Az Unióban szinte mindenütt megkezdődtek a Covid-vírus elleni oltások. Az is közös mindenütt, hogy a remények dacára nagyon lassan halad a lakosság átoltása. Abban viszont Magyarország egyedül áll, hogy nincs nyilvánosan elérhető oltási terve. Megnéztünk néhány országot, hogy ott milyen oltási szerv szerint, és hogyan haladnak.
Magyarországon január 5-én a lakosság 0,16 százalékát oltották be. A nagyjából hasonló lakosságszámú Ausztria és Csehország rosszabbul áll: előbbi 0,07, utóbbi 0,12 százalékon.
Románia 0,22, Horvátország 0,16, Szlovénia 0,29 százalékát oltotta már be – egyszer – lakosságának. Szerbiáról nem találtunk adatot, Ukrajnában még nem kezdődött el az oltás.
Romániában 41 609 személyt oltottak be, ebből 16 101-t az utóbbi 24 órában. Az országnak van nyilvánosan elérhető oltási terve, még ha nem is annyira részletes, mint pl. Szlovákiáé.
Lengyelország: becsúszott az első körbe néhány celeb és politikus
Lengyelországban is december 27-én indult az oltási kampány, ahogy a legtöbb uniós országban. Az oltási terv nyilvános. Eszerint még csak egészségügyi dolgozókat oltanak, ezért keltett hatalmas botrányt, hogy néhány celebritás és politikus mégis megkapta az oltását egy varsói kórházban.
A lengyel oltási terv 0. szintjén az öregotthonokban és az egészségügyben dolgozók szerepelnek.
A következő lépcsőben a szociális otthonok lakóit, a 60 év fölöttieket és az „egyenruhásokat” oltják, például a katonákat. Ebben a lépcsőben kerülnek sorra a tanárok is.
A 2. szinten azok a 60 év alattiak kaphatnak oltást, akik olyan krónikus betegségben szenvednek, amely komolyan növelik a halál esélyét Covid-fertőzés esetén (tüdőbetegség, rák, cukorbetegség, krónikus elhízás), vagy olyan kezelés alatt állnak, amely igényli a folyamatos fizikai kapcsolattartást az egészségügyi intézményekkel.
Ezen kívül ebben a körben vannak azok is, akik az állam alapvető működését biztosítják, és a társas érintkezések miatt ki vannak téve a fertőzésveszélynek (pl. a fontos infrastrukturális üzemekben, tömegközlekedésben, járványügyben vagy bíróságokon dolgozók).
A 3. szinten azon gazdasági szektorok vállalkozói és alkalmazottaik vannak, amely szektoroknak be kellett zárniuk a korlátozások miatt. Rajtuk kívül más felnőtt csoportok is ebben a körben kerülnek sorra.
Az oltásokat különböző egészségügyi központokban fogják beadni.
Szlovákia: hajléktalanok előre
Szlovákiában éppen „elszabadult a pokol”, ahogy egy ottani újságíró jellemezte lapunknak a járvány második hullámát. Nyitrán munkába is csak negatív teszttel lehet menni, és Pozsonyban már csak a kórházi folyosókra tudják tenni a betegeket. Zuzana Caputova államfő szerint a szlovák egészségügy most éli meg a legnehezebb helyzetét. Szlovákia az 1 millió lakosra jutó Covid-halálozások listáján a világon a 44. helyen van (Magyarország a 16., de előtte van 3 miniállam, melyek adatai a lakosságszám miatt torzítottak).
Magyarországgal ellentétben Szlovákiának nyilvánosan elérhető, 16 oldalas oltási terve van, és egyelőre 3 oltóponton zajlik az oltás.
Egy átlagember így oltathatja be magát:
1. Oltásra való felszólítás az Egészségügyi Minisztériumtól (nem lehet tudni, hogy hogyan).
2. Online regisztráció.
3. SMS-visszajelzés.
4. Időpontot adnak neki, hogy mikor, hova menjen "oltakozni" (az alapján, hogy hol él az illető reálisan, nem a bejelentett lakhelye szerint).
5. SMS -ben is elküldik, mikor, hova.
6. SMS figyelmeztető egy nappal előtte.
7. Az oltáskor legfeljebb 24 órás negatív antigén-tesztet kell felmutatni.
8. Ha a teszten pozitív lenne valaki, annak 90 napot várnia kell, majd annak leteltével újra SMS-t kap, hogy regisztráljon.
9. Az oltóponton kérdőívet kell kitölteni az egészségügyi állapotról.
10. Orvosi vizsgálat.
11. Nyilvántartásba veszik azokat, akik egészségügyi okból nem kaphatnak oltást.
12. Írásos beleegyezést kell adnia az oltakozónak, hogy minden infót megkapott.
13. Beoltják.
14. A beteg kórtörténetébe beviszik, hogy beoltották.
15. Központi nyilvántartásba bekerül, hogy beoltották.
16. Betervezik az oltásismétlést.
Szlovákiában a következő sorrendben oltják az egyes társadalmi csoportokat:
1. hullám: egészégügyisek, katonák, rendőrök. Részletesen: COVID osztályon és covid diagnosztikában dolgozó egészségügyisek, krónikus beteg, vagy 65 feletti egészségügyisek, a többi egészségügyis, azok az egészségügyis diákok, akik beálltak dolgozni, hogy tehermentesítsék a többieket, a többi egészségügyis diák, aki beteggel találkozik, kórházi kisegítő személyzet (takarítók stb), szociális otthonok dolgozói, egyéb olyan szociális munkások, vagy szervezetek alkalmazottai, akik részt vesznek az oltásban, katonák, rendőrök, akik kapcsolatban kerülnek a lakosság "rizikós" részével, más kritikus infrastruktúrában dolgozók, de csak azok, akik kapcsolatba kerülnek a lakosság rizikós részével.
2. hullám: veszélyeztetett betegek, mint például a szociális otthonok lakói, 65 feletti páciensek, mozgásképtelen páciensek, daganatos megbetegedésben szenvedők, dialízisre járók, transzplantált betegek, autoimmun betegek, immunrendszer más betegségeivel küzdők, neurológiai betegek, szív-érrendszeri betegek, súlyos pszichiátriai betegségben szenvedők, más krónikus betegek.
3. hullám: tanárok, romatelepek lakói, hajléktalanok, menekültek.
4. hullám: mindenki más, vagyis minden 18 feletti személy.
Arról még nincs döntés, hogy a beoltottak kapnak-e igazolványt, és ez milyen előnyökkel jár a be nem oltottakhoz képest. A külügyminiszter egyszer már említette, hogy lesz ilyen, azóta az illetékesek mindig a „majd meglátjuk" választ adják.
A szlovákiai központi koronavírus oldalon megjelent egy új adatsor is a beoltottak számával, eszerint eddig 7201 oltást adtak be.
A beoltottság országonkénti helyzetét mutató infografika szerint ez a társadalom 0,13 százalékos átoltottságát jelenti.
Az olaszok jól haladnak
Olaszországban tegnapig már 260 ezer embert oltottak be, bár ez még mindig csak a lakosság 0,3 százaléka. Itt a következő az oltási sorrend.
1. hullám: egészségügyi dolgozók és szociális intézmények dolgozói; tartós ápolásra szorulók, 80 év felettiek.
2. hullám: 60 év felettiek; súlyos társbetegségben szenvedők; veszélyeztetett szociális csoportba tartozók; egyéb súlyos betegek; nagyobb kockázatnak kitett tanárok.
3. hullám: tanárok; alapvető fontosságú munkát végzők; börtönök és egyéb közösségi intézetek; közepes súlyosságú társbetegséggel élők minden korosztálya.
4. hullám: mindenki más.
Az élenjáró britek
Európában Nagy-Britannia áll a legjobban. Angliában kedd estig 1,1 millió, az Egyesült Királyság egészében 1,3 millió embert oltottak be. Angliában a legveszélyeztetettebbek, a 80 év fölöttiek negyede már megkapta az oltás első adagját.
A brit prioritási lista élén az idősotthonok lakói és gondozóik mellett a 80 éven felüliek, valamint az egészségügyi ellátás és a gondozói szolgálatok első vonalában dolgozók állnak.
Utánuk következnek sorban a 75, a 70, a 65, a 60, az 55, végül az 50 éven felüliek.
A 65 éven felüliekkel egy csoportban vannak azok a 16-64 év közöttiek, akiknek olyan krónikus alapbetegségük van, amely növeli a súlyos szövődmények, illetve a halálozás kockázatát koronavírus-fertőzés esetén.
Németország
Németországban a lakosság 0,38 százalékát oltották már be január 4-ig. Ott ebben a sorrendben dolgoznak:
A legmagasabb prioritású első csoport:
1. A 80 év fölöttiek.
2. Öregotthonok dolgozói, illetve azok, akik rendszeresen foglalkoznak öregekkel vagy mentális betegekkel.
3. Magas Covid-kockázattal dolgozó egészségügyisek, különösen az intenzív és sürgősségi osztályokon dolgozók.
4. Egészségügyi dolgozók, akik életveszélyes állapotban lévő covidos betegeket kezelnek.
A magasabb prioritású 2. csoport:
1. 70 év fölöttiek.
2. Azok, akiknek olyan alapbetegsége van, amely jelentősen növeli a Covid-fertőződés esetén a halálozás kockázatát. Például a demencia vagy hasonló mentális betegségek, vagy a szervátültetettek és a Down-szindrómások.
3. Azok, akik ápolásra szorulókkal vagy terhes nőkkel élnek együtt, vagy közeli kapcsolatban dolgoznak velük.
4. Orvosok és olyan egészségügyi dolgozók, akik a Covid-fertőzöttségnek magasabb kockázattal kitettek.
5. Azok az alapvető ellátásokban dolgozók, akik működtetik a kórházi infrastruktúrákat.
A magas prioritású 3. csoport:
1. A 60 év fölöttiek.
2. Olyan alapbetegségekkel élő emberek, amely jelentősen növeli a kockázatát a komoly megbetegedésnek Covid-fertőződés esetén. Ezek között van – de nem kizárólag – a cukorbetegség, a rák, krónikus vese vagy májbetegség, HIV vagy más immunbetegség, szívbetegség, asztma, krónikus elhízás.
3. Azok az egészségügyi dolgozók, akik nem szerepeltek a korábbi két csoportban.
4. Azok, akik működtetik az állami szervezeteket, köztük a kormányzatiakat, a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem munkatársai, valamint a parlamenti képviselők.
5. Más fontos infrastruktúrákban dolgozók: víz-, áram- és élelmiszerellátás, telekommunikációs és közlekedési hálózat, gyógyszertárak és szemétszállítás.
6. Tanárok és óvodai, bölcsődei dolgozók.
7. Bizonytalan munkakörökben, részmunkaidőben dolgozók, mint húsfeldolgozók vagy raktári munkások.
8. Kiskereskedelmi dolgozók.
Magyarországról nincs adat.
Köszönet Czímer Gábornak a szlovákiai részhez nyújtott segítségéért.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
