Politikai akarat kellene az orosz olajtól való leváláshoz – mondták a Szabad Európa által megkérdezett szakértők. Szerintük az Adria-vezetéken biztosítható lenne a hazai ellátás. A MOL az orosz-ukrán háború kitörésekor kettő-négy évre és 500-700 millió dollárra becsülte az átállás árát.
Az elmúlt időszakban ismét előtérbe került a magyar piac ellátásbiztonsága és az orosz olajtól való függetlenedés kérdése. Az ukrán hadsereg szisztematikus támadásokat indít az orosz üzemanyag-ellátás megbénítására. A küzdelem sikeresnek tűnik, mivel Oroszország több régiójában üzemanyaghiány lépett fel és az árak is emelkedtek az orosz benzinkutakon. Ennek a harcnak egyik következményeként többször előfordult, hogy rövid ideig nem érkezett orosz olaj a Barátság-kőolajvezetéken. A magyar kormány szerint az ukránok direkt arra játszanak, hogy megbénítsák a Barátság-kőolajvezetéken keresztül a szállítást, míg a másik fél szerint ezek „csak” járulékos veszteségek, nem a vezeték a fő célpont.
Az Európai Unió az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációja után igyekezett leválni az orosz kőolajról. Ebből származik ugyanis Oroszország egyik fő bevételi forrása, amelyből az Ukrajna elleni háborút is finanszírozza. Négy évvel a háború intenzívvé válása után csak Szlovákia és Magyarország vásárol vezetéken orosz olajat az Európai Unióban. A két ország 2027-ig kapott mentességet e szankciók alól. (Ez határozatlan ideig szól, de 2027 végére az EU azt szeretné elérni, hogy minden tagállam mondjon le az orosz szénhidrogének vásárlásáról). Mindkét országban – Százhalombattán és Pozsonyban – üzemel egy-egy kőolaj-finomító és az is közös, hogy mindkét finomító a MOL tulajdona.
De mi történne, ha leállna a szállítás Ukrajna felől? Milyen alternatív útvonalon érkezhet nyersolaj a százhalombattai és pozsonyi finomítóba? Ezt a témát jártuk körbe szakértőkkel, akik közül többen csak névtelenül vállalták a beszélgetést.
Van alternatíva
„Már a hetvenes években, a szocializmusban is felmerült az adriai kőolajvezeték ötlete. Mi történik akkor, ha valami baj lesz a „Barátsággal”, kellene egy alternatív vezeték is” – mondta Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Emiatt is épült meg az Adria-kőolajvezeték, amelyet 1978-ban adtak át és amelyen keresztül 1984-ben érkezett az első szállítmány Magyarországra. Pletser emlékeztetett a 2009-es gázválságra, amikor két hétig nem érkezett gáz nemcsak Magyarországra Ukrajnából, de sok európai államba sem az orosz és az ukrán fél árvitája miatt. Ezt végül egy új gázszerződéssel sikerült megoldani.
A MOL ennek hatására 2010 és 2015 között elindított egy leválási folyamatot. Ennek eredménye lett, hogy az Adria-kőolajvezeték magyar szakasza elegendő kapacitással rendelkezik a MOL két belső finomítójának ellátásához, illetve a százhalombattai és a pozsonyi finomító közti szűkületet is megoldották. Emiatt Százhalombatta felől teljesen el lehet látni a pozsonyi finomítót nyersolajjal.
A szakértő szerint az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációja volt a következő figyelmeztető jel arra, hogy Magyarországnak érdemes lenne a diverzifikációt növelni, vagyis alternatív beszerzési csatornákat használni a Barátság-kőolajvezeték mellett. Mint ismert a MOL ekkor 2-4 évre taksálta az orosz kőolajról való leválás idejét, amelyhez mintegy 500-700 millió dolláros beruházás elvégzését látta indokoltnak az olajcég.
„Látványosan döcögnek ezek a dolgok” – mondta Pletser Tamás. A MOL előző negyedévi adatközlése alapján a szakértő 20 millió dollárra tette az eddigi befektetés összegét. Pletser szerint a magyar kormány alapvetően a Barátság-vezetékre akarja alapozni az ellátást.
Úgy gondolja, hogy ha ki akarja Magyarország váltani az orosz olajat, vagyis elérni azt, hogy az adriai vezeték átvehesse a Barátság helyét, nemcsak a MOL törekvésére van szükség. Az olajtársaságnak egy évtizedet magában foglaló megállapodást kellene kötnie az Adria-vezetéket üzemeltető JANAF nevű horvát céggel, illetve a magyar és a horvát kormány megegyezésére is szükség lenne.
Pletser szerint van technikai vita arról, hogy alkalmas-e az Adria-vezeték az orosz olajimport teljes kiváltására. A MOL két kőolajfinomítója, a százhalombattai és a pozsonyi éves szinten 13-14 millió tonna nyersolajat dolgoz fel. A MOL legfrissebb adatai szerint egymillió tonna kőolajat termelnek ki hazánkban, a többit értelemszerűen importálják. Az import 75-80 százaléka érkezik a Barátság-vezetéken.
Szakértők szerint a Sisak-Virje közötti szakasz a szűk keresztmetszete az Adria-vezetéknek, ide a MOL szerint kellene még egy vezeték. A horvátok szerint nincs ilyen szűkület, a vezeték havi 1,2 millió tonna kőolaj szállítására alkalmas, ami éves szinten 14 millió tonnát tesz ki. A vezeték maximális, havi 1,2 millió tonnás kapacitását egy hónapig tesztelték is idén.
Vagyis az Adria-vezeték elvileg alkalmas lenne, az egyhónapos próbaüzem szerint gyakorlatilag is el tudná látni a magyar és a szlovák finomítókat a tengeren érkező olajjal.
Kapacitás és összetétel
Az olajvállalat 2024-es beszámolójában is szóba került az orosz olajról való leválás. A MOL 2022-ben elindított egy nyersolaj-diverzifikációs programot. „Ez 500 millió dollár értékű beruházást foglal magában azzal a céllal, hogy 2026-ra elérje az alternatív nyersolaj feldolgozásának 100 százalékos képességét a szárazföldi finomítókban, Százhalombattán és Pozsonyban, ezáltal biztosítva a regionális ellátás biztonságát” – olvasható a MOL jelentésében.
A MOL jellemzően két érvet szokott felhozni az Adria-vezeték ellen: egyrészt a csővezeték kapacitása nem elégséges, másrészt az Adrián érkező olaj összetétele más, mint az orosz nyersanyagé, ezért a finomítókat át kell alakítani, vagyis komoly összegeket kell beruházni.
Az olajtársaság arról is írt a beszámolójában, hogy a nyersolaj értékláncban azonosított kockázatok kezelése érdekében, különösen az uráli nyersolajra vonatkozó szankciók miatt, a MOL-csoport felgyorsította nyersolaj-diverzifikációs erőfeszítéseit. Az intézkedések között szerepel a technológiai képességek folyamatos fejlesztése a nem-orosz nyersolaj bevitelének növelése érdekében. „Az Adria-vezeték kihasználtságának fokozása érdekében a MOL-csoport partnerséget kötött a JANAF-fal, a vezeték tulajdonosával és üzemeltetőjével” – tették hozzá a beszámolóban.
Papíron tehát úgy tűnik, intenzíven dolgozik a MOL azon, hogy leváljon az orosz olajról. És a JANAF-fal is sikerült megállapodni. Sőt a tavaly decemberben, vagyis nyolc hónappal ezelőtt feltöltött 2024-es beszámoló alapján már jövőre el kellene érni az „alternatív nyersolaj 100 százalékos képességét a szárazföldi finomítókban”.
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója augusztus 31-én az ATV Heti Napló című műsorában viszont azt állította, hogy a MOL csak két év múlva, 2027-re lesz képes arra, hogy más kőolajfajtákat is feldolgozzon. Elmondása szerint jelenleg a százhalombattai finomító durván 50 százalékban képes Brent típusú olaj feldolgozására, és eddig 17-18 különböző olajtípust teszteltek le sikeresen.
A Szabad Európának nyilatkozó egyik szakértő szerint sem siet a MOL az átállással. Ennek anyagai okai vannak. Az ukrán-orosz háború 2022-es eszkalációja után az orosz Ural kőolajfajta hordónként 20-30 dollárral olcsóbb volt a Brent típusú kőolajnál. Mindössze fél évig élvezhette az árelőnyt a MOL, mert a kormány különadó formájában elvonta a cég bevételét. Ahogy a G7 korábban bemutatta: 2022 elejétől 2025. március 31-ig 894 milliárd forinttal olcsóbban importálta Magyarország az orosz kőolajat, mint a világpiaci ár. Mára a két olajtípus közötti különbség 4-6 dollárra csökkent hordónként, vagyis már nem olyan vonzó az árkülönbség.
Pletser Tamás szerint a MOL profi cég, és bár nem látszódnak az eredmények, valószínűleg felkészült az orosz olajról való leválásra.
Trump sem örül
Donald Trump amerikai elnök nem örül neki, hogy európai országok olajat vásárolnak Oroszországtól, amivel az orosz háborús gépezetet támogatják – erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt a sajtónak szeptember 3-án, miután európai vezetőkkel egyeztetett, és a tárgyaláshoz videóhíváson keresztül az amerikai elnök is csatlakozott. Az ukrán elnök név szerint említette Magyarországot és Szlovákiát is, mint orosz olajat vásárló országokat. „Trump nagyon elégedetlen, amiért Európa orosz olajat vásárol. Többek között két ország is így tesz. Mind tudjuk, hogy ez Magyarország és Szlovákia” . Zelenszkij hozzátette: amikor Oroszország megtámadta az energiaszektorunkat, mi pedig válaszcsapást mértünk a vezetékeikre, pont ez a két ország panaszkodott Trumpnak.
„Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás esetén az Európai Uniónak nem szabad visszatérnie az orosz energiaforrásokhoz” – jelentette ki Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa szeptember 5-én, amikor Koppenhágába érkezett az uniós energiaügyi miniszterekkel tartott informális találkozóra. „Még béke esetén is az a véleményem, hogy akkor sem szabad importálnunk (Oroszországból). Ez egy olyan dolog, ami megmarad” – mondta, hozzátéve, az Egyesült Államok támogatja, hogy az EU állítsa le az orosz energiaimportot.
Közvetítő cégek
A háború kitörése előtt a G7.hu cikke szerint 2021-ben még csak 61 százalék volt az orosz részesedés a magyar kőolajimportból , ez az idei első félévben 92 százalékra nőtt. Miközben az Európai Bizottság javaslata szerint legkésőbb 2027 végén Magyarországnak is le kellene állnia az orosz kőolaj és földgáz importjával. A nevük elhallgatását kérő beszélgetőpartnereink szerint egyértelmű, hogy politikai okai vannak az orosz olaj előnyben részesítésében. A magyar kormány többször vétózott Oroszország érdekében az uniós döntéseknél. Emellett fontos megjegyezni, hogy a MOL nemcsak közvetlenül vásárol olajat, hanem közvetítőcégen keresztül is. A Válasz Online arról írt, hogy az ukrán vezetékhálózatot kezelő vállalatnak küldött MOL-levél szerint négy cégen keresztül vásárol a társaság kőolajat Oroszországból. A BNN Bloomberg szintén ezt a négy vállalatot nevezte meg:
- Tatneft-Europe AG, amely egy orosz olajcég svájci leányvállalata;
- Blackford Corporation Ltd., egy a háború kitörése után alapított, az exportot segítő orosz cég;
- Litasco SA, amely a Lukoil svájci leánycége;
- Normeston Trading SA.
Utóbbi cég esetében a G7.hu fedte fel, hogy milyen orosz és magyar kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek a cégek tulajdonosai. Nehéz megmondani, mennyit kereshetett a közvetítőszerepen a Normeston, de az orosz és a magyar kereskedelmi adatok összehasonlítása arra utal, hogy hosszú évek óta jelentős pénzt vesznek ki a magyarországi olajimportból.
Az látható, hogy amikor az orosz exportőrök elküldik az olajat, ahhoz képest Magyarországra érkezve jóval drágább lesz. A háború 2022-es eszkalációja óta nem közöl adatokat Oroszország. A Szabad Európának nyilatkozó szakértők szerint viszont nem nagyon lehet más oka az orosz olajhoz való ragaszkodásnak, mint az, hogy a politikához közelállók keresnek az üzleten. Szerintük az Adrián rendelkezésre áll a megfelelő mennyiség, és még akkor sem lenne ellátási bizonytalanság, ha hirtelen kellene leválni az orosz olajról.
Lenne benzin, csak drágábban
Mi történne akkor, ha leállna a Barátság-kőolajvezetéken a szállítás? A MOL-nak egy-két hétre elegendő tartaléka van, és az állami, stratégiai tárolókban további, 50-60 nap hazai fogyasztásra elegendő nyersolaj és üzemanyag (benzin és dízel) van. A MOL álláspontja szerint, ha véglegesen leállna a Barátság, akkor a következő egy másfél évben 70-80 százalékosan működhetne a százhalombattai és a pozsonyi kőolajfinomító. A piacra pedig külföldről lehetne készterméket (benzint és gázolajat) behozni.
„Ez drágítaná az üzemanyagokat, de amíg szabad kapitalizmus van, addig nincs hiány” – mondta Pletser Tamás. Mint ismert, a magyar kormány 2021 novemberében vezette be az üzemanyagok esetében az ársapkát. Ez azt jelentette, hogy 480 forintban maximalizálták a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti árát. Az intézkedés 2022 decemberéig volt érvényben, miután üzemanyaghiány lépett fel a benzinkutakon. Ha hirtelen történne és teljes lenne a leállás, akkor a szakember szerint elképzelhető, hogy rövid távon 30-50 forinttal is megemelkedhetnének az üzemanyagárak a benzinkutakon. De ellátási gondok nem lennének. Hernádi Zsolt az ATV-ben pedig azt mondta, hogy rövid távon, ha a vezeték csak átmenetileg állna le, 20-40 forintos áremelkedéssel számol a MOL.
Ehhez kapcsolódóan:Kerüljön képbe az olajembargóról! – kérdések és válaszok
Pletser szerint egyértelmű, hogy a magyar kormány a kőolajellátást elsősorban a Barátság-vezetékre akarja építeni. „A kormány dupla vagy semmit játszik, arra apellál, hogy az orosz olaj folyamatosan jönni fog, hogy nem lesz politikai és technikai probléma” – tette hozzá. Ez alatt azt érti, hogy az oroszok nem függesztik fel a szállításokat, az ukránok pedig nem lövik szét a vezetéket, illetve nem érkezik EU-s embargó az olajszállításokra.
„Hatalmas a kockázat, emiatt váltani kellene. Ha valóban az ellátásbiztonság a legfontosabb, akkor mindenképpen át kellene állni az Adria-vezetékre” – mondta a szakértő. Pletser szerint a leválásnak van egy ára. Szlovákia és Magyarország többet fizetne, mint most. Úgy látja, hogy ha a magyar kormány kiegyezne az EU-val és Horvátországgal, döccenőmentesebb lenne az átállás. Még uniós támogatást is lehetne szerezni a Repower programból az alternatív olaj- és gázbeszerzések támogatására. „A diverzifikáció nem egy megoldhatatlan műszaki probléma, hanem politikai és gazdasági akarat kérdése” – mondta a szakértő.
Kerestük a MOL-t is, ha válaszolnak frissítjük a cikket.
