A hivatalosan pénteken kezdődő párizsi olimpiai játékok magyar indulóit nézve szinte biztosak lehetünk benne, hogy néhány fiatal sportoló előbb-utóbb a politikába is belekóstol majd. Összeállításunkban azokat vettük végig, akiknek sikerült.
Ha a sportsikereket nézzük, az egyik legnagyobb kaliber Kammerer Zoltáné, aki háromszoros olimpiai és háromszoros világbajnok kajakozásban. A váci születésű sportoló először 1997-ben, Dartmouthban lett világbajnok a kajak négyes tagjaként. Két év múlva Milánóban ismét a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel, majd 2000-ben jött az olimpiai elsőség Sydney-ben kajak kettesben és négyesben is. Négyesben négy év múlva megvédte a címet, majd 2006-ban Szegeden, hazai közönség előtt lett világbajnok. Kivételes tehetsége jelzi, hogy még tizenhárom évvel később is a legjobbak között volt, amit egy vb-ezüsttel bizonyított szintén négyesben, és csak 2022-ben vonult vissza.
Kammerer Zoltán a 2023-as gödi időközi választáson indult papíron függetlenként, de a Fidesz teljes támogatásával, és megverte DK-s ellenfelét. Gödi kötődése vitathatatlan: itt kezdett kajakozni. Idén június 9-én ismét magabiztosan nyert a Kammererrel a Változásért Egyesület színeiben, és a képviselő-testületben is kényelmes többsége van. Bár elvileg független, gyakorlatilag soha nem tesz a Fideszt vagy a kormányt kritizáló nyilatkozatokat például a helyi akkugyár ügyében.
Ábrahám Attila szintén kajakban lett olimpiai bajnok egy generációval korábban, 1988-ban Szöulban, és van öt világbajnoki címe is. 2004-től két éven át volt államtitkári minőségben a Nemzeti Sporthivatal elnöke, majd 2012-ben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség főtitkára. Azóta üzletemberként tevékenykedik.
Ábrahám Attilával egy hajóban ülve nyert Szöulban a kajak négyes tagjaként ezer méteren Gyulai Zsolt, egyesben pedig ötszáz méteren aranyat, ezenkívül 1986–1991 között hat világbajnoki címet szerzett. Érdekes, hogy már 1994-ben megpróbálkozott a politikával az SZDSZ országgyűlési képviselőjeként – sikertelenül. Ezután ő is átnyergelt az üzleti életre, majd 2009-ben a MOB egyik alelnöke lett. 2010-ben megválasztották a politikailag bizalmi posztnak tekinthető Hungaroring Sport Zrt. vezérigazgatójává, jelenleg pedig a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, amihez megint csak erős politikai kapcsolatok kellenek.
Joób Márton kenusként vett részt 2004-ben az athéni olimpián, és bár ott csak hetedik lett, világbajnokságokon három aranyat és egy bronzot is nyert 2003–2007 között. Ő Szegeden kóstolt bele a politikába, ahol a baloldal színeiben nyert mandátumot. 2018-ban Botka László MSZP-s polgármester felkérésére a parlamenti választásokon is elindult, de nem sikerült nyernie. Ma viszont leginkább adócsalási ügyével szerepel a hírekben, emiatt 2020-ban egy időre őrizetbe is vették, az ügyészség kilenc év letöltendő börtönt kért rá.
A kajak-kenusok mellett az úszók tűnnek a legaktívabbaknak. A sort Egerszegi Krisztina nyitja. Az ötszörös olimpiai bajnok ugyanakkor megmaradt a reprezentációnál: egy időben többször is feltűnt Fidesz-rendezvények első sorában Orbán Viktor mögött. Évekkel ezelőtt visszavonult még az ilyen szintű közéleti megnyilvánulásoktól is, jelenleg Érden vezeti családi vállalkozásban úszóiskoláját, sőt, amikor 2019-ben édesapja kiállt a kampányban T. Mészáros András fideszes polgármester mellett, egy Facebook-posztban jelezte, hogy nem támogatja a kormánypárti városvezetést.
Szabó Tünde ezzel szemben jelenleg is képviselő a Fidesz színeiben. Érdekesség, hogy sportpályafutása bizonyos szempontból éppen Egerszegi Krisztina árnyékában zajlott, sokszor volt mögötte második világ- és Európa-bajnokságokon. Olimpián egyszer vett részt: Barcelonában. Nem állhatott a dobogóra, majd egy betegség miatt abba is kellett hagynia profi sportpályafutását. Ezután ügyvédi karriert kezdett, 2004-től az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának tanácsadója lett. 2015-ben sportért felelős államtitkár lett Balog Zoltán minisztériumában. A 2022-es választásokon stabilan hozta ismét a Fidesznek nyíregyházi választókörzetét.
Czene Attila Barcelonában bronz-, négy évvel később, Atlantában már aranyéremnek örülhetett kétszáz méter vegyesen. Ő 2010–2012 között – szintén sportállamtitkárként – kóstolt bele a politikába, később vezette a Nemzeti Sport Intézetet is.
Schmitt Pál szintén volt a MOB elnöke – mielőtt köztársasági elnökké választották. Az olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968-ban Mexikóban, 1972-ben Münchenben nyert) fideszes kötődése már korábban is ismert volt, így nem jelentett igazi meglepetést, hogy a politikai oldalaktól távolságot tartó Sólyom László mandátumának lejártával rá esett Orbán Viktor választása. Csakhogy két évvel később a HVG kiderítette, hogy kisdoktori disszertációjának túlnyomó része plágium. Bár a Fidesz először bulvárkacsának minősítette ezt, a botrány nyomán (a SOTE is visszavonta a doktori címét) végül 2012. április 2-án lemondott.
Gémesi György is utazhatott volna az olimpiára 1984-ben, de mint ismert, politikai okokból ezen Magyarország – a szocialista országok nagy részével együtt – nem vett részt. Schmitt Pálnak – ekkor már a MOB tagjaként – volt szerencséje éppen külföldön lenni a döntés meghozatalakor, így nem kellett a nevét adnia a szégyenhez. A vívó 1989-ben belépett az MDF-be, majd 1990-ben Gödöllő polgármestere lett, ezt a címét azóta is őrzi – érdekes, hogy az MDF megszűnése után egy darabig a Fidesz támogatásával, majd, immár több ciklus óta, a kormánypárt ellenében. Gémesi országgyűlési képviselő is volt 1998–2006 között.
Borkai Zsoltról ma már valószínűleg több embernek jut eszébe a 2019-es szexvideóbotrány, mint az, hogy 1988-ban tornászként, lólengésben olimpiai bajnok lett. A sportoló pályafutását 1990-ben egy szalagszakadás törte ketté, ezután edző, sportvezető lett (2010–2012 között a MOB elnökeként is). Már 1994-ben indult Győrben a parlamenti választásokon az MDF jelöltjeként – a kormánypárt akkori támogatottságát tekintve az esélytelenek nyugalmával. 2006-ban viszont simán megnyerte a polgármester-választást, és 2019-ben is megvédte a mandátumát, de aztán lemondott. Idén már a Fidesszel szemben, függetlenként indult, és nem nyert. 2010-ben Győrben egyéni parlamenti mandátumot szerzett.
Szintén egy parlamenti ciklus jutott Steinmetz Ádámnak. Ő Athénben volt tagja az olimpiai bajnok vízilabdacsapatnak, majd 2018-ban a Jobbik támogatásával indult a parlamenti választásokon Marcaliban. Bár egyéni mandátumot nem szerzett, listáról bekerült az Országgyűlésbe. 2022-ben ismét próbálkozott, de csak második lett. Érdekesség, hogy vagyonnyilatkozata alapján a komoly földtulajdonnal rendelkező egykori vízilabdázó az egyik leggazdagabb képviselőnek számított.