árbevétel alatti kisebb cégek most már pályázhatnak kompenzációra. A közleményben arról nem volt szó, hogy az internetszolgáltatók mikor kapják meg a nekik járó támogatást, és mikor fizetik ki a nagyokat.
