Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Novák Katalin elkezdett dolgozni, így megszűnt állami tiszteletdíja


Novák Katalin bejelenti a lemondását 2024. február 10-én
Novák Katalin bejelenti a lemondását 2024. február 10-én

Információink szerint a volt államfő a magyarországi piaci szférában helyezkedett el. Emiatt már nem jár neki a törvény szerinti sokmilliós tiszteletdíj, de a költségvetés által fizetett titkárságáról, autóhasználatáról részben nem mondott le. Novák Katalin két alapítványnál is dolgozik.

Novák Katalin korábbi köztársasági elnök nemrég úgy döntött, hogy elhelyezkedik a magyarországi munkaerőpiacon. Ezzel megszűnt jogosultsága a volt elnököket törvény szerint megillető havi immár 5,7 millió forintos tiszteletdíjra, mint az Országgyűlés Hivatalától megtudtuk, azt már nem is folyósítják neki.

A köztársasági elnökről szóló törvény szerint amennyiben egy volt államfő olyan munkát vállal, mellyel társadalombiztosítási (TB) járulék fizetési kötelezettsége lesz, havi állami jövedelme automatikusan megszűnik. Többi juttatásáról viszont egy volt elnöknek le kell mondania (eredetileg pedig igényelnie őket), amit Novák nem tett meg.

Novák Katalin 2024. február 10-én mondott le a 2022. óta betöltött államfői posztjáról, miután a 444.hu cikke nyomán 2024. február 2-án kirobbant az un. kegyelmi botrány. Ekkor derült ki, hogy az államfő – máig nem tisztázott, kinek a kérésére – 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, akit amiatt ítélt a bíróság szabadságvesztésre, mert a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesként segédkezett felettese pedofil bűncselekményeinek eltussolásában. Az elnök kegyelmi határozatát ellenjegyző Varga Judit igazságügyminiszter is lemondott, és ahogy a volt köztársasági elnök, – egyelőre – ő sem tért vissza azóta a közéletbe.

Novák lemondása óta nem nyilatkozik, most is egyéb forrásokból tudtunk tájékozódni, többek között az ő környezetéből. Az onnan származó információink szerint a volt köztársasági elnök új munkahelye egy Magyarországon működő piaci cég, de azt nem sikerült megtudnunk, hogy melyik.

FRISSÍTÉS:
A 444 közben megtudta, hogy a kegyelmi botrány miatt lemondott volt köztársasági elnök a családi tulajdonban lévő Aranyklinika Egészségügyi és Innovációs Kft.-ben folytatja a munkát, de hogy pontosan milyen beosztásban, egyelőre nem tudni. A hírportál emlékeztet arra, hogy ez a társaság üzemelteti Novák Katalin apjának, Novák Zoltánnak a szegedi magánklinikáját. Az Aranyklinika budapesti részlegnél dolgozik Novák Katalin testvére és sógornője, Vesztergom Dóra is. Utóbbit nevezte ki a kormány a meddőségi klinikákat koordináló Humánreprodukciós Igazgatóság élére. Az Optenen elérhető cégadatokra hivatkozva a hírportál arról számol be, hogy Novák Katalinnak október 1-je óta van 25 százalékos tulajdoni részesedése a családi vállalkozásban, amelynek törzstőkéje 3.040.000 forint.

A volt államfő emellett egy ideje egy nemzetközi és egy általa alapított hazai civilszervezetnél is dolgozik (utóbbi nevét sem tudjuk). Ezek után nincs hazai járulékfizetési kötelezettsége, így azokat vagy önkéntes, nem fizetett munka formájában végzi, esetleg nem itthon adózik utána.

Ugyanis, ahogy ezt 2024 végén egy Twitter-bejegyzésben ő maga közölte a nyilvánossággal ő lett az X·Y Worldwide nevű non-profit szervezet vezérigazgatója, amit egy Stephen J. Shaw nevű demográfussal közösen alapított. A szervezet stratégiákat dolgozik ki a születésszám globális csökkenése ellen. Nem tudjuk, hogy munkáját díjazás ellenében végzi-e Novák Katalin, de ha mégis, akkor sem itthon adózik utána. A törvény szövege ugyanis erről sem rendelkezik, precedens pedig még nem volt.

A tiszteletdíj automatikusan jár vagy nem jár

A jogszabály, a 2011. évi CX. a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a volt államfőket megillető bőkezű állami juttatások – melyek eltörlését követelte lemondott államfők esetében az ellenzéki politikusok és a közvélemény egy része, a Momentum törvénymódosítási javaslatot is adott be erről – egyik elemének, a tiszteletdíjnak a folyósítása nem egy elfogadó vagy visszautasító aktushoz kötött, hanem automatikusan vagy jár vagy nem. Utóbbi akkor következik be, ha a volt államfő olyan keresőtevékenységet kezd el folytatni, amely után TB-járulékfizetési kötelezettsége van, a törvény szövege szerint „ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül”.

Az államfő tehát természetesen tudatosan döntött amellett, hogy visszamegy a munkaerőpiacra, elveszítve ezzel kiemelt juttatásait, de nem kellett egy lemondási aktust tennie.

Novák Katalin eddig a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatást, jelenleg bruttó 5,7 millió forintot kapott (ellentétben a nyugdíjakkal, a volt államfők juttatása az előző évi átlagbérhez kötött). Bár az év elején a 444.hu információi szerint Novák igénybe vette a törvény szerint maximálisan járó háromfős titkárságot, plusz egy főt a háztartásához, úgy tudjuk, hogy most már csak kétfős titkársága van. Ő is, ahogy a korábbi államfők, élete végéig jogosult meghatározott feltételekkel gépjárműhasználatra, az autót és a biztonsági gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja. Ezen kívül neki is kiemelt egészségügyi ellátás jár, első osztályon történő utazás külföldre, valamint 73 milliós éves keret adományozásra. Ezeket a törvény 19. paragrafusa szerint – a jövedelemmel ellentétben – már kérni kell. Novák azonban nem igényelte korábban sem az állam által biztosított lakást (és a rezsidíjat sem állam fizeti).

Az Alaptörvény 12. cikke rendelkezik a köztársasági elnöki összeférhetetlenségekről. Eszerint „A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.”

A már említett 2011-es, a köztársasági elnöki posztról szóló törvény 4. § (1) bekezdése erre az alaptörvényi passzusra hivatkozik, amikor kimondja, hogy „A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okot.

A 18. paragrafus 2. bekezdése pedig így szól: „Nem illeti meg a juttatás a volt köztársasági elnököt, ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül, ide nem értve azokat a tevékenységeket, amelyek végzése a köztársasági elnöki tisztség betöltésével nem összeférhetetlen.”

A törvényben ez így ugyan nem szerepel (valószínűleg nem olyan fiatal államfőkre kalibrálta azt 2011-ben a parlamenti Fidesz kétharmad, mint Novák), de logikus, hogy ha az elnök abbahagyja TB-köteles munkáját, akkor járandóságait automatikusan tovább folyósítja neki az Országgyűlés Hivatala.

Fizetésért és anélkül

A Novák Katalin előtti két államfő, a szintén a Fidesz parlamenti kétharmada által megválasztott Schmitt Pál (aki 2012 áprilisában ugyancsak lemondott posztjáról a hvg.hu által megírt plágiumügye miatt) és a kétszer is államfőnek választott, ciklusait kitöltő Áder János nem folytatott, illetve folytat TB-fizetési kötelezettséggel járó munkát, nekik továbbra is folyósítják a volt államfőket megillető állami juttatásokat. Áder egyébként az általa alapított Kék Bolygó Alapítvány alapító kuratóriumi elnökeként dolgozik. Az alapítványhoz kapcsolódó Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap 5 milliárd forint nem visszatérítendő költségvetési támogatást kapott 2022-ben.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG