Krasznahorkai László személyében újabb magyar irodalmi Nobel-díjast ünnepel a világ. Csalás, utaztatás, szavazatvásárlás – újabb balhés időközi választás Tiszaburán. A sor végén kullog Magyarország az uniós felzárkózásban. A hét cikkeiből válogattunk.
Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
A hivatalos indoklás szerint Krasznahorkai László „az apokaliptikus rettegés közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” kapta az elismerést. Kertész Imre Nobel-díja után több mint két évtizeddel ítélték ismét magyar írónak a Nobel-díjat. A Svéd Nemzeti Rádiónak reagált röviden a hírre a Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai László. Azt mondta, hogy nagyon boldog. Nyugodt és ideges egyszerre. Azt is elárulta, hogy nem is készült írónak. Azt tervezte, hogy egyetlen könyvet ír, de mivel a Sátántangó nem lett tökéletes, eldöntötte, hogy megírja a másodikat, hogy kijavítsa az első hibáit. Úgy fogalmazott, az egész élete a helyesbítésekről szól.
Hiába kért, nem kapott erősítést a tiszaburai jegyző a választásokra
A választási balhéktól egyáltalán nem mentes Tiszaburán a régi-új polgármester húzta be a győzelmet újabb négy évre. Vavrik Géza, az Országos Roma Felemelkedésért Misszió Egyesület (ORFME) jelöltje kapta a legtöbb szavazatot a településen, ahol incidensek és atrocitások miatt rövid időre még a szavazást is le kellett állítani. Az egyik delegáltat is elvitte a rendőrség, aki Fekete Zsigmond csapatát (Cikösz) erősítette. Információink szerint körülbelül féltucatnyi bejelentés érkezett a Helyi Választási Bizottsághoz csalás és szavazatvásárlás miatt. A választás alatt annyi készpénz cserélt gazdát a településen, hogy vasárnap délután már kifogyott a pénz az automatából.
Csoda lesz, ha kész lesz – a haveri vállalkozó is csúszik a kisvárdai várral, de őket mégsem rúgták ki
A kisvárdai vár 2.2 milliárdos rekonstrukciós munkálatait még januárban vette át a városban jól ismert KERMI-Szolg Kft., amit a város házi kőművesbrigádjának is csúfolnak, mert az elmúlt években szinte mindent ők nyertek el, amit fel kell újítani vagy építeni. Az 520 milliós szerződést még januárban úgy írták alá, hogy hat hónapos határidővel kellett volna befejezniük a vár munkálatait. De nem sikerült. Úgy tudjuk, hogy a hat hónap letelte után sem orrolt meg a cégre sem az önkormányzat, sem pedig az az önkormányzati cég, amelyik megrendelte a több mint félmilliárdos munkát, hanem még két hónap haladékot adtak nekik. Míg korábban az eredeti, baráti körön kívüli kivitelező Korintosz Kft.-t hasonló ok miatt kiebrudalták a várból és még a fennmaradó munkákat sem fizették ki neki, mindezt a haveri céggel már nem játsszák el. A Korintosz perre megy a több mint nettó félmilliárdos pénze miatt, amit az elvégzett munkáiért nem kapott meg a várostól.
Uniós felzárkózás: a sor végén kullog Magyarország
Nemhogy Ausztriát, de lassan Romániát sem fogja Magyarország utolérni. Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó fogyasztásban utolsók vagyunk az EU-ban. De az átlagbérek esetében is csak az utánunk csatlakozó országokat sikerült megelőznünk. Megnéztünk néhány jóléti mutatót a hazánkkal egy időben csatlakozó kelet-európai tagállamok esetében, és hozzávettük a 2007-ben csatlakozott Bulgáriát, Romániát, illetve a 2013 óta EU-tag Horvátországot is.
Közben a KSH kiadta friss adatait a fogyasztói árak szeptemberi alakulásáról. Eszerint a múlt hónapban is 4,3 százalékkal emelkedtek az árak a tavalyi azonos időszakhoz képest. Havai alapon, vagyis augusztusról szeptemberre nem emelkedtek az árak.
Levélben tudatja partnereivel a kormányközeli Ganz-MAVAG, hogy fizetésképtelen
A Szabad Európa birtokába jutott egy levél, amit a Ganz-MAVAG vezetői írtak üzleti partnereiknek, és amiben azt közlik, egyelőre képtelenek a cégcsoporthoz tartozó Dunakeszi Járműjavítóval kapcsolatos fennálló tartozásaikat törleszteni. A cég reorganizációs tervét november 5-ig kell elkészíteni, a kormányközeli üzletemberek által privatizált társaság rendbetételével Nagy Mártont bízták meg információink szerint. Biztos, hogy tíz milliárdokba kerül majd az államnak, hogy ne dőljön be a magyar vasúti járműgyártás és -karbantartás, ehhez pedig lehet, hogy részben, vagy egészben, de vissza kell majd államosítani.
Akkumulátorgyártás: Jogszerű működést, független ellenőrzést, a lakosság bevonását követelik a civilek
Közösen fogalmaztak meg követeléseket a Magyarországon működő akkumulátoripari létesítményekkel kapcsolatban civil szervezetek és magánszemélyek. Véleményük szerint az ilyen nagy volumenű ipari beruházások társadalmi és környezeti hatásai olyan súlyúak, hogy a tervezett üzemek környezeti és társadalmi hatásait nem egyenként, hanem egy Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében kell megvizsgálni és újratervezni.
„Adja vissza az MNB és hálózata a Marczibányi téri sportcentrumot” – bojkottra hív a II. kerület polgármestere
A II. kerületi önkormányzat szerint jogtalanul használja a Marczibányi téri Sportcentrumot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik alapítványához kötődő cég, mert nem teljesítették a szerződésben vállalt fejlesztéseket. A bérlő szerint viszont éppen a kerület akadályozta a teljesítést.Őrsi Gergely polgármester a sportcentrum kerítésére kifüggesztett molinón követeli, hogy „adja vissza az MNB és hálózata a Marczibányi téri sportcentrumot, és fizesse meg a tartozását a II. kerületiek felé”. Őrsi szerint a tartozás több száz millió forintra rúg. A polgármester arra kérte a közönséget, hogy „ne gazdagítsa a hálózatot”, bojkottálják a sportpálya használatát.
